TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: SVÁJC, WALLIS: ZINAL (1. rész)
Címkék: SVÁJC WALLIS ZINAL
Blog Beljegyzés: Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-fareast-language:EN-US;} Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-fareast-language:EN-US;}   „Visszatérve a Paradicsomba” [b] [i] Kata tollából, Kata szemével [/i] [/b] [br] [b] [size="2"] ELŐSZÓ [/size] [/b] [br] Naplóm rólam szól, magamnak. Azt hogy egy utazást hogyan élünk meg, az mindig az egyéntől függ. [br] Mégis sokan kérték már, hogy írjam le élményeimet, mivel évekkel később is olyan lelkesen vagyok képes beszélni róluk, mintha csak tegnap történtek volna. [br] Szeretném hát azokkal megosztani ezeket az élményeimet, akik az érzésekre kíváncsiak, hogy mit képesek kiváltani az utazóból ezek a csodálatos tájak és hegyek. Akik szeretnek kiszakadni a mindennapok egyhangúságából és szívesen időznek valahol messze egy varázslatos helyen. [br] Akár gondolatban is… [br] Szubjektív, érzelem dús megközelítése a túra leírásnak, romantikus kisregény stílusában, a precíz adathalmaz-gyűjteményt elhagyva, és mégis inkább tapintható és átélhető csodáról mesélek, ahogy én láttam, Kata szemével… [br] Máskülönben bőséges információ áll rendelkezésre a világhálón, panorámaképeket és turista térképeket is magukba foglalva, amelyekből párat a túra végén magam is felsoroltam. [br]     [b] [size="2"] A HELY, AHOVÁ MEGÉRKEZEL….ÉS AHONNAN NEM AKARSZ ELMENNI… [/b] [/size] [br] ZINAL: Volt már olyan érzésed, hogy egyszer csak kinyílik a könyv és egy bizonyos oldalon nyílik ki, mintha jelezné, ide kell elmenned? Elhessegeted a gondolatot. Hisz ez hülyeség! És mégis! [br] Az agyadban gyökeret ver és nem hagy nyugodni… [br] Több mint 15 év telt el azóta, hogy a Svájcról szóló turistakönyvben először olvastam róla. Azonnal megfogott, rabul ejtett! Titokzatos, varázslatos és ellenállhatatlan! [br] Zinal, ahová megérkezik az ember, ahol eltűnnek a kiépített monstrumok végeláthatatlan áradata a hegyről, ahonnan tovább már a busz sem visz, csak távozni és visszafordulni lehet. [br] Jaj és azt milyen nehéz szívvel teszem! Kinek van kedve innen elmenni?! [br] Zinal, amit ha kimondasz több 100 km-es körzetben, a szemek csillogni és homályosodni kezdenek, és a szavak akadoznak, és mindenki azt mondja: Óh! Zinalban voltatok? Az gyönyörű! [br] Csak nálunk maradt ismeretlen! [br] Lelépve a buszról, rögtön megcsapja arcod a friss hűs levegő és felüdít a hely varázsa. A tömeg végre eloszlik, a csend fogad, és egy ölelés, a hegykoszorú ölelése. Csak az alpesi kürtök hangja szól, üdvözölve az új jövevényeket. A zenekar pedig persze az ott pihenő turistákból verbuválódott. [br] Már az odavezető út is bámulatos! [br] Hagyjuk az autót, itt nem lesz rá szükség. Repülővel Genfbe, fentről elsuhanva a káprázatos tavak és hegyek fölött, igen, a Vierwaldstätter és a Genfi tó is köztük van, egy mély kanyar és leereszkedés közvetlenül a Genfi tó felett? Jöhet? Akkor vonattal tovább, Lausanne-ba és aztán hajóval Montreux-ig. Majd vonat és busz. Tudom hosszú, de kit érdekel! Erre mindig emlékezni fogok! És így is lett! [br] Következhet a völgy? [br] A busz sokszor egy sávban tekereg, barlangokon át, a földpiramis alatt, mint ha ez lenne az éden bejárata. Na és már megjelenik a köveken álló, kis ódon barna faházikókból álló falvak kedves bája. [br] A völgy olyan meredeken van bevájva, hogy nem látsz le. A hegyek pedig olyan hirtelen magasadnak, hogy csak néha jelenik meg a távolba a hósipkás hegyek sora. [br] Többnyire már a zöld fenyőfák feljutnak az égig, előhírnökei ezek a mögöttük rejlő csodának. [br] Megérkeztünk! Hely, ahol a szív máris hevesebben ver, mintha ritmust adna a lábaknak, egyre gyorsabban dobolva, induljatok! Gyerünk kirándulni! [br] Míg a busz a visszaút előtt pihen egy kicsit, Jean-Claude, a francia, aki szereti a magyarokat, szívélyes baráti üdvözléssel köszönt minket, mint ha régi ismerőseit látná viszont. [br] Ki hinné, hiszen francia! És mi mindenfélét hallunk a franciákról! Általában rosszakat… [br] Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE <