TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 1./Dunántúli-dombság és Mecsek)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ezen blogsorozatomban hazánk domb- és hegyvidéki tájait szeretném bemutatni többnyire csúcsokról, kilátóhelyekről, kilátókból felülnézetből úgy, ahogyan azt én láttam. Célom, hogy a blogsorozat végigolvasása után teljes képet kaphassunk hazánk domborzati képéről. Először egy rövid áttekintés hazánk hegységcsoportjairól: Dunántúli-dombság   (Villányi-hegység, Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság, Zselic, Külső-Somogy, Belső-Somogy, Zalai-dombság)  a Mecsekkel Alpokalja  (Vasi-hegyhát, Kőszegi-hegység, Soproni-hegység) Dunántúli-középhegység  (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Bakony, Velencei-hegység, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység) Északi-középhegység  (Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Karancs-Medves-vidék, Heves-Borsodi-dombság, Mátra, Bükk, Cserehát, Zempléni-hegység) Gömör-Szepesi-érchegység   (Aggteleki-karszt, Galyaság) Ahogy a [link="http://www.turatars.com/blog/view/id_3228/title_Magyarorszag-geologiai-latnivaloi-1/"]"Magyarország geológiai látnivalói"[/link] című kétrészes cikkemben, most is az óramutató járásával megegyező irányban járom végig hazánk domb- és hegyvidékeit. Villányi-hegység Hazánk legdélibb elhelyezkedésű hegysége, ami szigorúan véve nem is hegység, de Magyarországon a köznyelvben általánosan jellemző, hogy a Heves-Borsodi-dombságot leszámítva minden 400 m-nél magasabb kiemelkedéssel rendelkező tájegységet hegységnek nevezünk, így a  Villányi-hegység et is mindenki hegységnek tekinti. A hegység igazából két részre tagolható, egyrészt a mészkő alkotta különálló  Szársomlyó  ( 442 m ) csúcsra, valamint az attól északnyugatra elhelyezkedő hosszabb, lösz alkotta gerincvonulatra, amelynek a legmagasabb pontja a  Tenkes  ( 409 m ). Fő-fő kilátóhelye a hegység legmagasabb csúcsa, a  442 m  magas  Szársomyló , ahová csak vezetővel szabad hivatalosan felmenni, viszont csekély vezetési díj ellenében az év minden időszakában van rendszeres vezetés egy lelkes vezető személyében, tehát kivételesen egy olyan fokozottan védett területről van szó, amely nincs elzárva a turisták elől. A csúcson kétszer is jártam, először ködpárna felett, másodszorra valamivel tisztább időben, de némi köd szintén jelen volt, viszont a magasban tiszta volt az idő, így délnyugatra szépen látszódott a horvát  Papuk  hegység (videóban), valamint innen látható jól a Villányi-hegység morfológiája, tehát északi irányban az előbb említett löszös vonulat a  409 m  magas  Tenkes  csúccsal (képen bal oldalt), és a  Fekete-hegy  ( 341 m ) tömbjével (képen jobb oldalt), valamint távolban a  Nyugat-Mecsek  ( Jakab-hegy ,  Tubes ) vonulata is látható. Immáron Magyarország legtöbb hegycsúcsához hasonlóan a  Szársomlyó ról már full-HD minőségű videóval tudok jelentkezni, amelyen a  Kelet-Mecsek  is kivehető. A videó második felében a Tenkes déli oldalánál lévő Tenkes-kilátó feletti részről láthatunk el  Siklós környékére, valamint a Papuk hegységre. Maximális minőség elérése céljából a videók elindítása után célszerű rákattintani az alsó menüsor jobb oldalánál lévő "Beállítások" (fogaskerék) gombra és a minőséget  1080p -re állítani. Ha nem jelennek meg a feliratok, akkor pedig az előző gomb mellett lévő "Feliratok" gombra is célszerű rányomni.     A  Tenkes  ( 409 m ) csúcs katonai terület, viszont az északi oldalánál lévő Tenkes terasza nevezetű kilátóhelyről gyönyörűen ráláthatunk a  Mecsek teljes vonulatára ( Jakab-hegy , Rózsa-hegy Tubes , Hármas-hegy , Zengő ), valamint az előtte lévő Baranyai-dombság ra, ami egyébként mind a Villányi-hegység ből, mind a Mecsek ből nézve az alacsonysága miatt síknak látszik, de valójában azért nem annyira sík. A hegy déli oldalában lévő Tenkes-kilátó  feletti sziklafalról meg Siklós környékére (az előbb megosztott videóban), valamint a horvát Papuk hegység vonulatára láthatunk rá: A hegytömb keleti végénél lévő  Csukma-hegy ről meg a hegység keleti végénél lévő  Fekete-hegy re ( 311 m ) és a  Szársomlyó ra ( 442 m ) kínálkozik szép rálátás: Szekszárdi-dombság Szekszárd tól közvetlenül délnyugatra található, meglehetősen látványos dombvidék, mely alapvetően löszből épül fel, egyik fő látnivalói a löszszurdokok (szurdikok, löszmélyutak), de a dombságban épített kilátó is van Szekszárd tól nyugatra, a  Bati-kereszt kilátó : A dombság délnyugati részén a Szálka és Grábóc (utóbbi nevezetessége egy szerb ortodox kolostor) feletti Szálka-hegy ről ( 245 m ) a Kelet-Mecsek re (bal oldalt Zengő , Kecske-hát , középen Miske-tető , jobb oldalt Cigány-hegy ,  Dobogó ) kínálkozik remek rálátás: Mecsek A  Dunántúli-dombság ból szigethegységként emelkedik ki hazánk egyik legszebb, látnivalókban nagyon gazdag hegysége, a  Mecsek . Két fő részre osztható,  Kelet-  és  Nyugat-Mecsek re. Talán a  Kelet-Mecsek  a látványosabb és vadregényesebb, amelyben három épített kilátóról tudok, ezek közül kettőben jártam. A  Mecsek  legmagasabb pontján, a  682 m  magas  Zengő n lévő  geodéziai torony végre hivatalosan is kilátóvá épült át, és sok új építésű kilátóval ellentétben ez nagyon jól is sikerült, teljesen körpanorámás lett róla a kilátás. A másik épített kilátó meg a  Kisújbánya  feletti  524 m  magas  Cigány-hegy en van, azt viszont a fák egyre jobban kezdik benőni, de azért a Kelet-Mecsek re még adódik onnan is kilátás. Egy kép is a Zengő ről, amelyen nyugati irányban szépen látható a  Hármas-hegy,  valamint a  Pécs  fölé emelkedő  Misina-Tubes  hegycsoportok: Óbányát ól délre is létezik egy viszonylag új építésű kilátó, a  Belátó-kilátó , de azt idő hiányában sajnos mindig ki kellett hagynom. Nyugat-Mecsek  szó szerint karnyújtásnyira  Pécs től lévén szintén rendelkezik számos épített kilátóval. Ezek közül talán a legnevezetesebb az  535 m  magas  Misina-tető n lévő  tv-torony :     Innen lehet legszebben rálátni  Pécs re és a  Villányi-hegység re: Emellett a Kelet-Mecsek re ( Dobogó , Hármas-hegy , Zengő csoportokra) is szép rálátás kínálkozik: A  Misina  felett lévő  Kis-Tubes en ( 577 m ) lévő kilátóból is ráláthatunk  Pécs re és a  Jakab-hegy re ( https://youtu.be/l8jYl37fJIw ), de az igazi körpanoránás kilátás ezen hegycsoport legmagasabb pontjáról, a  611 m  magas  Tubes en épült műemlék jellegű kilátóból élvezhetjük: Szépen ráláthatunk innen (is) hazánknak látnivalókban egyik leggazdagabb hegyére, a  Jakab-hegy re ( 592 m ): A  Tubes től ( 611 m ) nyugatra a  Sós-hegy en még egy kilátó található, ahonnan szintén szép a kilátás  Pécs re és a  Villányi-hegység re: A képen távolban jól felismerhető a  Villányi-hegység  két fő része, a keleti részen emelkedő  Szársomlyó  ( 442 m ) és nyugati részen lévő  Tenkes  ( 409 m ) hosszanti vonulata. Amint az előbb említettem, a  Jakab-hegy  ( 592 m ) hazánknak látnivalókban talán az egyik leggazdagabb hegye, a hegytetőn helyezkedik el az egykori  Pálos kolostor  tekintélyes romja, amelynek a tornya kilátónak van alakítva, azonban a helyszínen erre nem jöttem rá, így nem mentem fel. De szerencsére a  Jakab-hegy en a Pálos kolostor romjától közvetlenül délre vannak más remek kilátóhelyek is, egyrészt a  Babás-szerkövek nél, másrészt itt található az egyik kedvenc kilátóhelyem, a  Zsongór-kő  is: A képen lent bal oldalt  Cserkút , jobb oldalt  Kővágószőlős  települések láthatóak. Mecsek ről még annyit, hogy alföldi gyerekként ez volt az első találkozásom a hegyekkel 6 éves koromban, emiatt van hozzá némi érzelmi kötősésem is, amelyről régebben írtam önálló blogot is:  http://www.turatars.com/blog/view/id_2857/title_Mecsek-szepsegei-egy-maganyos-vandorturan/ . Zselic Kaposvár tól délre található dombvidék, amelyben bőven található erdő is, de jelentős részt alkotnak mezőgazdasági művelési termőföldek is hatalmas farmokkal. Két jelentősebb kilátóhelyén jártam eddig, az egyik a dombság keleti részén  Szágy felett a Csepegő-kő közelében egy dombhát, ahonnan egy tipikus zselici táj látképe fogad, délkeleti irányban láthatjuk a Zselic legmagasabb pontját ( Hollófészek , 358 m ) is tartalmazó tömbjét, valamint a Kelet-Mecsek et: A másik jelentősebb kilátóhely pontosabban egy "kilátó" a dombság nyugati részében a  Hindai-bérc en ( 265 m ), ami egy meglehetősen ép állapotban lévő geodéziai torony, amelyről teljes egészében belátható a  Mecsek  (keleti és nyugati része egyaránt),... ... valamint a  Keszthelyi-hegység  és a  badacsonyi tanúhegyek  is: Ottjártamkor olyannyira tiszta volt az idő, hogy szabad szemmel még a távoli  Hochwechsel  ( 1743 m ) csúcs is kivehető volt! Tolnai-hegyhát Simontornya és Dombóvár között elhelyezkedő, löszmélyutakban meglehetősen gazdag dombvidék, amelyben főleg egyszerű vadlesek nyújtanak remek kilátásokat, de Kisszékely fölötti Dukai-hegy en épített kilátó is van. Ezeket egy videóban gyűjtöttem össze:   Külső-Somogy Balaton tól délre helyezkedik el, a  Dunántúli-dombság  talán legszebb része mind a Balaton látképe, mind építészeti szempontokból. Ebben található Somogy megye legmagasabb pontja, a  316 m  magas  Alman-tető , és közvetlenül mellette található a  Csillagó-hegy  is ( Kötcse  közelében), amelyen egy geodéziai torony található remek kilátással a Balatonra és a Balaton-felvidék re és még a Kab-hegy re ( 599 m ) is: Egy videó is innen, valamint a Zamárdi ban lévő Kőhegyi-kilátó ból, ahonnan a Balaton-felvidék nyugati részére, valamint a Tihanyi-félsziget re is ráláthatunk: A  Balaton-felvidék  nyugati részére, valamint a  Tihanyi-félsziget re a Kőrőshegyi völgyhíd feletti Kecskés-hegy ről is ráláthatunk: Zalai-dombság Dunántúli-dombság nyugati tájegysége, amelynek egyik fő-fő jellemzői a dombtetőkre épült ún. szőlőhegyek (szőlősgazdák telkeiből álló mini településforma), valamint az agyagos talaj, amely által már pici eső után is rendkívül sárossá válnak az utak, így itt nagy kincs a köves út. További részekre osztható nyugatról kelet felé haladva: Hetés ( Kerka- és Lendva-vidék ek), Göcsej , Egerszeg-Letenyei-dombság ( Dél-Zala ), Zalaapáti- és Zalavári-hát ak. Legjelentősebb körpanorámás kilátás talán a Göcsejb en  Zalaegerszeg felett a Bazita csúcson lévő tv-toronyból,...   ...valamint a Göcsej legmagasabb legmagasabb pontján, a 304 m magas Kandikó n lévő geodéziai toronyból (amelyet ottjártamkor az előzetes információimmal ellentétben nyitva találtam) vannak:   Vasi-hegyhát Szentgotthárd tól délnyugatra, az osztrák-szlovén-magyar hármashatár menti "csücsökben" található, ami egyben Magyarország legzöldebb tája. Eddig azt gondoltam, hogy ez a Dunántúli-dombság legmagasabb tagja, azonban újra megnézve a szakirodalmat, úgy tűnik, hogy nem a Rába , hanem már a Zala folyótól északra lévő területek is az Alpokaljá hoz tartoznak. Mivel a területe sok éven át határsáv volt, így a mai napig érintetlen őserdő borítja. A benne található települések szerkezete is elégé sajátságos, hiszen rendkívül tagoltak, a házak szétszórtan helyezkednek el, ezáltal 500 lakosú települések 9-10 (!) km hosszúak, és szinte teljesen hiányoznak innen az ún. kádárkocka házak is. Ami még a mai országhatáron belül különlegesség, hogy ezen a vidéken alig élnek magyar nemzetiségűek, majdnem színtiszta szlovénok lakta terület.  Kétvölgy  település mellett a  Katinbreg  ( 367 m , magyarul  Katalin-hegy ) csúcson egy kilátó is található, amelyről remek rálátásunk nyílik az osztrák Alpok központi kristályos vonulatának a keleti végére: A képen látható terület nagy része már osztrák terület, távolabb valószínűleg a Vasi-hegy nyugati részét, még távolabb jobb oldalt a  Kőszegi-hegység et, középen a  Borostyánkői-hegység et, balra meg az Alpok legkeletibb 1700-es hegységét, a Wechsel-hegység et   ( 1743 m ) láthatjuk. Folytatás az Alpok irányába:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3704/title_Csucspanoramak-kilatasok-Alpok-1/ . Sokorói-dombság Győr től délre, a Kisalföld be beékelődött dombvidék, ami újabban a Dunántúli-középhegység nyúlványának is tekinthető. Az épített kilátóival és a löszmélyútjaival egy meglehetősen kellemes túraterep, és Pannonhalmá t leszámítva még nem is annyira turistás hely. Három részre osztható, nyugatról kelet felé haladva Sokoró , Ravazd-Csanaki-vonulat és Pannonhalma . A középső, egyben legszélesebb, kettős Ravazd-Csanaki-vonula tban két épített kilátóról tudok, az egyik a vonulat északi részénél a Győrújbarát feletti Kiáltó-hegy en lévő Napóleon-kilátó , ahonnan a Sokorói-dombság Ravazd-Csanaki és a Pannonhalmi vonulat ait láthatjuk: Azonban a Sokorói-dombság legszebb, körpanorámás kilátást nyújtó kilátója a Lila-hegy en ( 312 m ) az egykori geodéziai toronyból átalakított épített kilátó, ahonnan a szemben lévő Hegymagas on (306 m) túl  Győr re is letekinthetünk: A Pannonhalma vonulatban az impozáns apátsági épület közelében a Pannonhalmi lombkoronaösvény és a Boldog Mór-kilátó is remek kilátással rendelkeznek, főleg déli irányba a Bakony északi részére valamint a Kék- ( 661 m ) és a Kőris-hegy ekre ( 709 m ) is (képen jobb szélen): A Sokorói-dombság  kilátóiban készült videókat összevontan töltöttem fel:   Somló Bakonytól nyugatra található magányos tanúhegy, amely egyben hegység is. Két fő csúcsa van, az északi részen lévő  Somlóvár  ( 367 m ) és a  Somló  ( 432 m ) főcsúcs. Somló  ( 432 m ): a legmagasabb csúcson található egy kilátó, amelyből a körpanoráma: Maga a kilátónak a nyitvatartási ideje korlátozott, ha nem sikerül bejutnunk, akkor sem kell kétségbeesni, hiszen a kilátótól délre is található egy bazaltszikla, amelyről a kilátás kb. 180°-os és északra a  Somlóvár ról is kb. 180°os a kilátás, ha ezt összeadjuk, akkor kijön a 360°.  Kilátóhelyek közül talán a fennsík délkeleti pereménél lévő rétet érdemes megemlíteni, ahonnan mind nyugatra a  Bakony  vonulatára ( Kőris-hegy ,  Nagy-Som-hegy , közelebb  Polányi-hegy ,  Hajag ,  Déli-Bakony  a  Kab-heggy el),... ...mind délre az  Agár-tető ,  badacsonyi tanúhegyek ,  Keszthelyi-hegység ,  Rendeki-hegy  felé remek kilátás tárulkozik elénk: Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3447/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/