Cím: Abaújalpár
Címkék: terepfutás
Blog Beljegyzés: Terepfutás Muflonok, őzek, szarvasok hegye. Domonkos-tető, Medve barlang, Kincses-hegy, Földvár, Csurgó forrás, Kutató ház, Boldogkőváralja. Abaújalpár - Sima - Boldogkőváralja - Boldogkőújfalu - Abaújalpár 16,6km 3:35 óra 1409m szintkülönbséggel. Túra teljes ideje fényképezéssel, ebéddel 5:15 óra. A hely gyönyörű! Sajnos elhanyagoltak az erdei ösvények, gondozatlanok tele kidőlt fákkal, ágakkal, aljnövényzettel benőttek. A patak partja melletti ösvény és gyalog út is szinte járhatatlan. A hóolvadás következtében meg is volt áradva, nagyjában 30 szor keltem át rajta :D. Maga a tetők, csúcsok bejárása kemény próbatétel igazi Zemplénes kihívás. Rendkívül meredek hegy oldalak, jelentős szintkülönbségek rövid szakaszokon. De mindezért kárpótolt a táj, az erdő szépsége. Igazi érintetlen hazai hegyvidék. A csúcsok közötti gerincek amolyan Gyűrűk urás molyhos, mohás, páfrányos ösi erdő területek. Rendkívül változatos és jelentős madár faunával a cinkéktől a fekete harkályig, hollók. Szarvasokat láttam, a Domonkos tetőn úgy 30 méterre tőlem robajlottak le a völgybe. Kincses hegyen találkoztam a muflonokkal, persze a csúcson :D . A völgyekben őzekkel. Jellemző növénytársulás a Középhegységi cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris Soó 1963). A hegyvidék leggyakoribb erdõtársulása. Lombkorona alkotó a Quercus dalechampii - aranytölgy, Qu. petraea - kocsánytalan tölgy, kísérõ az Acer campestre -mezei juhar, Sorbus torminalis - barkócaberkenye, a cser itthiányozni látszik. Gazdag a cserjeszint, (pl. fagyal, veresgyûrû som, egybibés galagonya), sok a füves erdõtipus (pl.Poa nemoralis - ligeti perje). A gyepszintben gyakori a Carex montana -hegyi sás, Tanacetum corymbosum - sátoros varádics, Campanula persicifolia - baracklevelű harangvirág. Füzér felett a Tölgyes bérc délies oldalán (korábban Remetehegy) 700 m tszf. magasságig is felhuzódik. A Kincses-hegyről a Csurgó forrás felé a gerincen mentem le, így találtam rá több a Pengőkőre hajazó szikla alakzatra. Itt is zárt, "kilátás mentes" formában lehetett bennük gyönyörködni, viszont a legfontosabb különbség a forma több lépcsős elhúzódó kialakulása volt, mely lekövette a gerincet. A közlekedés fokozott figyelmet igényelt, a görgeteg kövek és mohás sziklák veszélyesek voltak. A Csurgó forrásnál igazi vízeséseket találtam, több száz méter hosszan! A kutatóházért akár könnycseppeket is lehetne ejteni. A tető cserepezése több helyen hiányzik, azt fóliával pótolták. Maga az épület a hosszú és kemény téltől eltekintve is látható, hogy gondozatlan. A régi madár befogós táborok egykori résztvevői biztosan megsíratnák. Pár km-el később megtaláltam a régi pihenőt szintén igen leromlott állapotban, a szalonnasütő-bográcsozóhely szétesve, a padok összeszakadva. Kicsivel arébb a híd gyakorlatilag megszűnt állapotban volt, a tartó elemek fölötti gerendák szétkorhadva-rohadva, nem lehetett rajta átkelni. Egészen a Boldogkőváraljai pataki becsatlakozásig igen gondozatlan volt az ösvény és annak tárgyai. A Boldogkőváraljai patak, most kisebb folyóként zúgva robajlott le a völgybe. A Tékai átkelő hídon 10-15 cm magasan zubogott át a patak. Boldogkőújfalu fölött a "réten" a görgelék kövek és sziklák beleépülve a perjés, kökénybokros rétbe egy különös, furcsa de rendkívűl érdekes összhangot alkotva állítottak meg beindítva a fantáziámat, mely őrült óriás dobálhatta így szét ezeket a köveket. Igazában nem lehet leírni és visszaadni. Némely kép elmosódott lett, a videókon lehet zavaró a mozgás a futás miatt, de valamelyest érzékelteti milyen szép a táj látványa. UI: egy eséssel megúsztam egy rövid pihenő után elindultam és rögtön kifordult valami a lábam alól. Mátrahegy TT előtti edzésnek szántam, de igazában egy teljes értékű önálló túra lett. https://drive.google.com/open?id=0B8qj7lwywzM1amxWUDhYV0J6Q0k
TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link