TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 6./ Visegrádi-hegység)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ez a cikk a http://www.turatars.com/blog/view/id_2163/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag-5/  blog folytatása. Visegrádi-hegység Közhiedelemmel ellentétben geológiailag ez már az  Északi-Középhegység  tagja, hiszen része a  Kárpátok  belső vulkanikus vonulatának.  Sokszor sérti a fülemet, amikor hallom, hogy "elmegyünk a Pilisbe túrázni a Rám-szakadékba, a Vadálló-kövekhez, Visegrádra, stb."   Annak ellenére, hogy a Pilist és a Visegrádi-hegységet egy térképre nyomtatják rá, olyannyira különböző hegységek, hogy még csak nem is egy hegységrendszerhez   tartoznak!!!  Egyébként a  Visegrádi-hegység  a mély patakvölgyeivel és a szép erdőjével nagyon szép hegység, természetesen kilátóhelyek is adódnak. Morfológiailag meglehetősen összetett felépítésű. A Visegrádi-hegységnek a fő-fő jellemzői a hosszúra nyúló északi irányú patakvölgyei: Miklós-Deák-völgy , Malom-völgy , Szőke-forrás-völgy , Lepence-völgy , Apátkúti-völgy , Kalicsa-völgy . Vaskapu-hegy  ( 403 m ):  Esztergom  mellett található különálló hegycsoport, tulajdonképpen a  Visegrádi-hegység nek egy előhegye. A csúcson egy igazi alpesi hangulatú turistaház is van, mellette pedig egy kilátóhely: Kettő képet is teszek fel, amelyek nem a csúcson, hanem alatta készültek. Az első kép a csúcs alatti Hegymeg nevezetű fennsíkon készült, amelyen visszatekinthetünk a Pilis nyugati (képen jobb oldalt), valamint a Visegrádi-hegységhez tartozó  Maróti-hegyek  déli vonulataira (képen bal oldalt): A képen távolban bal oldalt a Maróti-hegyek en túl feltűnik a Szakó-hegy ( 570 m ) és a Dobogó-kő ( 699 m ) tömbjei is, majd a Két-bükkfa-nyereg től jobbra a Kis- és Nagy-Szoplák csúcsok, majd a Fekete-hegy és a Kétágú-hegy vonulatai látszanak. A csúcstól északra lévő parkolótól meg a  Helembai-dombsá gra ( Burdá ra), azon belül is a  Helembai-sziklafal ra és a távolabbi  Börzsöny re lehet a legjobban rálátni: A Börzsönyben a bal oldali magasabb kiemelkedés a  Magyar-hegy  ( 714 m ), a jobb oldali pedig a  Nagy-Inóc ,  Korom-bérc ,  Nagy-Hideg-hegy  együttese. Maróti-hegyek : ez egy meglehetősen hosszú oldalgerinc a Visegrádi-hegység nyugati részén Pilisszentlélek től egészen  Esztergom-Búbánatvöly ig a  Duna  partjáig. Duná tól a hegység belseje felé indulva a legelső kilátóhely a folyó fölötti  Hideglelős-kereszt nél van, ahonnan a  Börzsöny re is ráláthatunk: A folyó túloldalán már a Szlovákiához tartozó  Helemba  települést, azon túl az Ipoly völgyét, távolban meg a  Börzsöny t láthatjuk, azon belül is a bal oldalon lévő magasabb csúcs, a  Galla csúcsok  (479 m), attól közelebb a  Felső-  és  Alsó-Cikó-hegy ek, középtől kicsit jobbra a  Nagy-Inóc  ( 826 m ),  Korom-bérc  ( 825 m ),  Nagy-Hideg-hegy  ( 865 m ) együttese, jobb oldalt meg a  Fekete-hegy  ( 480 m ),  Tar Péter-hegy  ( 530 m ),  Pap-hegy  ( 473 m ) együttese.  Galla  csúcsoktól jobbra és távolabb feltűnik a  Nagy-Koppány  ( 549 m ) és a  Nagy-Gyertyános  ( 511 m ) is. Az  Alsó-Cikó-hegy től jobbra fellelhető a  Zuvári-hegy  ( 313 m ),  Márianosztra , valamint az attól délre lévő  Csáki-hegy  ( 376 m ) is, viszont a Márianosztrától északra lévő  Kopasz-hegy  ( 539 m ),  Só-hegy  ( 534 m ),  Nagy-Sas-hegy  ( 609 m ) csodaszép gerince a kontrasztviszonyok miatt ezen a képen nem igen vehető ki. Sas-hegy  ( 322 m ): A  Maróti  gerincen az előző kilátóhelytől valamivel feljebb lévő csúcs, ahonnan a  Duna  hazánk területén lévő első, hegyek közötti áttörésére láthatunk rá gyönyörűen: A képen bal oldalt a  Szamár-hegy et ( 307 m ), jobb oldalt a  Helembai-dombság ot (más néven  Burdá t) láthatjuk. A  Duna  folyóban pedig a  Fogarasi-  és a  Helemba-sziget ek látszanak. Savó-kúti-tisztás : A  Maróti-hegyek ből talán innen láthatunk rá legjobban a hegység belsejébe: A kép bal szélén távolabb a Duna túl partján lévő  Szent-Mihály-hegy et ( 484 m ), attól jobbra és távolabb az Urak asztalá t ( 593 m ) és az Öreg-Pap-hegy et ( 565 m ) láthatjuk. Középtől picit balra lévő magasabb csúcs a  Prédikálószék  ( 639 m ), középtől jobbra lévő távolabbi vonulat meg a  Dobogó-kő  ( 699 m ) gerince. A  Dobogó-kő  előtt feltűnik a  Szakó-hegy  (570 m) is. Jobb oldalt távolban valószínűleg a  Pilis hez tartozó  Kis-  ( 686 m)  és  Nagy-Szoplák  ( 710 m ) csúcsok ismerhetőek fel, előttük meg talán az  Alsó-Ecset-hegy  ( 452 m ) bukkan ki. A  Dobogó  ( 387 m ) gerincéről nyugatra is nyílik szép kilátás az Esztergom feletti  Vaskapu-hegyr e ( 403 m ) valamint a  Gerecsé re: A képen bal oldalt a  Nagy-Gete  ( 456 m ) is jól felismerhető. Felső-Ecset-hegy  ( 478 m ):  Pilisszentlélek  felett, a  Maróti-hegygerinc  kezdeténél lévő hegycsúcs. Kilátás valamivel a csúcs alatt van  Pilisszentlélek  felé. és lényegében ugyanaz a kilátás fogad a közeli  Fehér-sziklá ról is ( 462 m ): A képen  Pilisszentlélek  mellett felismerhető a  Pálos kolostor  romjai is, felette meg a  Szentléleki-tető  ( 500 m ) helyzkedik el. Távolabb középen a  Pilis hez tartozó  Pilis-nyereg  látható, amelytől balra felismerhető az előző részben bemutatott  Fekete-kő  ( 592 m ) sziklafala, felette pedig a  Kis-  és  Nagy-Szoplák  csúcsok ( 686 m ,  710 m ) láthatóak. Jobb oldalt a  Fekete-hegy  gerincének egy része látható. Hirsch-orom  ( 414 m ): az előbbitől északra található  Alsó-Ecset-hegy  ( 452 m ) alatt található kilátóhely, ahol egy obeliszk is található. A képen a  Malom-patak  völgyén túl szemben a  Szakó-hegy  gerincének az eleje, távolabb jobb oldalon a  Duna  túloldalán lévő  Szent Mihály-hegy  ( 484 m ) és  Hegyes-tető  ( 482 m ) tömbje, még távolabb meg már a  Börzsöny  látható. Távolban balközépen a nagyobb hegy valószínűleg a  Kóspallag  melletti  Fekete-hegy  ( 480 m ),  Tar Péter-hegy  ( 530 m ) tömbje, bal oldalon pedig a  Magas-Börzsöny  sziluettje is kivehető. Egy videó is innen, amit érdemes megnézni, mert jóval többet mutat, mint az előző kép jóval tisztább időben (arról a túráról a képeim erededi méretben már nincsenek meg): Szakó-hegy  ( 570 m ): valamivel a csúcs alatt nyílik káprázatos rálátás a Dunakanyar ra: A képen szemben bal oldalt a  Vörös-hegy  ( 395 m ) és a  Prépost  ( 424 m ), azokon és a  Duná n is túl a  Szent Mihály-hegy  ( 484 m )  Hegyes-tető  ( 482 m ) tömbje, jobb oldalon távolabb a  Visegrád tól délre lévő hegyvonulatok az  Urak asztalá val ( 593 m ), távolban középtől jobbra meg a  Cserhát hoz tartozó  Naszály  ( 652 m ) láthatóak. A  Prépost  alatt (képen jobb oldalon) lévő vögy folytatásában található a híres-nevezetes  Rám-szakadék . Jász-hegy  ( Téry út) :  Dobogókő re nyugatról a  Szakó-nyereg  felől felvezető gerincútvonal szintén szép rálátással a Dunakanyarra: A képen középen közvetlenül előttünk az  Árpád-vár  ( 484 m ) látható, amely mögött helyezkedik el a  Rám-szakadék . Picit távolabb bal oldalt a  Prépost-hegy  ( 424 m ), jobb oldalon a  Prédikálószék  ( 639 m ) emelkedik. Még távolabb bal oldalon a  Duna  túloldalán a  Szent Mihály-hegy  ( 484 m ), jobb oldalon meg a  Visegrád  feletti  Fellegvár  hegye ( 333 m ) és a  Nagy-Villám  ( 377 m ) magasodik. Dobogó-kő  ( 699 m ): a  Visegrádi-hegység  legmagasabb pontja, lényeges turistaközpont, ennek ellenére olyan épített kilátó, amelyből körpanorámás kilátás lenne, nincs, a két kilátóhelyéről északi irányba lehet ellátni: A képen bal oldalon a Szakó-hegy et ( 570 m ), középen szemben a  Rám-hegy et ( 486 m ), távolabb a híres Rám-szakadék ot is tartalmazó völgyön túl az Árpád-vár at ( 484 m ) és a  Prépost-hegy et ( 424 m ) láthatjuk. Jobb oldalon meg a  Prédikálószék  ( 639 m ) emelkedik a  Vadálló-kövek  oldalgerincével, a  Duna  túloldalán pedig a  Szent-Mihály-hegy  ( 484 m ),  Hegyes-tető  ( 482 m ), távolabb pedig a  Börzsöny  látható. Rám-hegy  ( 486 m ):  Dobogókő  ás  Dömös  között elhelyezkedő sziklás hegycsúcs, amelyre érdekes módon nem vezet jelzett turistaút, ennek ellenére mégis rendkívül felkapott hely, hiszen még hétköznap sem sikerült sohasem egyedül lennem a csúcson. Egyébként valóban a  Visegrádi-hegység  egyik legszebb kilátóhelye: Egy kép is innen, amelyen jól látható a  Vadálló-kövek  kettős ( Nagy-  és Kis-Vadálló-kövek ) gerince: Prédikálószék  ( 639 m ): a  Visegrádi-hegység  2. legmagasabb hegytömbje  Dömös  mellett, ebben találhatóak a  Vadálló-kövek  is, és a csúcsról talán innen nyílik a legszebb rálátás a  Dunakanyar ra, a  Szent Mihály-hegy re ( 484 m ) és a  Börzsöny re: A közelmúltban a csúcson új kilátót is építettek és most nem akarok itt politizálni, de egy olyan kilátó építésére rákölteni sok-sok milliót, aminek a legfelső szintje is jóval alacsonyabban van a fák lombkoronaszintjénél... A kilátóból lényegében ugyanazt lehet belátni, mint amit a kilátó előtti szikláról eddig is, amit a kilátószikláról nem lehet látni, azt a kilátóból sem. A következő videó 3 részből tevődik össze, az eleje még a kilátó előtti időszakból, a közepe a csúcstól nyugatra lévő  Kis-Vadálló-kövek  gerincén (ahonnan nyugati irányban kínálkozik szép kilátás), a vége pedig a kilátóból készült. Össze lehet hasonlítani a különbséget: A videót is érdemes mindenképp megnézni, hiszen a képen csak északra láthatunk el, a videóban meg nyugatra és keletre is. Öreg-Pap-hegy  ( 565 m ):  Pilisszentlászló tól északra található, amelynek az oldalában kanyarog a  Spartacus-ösvény , amelyről szintén rá lehet látni a  Dunakanyar ra: Bölcső-hegy ( 588 m ): Szentendré től nyugatra lévő Lajosforrás feletti hegycsúcs, amelyen hosszú évek után végre újjáépült a kilátó, ami egy nagyon-nagyon hiánypótló, hiszen a Visegrádi-hegység délkeleti részét felülről csak innen lehet jól belátni: Kettő kép is innen, az elsőn Szentendré re, valamint a föléje magasodó Nyerges-heg y ( 558 m ) kettős csúcsára, továbbá az utóbbitól balra lévő Boglya-hegy re ( 549 m ), illetve  a közvetlenül alattunk lévő Dömörkapu ra láthatunk le: A második képen meg déli irányban a Kis-Csikóvár ( 475 m ) és a Kevélyek csoportokon túl a Budai-hegység szinte egészét (balról jobbra Gellért-hegy ,  Hármashatár-hegy , Sváb-hegy , Fekete-hegyek , Szénások )  is beláthatjuk északról: Kő-hegy  ( 366 m ):  Pomáz tól északra lévő hegy, amelynek a déli oldalában van egy szép sziklafal, a  Gomba-szikla , tetejéről szép kilátással, valamint a csúcs alatt egy menedékház is üzemel, onnan pedig keletre lehet ellátni: Asztal-kő  ( 431 m ):  Szentendre  fölött a  Nyerges-hegy  ( 556 m ) oldalában található, ami egy meglehetősen látványos kilátóhely: Az  S  jelzés elmegy mellette és csak jelzetlen ösvény ágazik ki erre a pompás helyre. A képen bal oldalt távol a  Budai-hegység  sziluettjét, attól közelebb a  Kevély eket ( 534 m ), szemben a  Pomáz  feletti  Kő-hegy et ( 366 m ) láthatjuk. Középtől jobbra a  Csikóvár ak ( 556 m ) és a  Bölcső-hegy  ( 588 m ), jobb szélen meg a  Cser-hegy  ( 521  m) és a  Kapitány-hegy  ( 508 m ) helyezkedik el. Vörös-kő  ( 521 m ): a  Visegrádi-hegység  keleti szélénél,  Leányfalu  felett lévő hegycsúcs remek rálátással a  Vác  fölötti  Naszály ra ( 652 m ), közvetlenül lent  Tahitótfalu  látható: Egy videó is innen nyári színekkel: Lőrinc laposa : az előbb tárgyalt Vörös-kő től északnyugatra lévő hegygerinc, ahonnan a Nyerges-hegy ( 558 m ) és a Boglya-hegy ( 549 m ) közötti nyergen keresztül visszapillanthatunk a Kevély ekre és a Budai-hegység fővárosi részeire: Kenézakla-tető  ( 511 m ):  Tahitótfalu  felett lévő hegycsúcs, amire nem visz fel jelzett út, viszont a  Börzsöny  vonulata egészében talán innen látható be délről. Alatta a  Kalicsa-patak  völgyében kisebb szurdok is van. Borjú-fő :  Visegrád tól délkeletre lévő kilátóhely a  Dunakanyar ra: A  Duná n innen az  Apátkút-völgy  feletti  Mátyás-hegy  ( 280 m , bal oldalon) és  Út-hegy  ( 277 m , jobb oldalon) a  Duna  túloldalán meg a  Szent-Mihály-hegy  ( 484 m,  bal oldalon) és a  Hegyes-tető  ( 482 m , középen) látható. Hegyes-tető  ( 482 m ): ez geopolitikailag már a  Börzsöny höz tartozik, azonban a csúcsot tartalmazó hegycsoport a  Börzöny  többi részétől jól elkülönül, azonban a  Visegrádi-hegység gel tulajdonképpen egyben van, csak annak idején, amikor az Ős-Duna  útvonalat változtatott, akkor keresztül tört a  Visegrádi-hegység en, így a  Szent-Mihály-hegy  ( 484 m ) és  Hegyes-tető  ( 482 m ) csúcsokat tartalmazó hegytömb a  Duna  másik oldalára került. A  Hegyes-tető n (482 m) lévő  Julianus barát-torony ból remekül tanulmányozhatjuk a  Visegrádi-hegység  északkeleti részét, de ráláthatunk a  Börzsöny re és a  Naszály ra (652 m) is: A  Visegrádi-hegység  északkeleti részének szemléltetése céljából egy panorámakép: A képen a Duna innenső oldalán Nagymaros , túloldalán meg Visegrád települések láthatóak, az utóbbi fölé emelkedik (a képen balra) a Vár-hegy ( 333 m ) a fellegvárral, mögötte a Nagy-Villám ( 377 m , ezen is található épített kilátó, de annyira drága a belépő hozzá, hogy ennyi ingyenes kilátóhelyek között eddig még nem mentem fel rá), az utóbbitól picit délebbre meg a Fekete-hegy ( 345 m ). Közvetlenül a Duna kanyarulatánál a Kis-Villám ( 269 m ), a Fekete-hegy mögött meg a Len-hegy ( 385 m ) magasodik. Közvetlenül szemben a Duna túloldalán az Új-hegy et ( 277 m ) és a Mátyás-hegy et ( 280 m ) láthatjuk, amelyek mögött lévő Apát-kúti-völgy fölé magasodó gerincen a Sós-hegy ( 432 m ), a Visegrádi-kapu nevezetű nyereg, a Barát-halom ( 526 m , alatta található a Borjúfő nevezetú kilátóhely) és az Őr-hegy ( 572 m ) csúcsok emelkednek, ezeket követi a Vízverés nyerge , majd az Urak asztala ( 593 m ) csúcs, amelyből kiágazik (a képen felénk) az Apát-kúti-gerinc . A gerincen a következő nyereg a Paprét , amit a Szent László-hegy ( 590 m ) követ. A kép jobb oldalán az Öreg-Pap-hegy ( 565 m ) helyezkedik el, amelynek az oldalában kanyarog a Spartacus-ösvény . Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3477/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/