TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 10./Karancs-Medves, Heves-Borsodi-dombság)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ez a cikk a  http://www.turatars.com/blog/view/id_3503/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/   blog folytatása. Karancs Salgótarján Somoskőújfalu  vonaltól nyugatra lévő, helyi nevén  Palóc Olümposz  nevezetű vulkanikus hegytömb, amelynek a legmagasabb csúcsáról, a  727 m  magas  Karancs  csúcson lévő épített kilátóból különleges panorámájú kilátás nyílik, hiszen az  Északi-középhegy ség, a  Selmeci-körhegy ség, és a  Gömör-Szepesi-érchegység  között helyezkedik el viszonylag magasan, így az előbbi három hegységrendszer hegységeire jó rálátást nyújt tiszta időben: Ha jól számoltam, akkor a videóban 16 hegység ismerhető fel, pedig a  Magas-Tátra  még nem is látszódott a videó készítése időpontjában, tehát ezt a Full-HD minőségű videót is érdemes megnézni feliratokkal együtt. Három kép is innen: Az elsőn  Salgótarján ra és az attól keletre lévő  Pécs-kő re ( 542 m ) és  Somlyá ra ( 584 m ), valamint távolban a  Mátrá ra láthatunk rá: A kép bal szélén a  Nagy-kő  ( 519 m ) csúcsa is feltűnik. A másodikon  Somoskőújfalu n túl Európa legnagyobb bazaltplatójára, a  Medves-fennsík ra láthatunk rá, amelynak a bal végénél a  Pogányvár  ( 578 m ), a  Medves  ( 637 m ), jobb végénél meg a  Szilvás-kő  ( 625 m ) emelkedik. Bal oldalon a  Siator  ( 660 m ) csúcs magasodik, közvetlenül mögötte a  Somoskő vára  is megfigyelhető. Jobbközépen alaposabban nézve sajnos árnyékban a  Salgóvár  ( 625 m ) hegyes csúcsa is felismerhető. Távolban a  Heves-Borsodi-dombság  vonulatán túl a  Bükk  is szépen látszik. Harmadikon meg délnyugatra  Karancslapujtő  település környékére láthatunk rá, távolban bal oldalt a  Börzsöny , jobb oldalt a  Korponai-erdő  látható, jó szemmel a kép jobb szélén a  Selmeci-hegység  legmagasabb csúcsát, a  Szitnyá t ( 1009 m ) is felismerhetjük. Medves-Ajnácskői-hegység Salgótarján tól keletre emelkedő, geológiailag rendkívül látványos, Európa legnagyobb bazalt fennsíkja számos csúccsal és kilátóhellyel. Szlovákiába átnyúló része a  Cseres-hegység . Fő-fő geológiai látnivalói a bazaltsziklák, bazaltoszlopok, de jelen blogban a kilátóhelyekről lesz szó, hiszen amint látható lesz, nem kevés van azokból is. Pécs-kő  ( 542 m ): közvetlenül  Salgótarján tól keletre emelkedő hegycsúcs, amely azon kevés hazai természetes kilátóhelyek közé tartozik, amely 360 °-os körpanorámát kínál az odalátogatóknak: Kettő kép is innen, az elsőn  Salgótarján  északi részét és a  Karancs ot láthatjuk;... ...a másodikon pedig  Zagyvaróná ra és a felette lévő  Medves fennsík jára és távolban magára a  Medves  ( 637 m ) hegyére láthatunk rá. A képen lent a völgyben a  Pintértelep  melletti  salakkúpok  is megfigyelhetőek. Szilvás-kő  ( 625 m ): A  Medves  hegység délkeleti részén emelkedő hegytömb, amelynek a fő-fő látnivalói a bazalthasadékok és a bazaltoszlopok, de a csúcs alatt kilátóhelyek is vannak, ahonnan keleti irányba nyílik kilátás. Az első képen közvetlenül az alattunk lévő  Szilváskőpuszta  500 m-es fennsíkjára, azon túl a  Bárna  környéki hegyekre (bal oldalt  Szér-kő , jobb oldalt  Nagy-kő ), valamint a  Heves-Borsodi-dombság ra és a  Bükk re láthatunk rá,... ...a második képen pedig a  Cseres-hegység  keleti részére (vagyis  Ajnácskő  környékére) láthatunk rá, bal oldalt a  Pogány-vár  ( 578 m ) középen a  Ragács  ( 537 m ) látható. Salgóvár  ( 625 m ):  Salgótarján ból is jól látható hegyes csúcs, a tetején bazaltoszlopokkal és az arra települt várrommal, amelynek a tornya frankó kilátóvá van alakítva, ahonnan körpanorámás kilátás nyílik: Egy kép is innen, amelyen  Somoskőújfalu ra és a  Karancs  hegységre láthatunk rá,... ...amelyen belül balról jobbra a Kápolna-hegy et ( 687 m ), a Karancs ot ( 727 m ), a Málnás-tető t ( 614 m ), a Csakta ( 590 m ) és a Lazy ( 565 m ) csúcsokat láthatjuk. Közvetlenül a  Salgóvár tól délre található az előző videó közepén szereplő  Boszorkány-kő  ( 571 m ), ami szintén remek kilátóhely: A képen szemben a Salgó-patak  völgyén túl Pécs-kő  ( 542 m ) és Somlya ( 584 m ), távolban bal oldalt a  Mátra , jobb oldalt a  Cserhát  vonulatai láthatóak. Macskalyuk-kilátó : már a szlovák oldalon lévő kilátóból délre nézve mind a  Somoskői-  mind a  Salgó-vár  szépen látható: Pogányvár  ( 578 m ): az előzőhöz hasonlóan már ez is a határ túloldalán lévő bazaltplató, amelynek a déli oldalánál nyílik kilátás a Cered-Almágyi-medencé re, a  Szilvás-kő re ( 625 m ), a  Bárna  környéki hegyekre és távolban a  Mátrá ra, és a  Heves-Borsodi-dombság ra: Tilics  ( 475 m ):  Pogányvár  ( 578 m ) és  Ajnácskő  között magasodó, gyönyörű körpanorámás kilátást nyújtó hegycsúcs: A képen  Ajnácskő  település látható a közepén lévő vársziklával, a településtől délkeletre a  Ragács  ( 537 m ), valamint az utóbbitól északra a  Zaboda  ( 469 m ) és a  Szár-kő  ( 486 m ) csúcsok látszódnak. Ragács  ( 537 m) :  Ajnácskő től keletre emelkedő bazalthegy, melynek a csúcsrégiója erőteljesen sziklás, és ezáltal ez a csúcs is 360 °-os körpanorámát nyújt: Innen szintén gyönyörűen látható  Ajnácskő  a vársziklával, és a  Pogányvár  fennsíkja, valamint azon túl (képen) jobbra  Béna  hegye, amelyen a  Bénai-sziklák  találhatóak: Délnyugati irányban a Cered-Almágyi-medencé n túl látható a  Medves  fennsíkja, amelyet a képen jobbról a  Medves  ( 637 m ) csúcsa, balról a  Szilvás-kő  ( 625 m ) zár: Mindenképp érdemes északi irányba is eltekinteni, hiszen remek rálátási lehetőssség a Felvidék hegységeire: Pont ez a kép sajnos nem lett túl éles, azonban a lényeg talán látható rajta. Közvetlenül szemben bal oldalt a  Zaboda  ( 469 m ), jobb oldalt a  Szárkő  ( 486 m ) csúcsok láthatóak, az utóbbi oldalában jól látszódik a hegység egyik legszebb bazaltoszlop képződményi is. Távolban a Gömöri-medencé n túl bal oldalt a  Vepor  hegység látható, amelyen belül (képen középtől balra) jól felismerhető a hegység legmagasabb hegye, az  1338 m  magas  Klenóci-Vepor  koporsó alakú csúcsa is. Az utóbbi hegységtől jobbra a  Murányi-fennsík  vonulatai látszódnak, a képen jobb oldalt távolban pedig már bizony az  Alacsony-Tátra  keleti részén lévő  1946 m  magas  Király-hegy  is szépen felirmerhető. Még egy élesebb kép is innen, amelyen az előbb említett  Király-hegy től ( 1946 m ) jobbra a  Sztolica-hegység  is látható, amelynek a legmagasabb csúcsa, az  1476 m  magas  Sztolica  csúcs egyben az egész Gömör-Szepesi-érchegység legmagasabb pontja is. Szárkő  ( 486 m ,  Steblova skala ): valamivel a csúcs alatt a hegy délnyugati oldalában gyönyörű bazaltoszlop képződmények találhatóak, amelyeknek a teteje egyúttal remek kilátóhely is: A videón kb. 10 s-nél szépen látszik a  Ragács  (balra) és a  Zaboda  (jobbra) csúcsok. Távolban a  Bükk-fennsík  vonulata is gyönyörűen látható tiszta időben: A képen távolban jobb oldalon látható sziklás képződmény a  Bélapátfalva  melletti  Bél-kő . Heves-Borsodi-dombság Ez az egyik kedvenc hazai hegységem (nem elírás, több 500 m feletti csúcsa is van), hiszen az országban talán egyedüliként itt még nem botlottam bele "Fokozottan védett terület" feliratú táblába, nem állták utamat vadvédelmi kerítések, homokkő lévén rengeteg geológiai látnivalója van, a lekicsinyítő neve hallatán a Mátra és a Bükk árnyéka alatt a turisták elkerülik, tehát igazi vadonról van szó. Nem véletlen, hogy állítólag már a medve is megtelepedett itt, bár én még nem találkoztam velük. Egyébként érdekes, hogy nálunk nagyon sok 200 m-es kiemelkedéseket is hegynek nevezünk, ezt viszont hazai viszonylatban is dombságnak hívjuk. Pedig nagyon erősen tagolt, egy vándortúra keretében komoly szinteket lehet itt begyűjteni, egy ezen hegységben tett nagy hátizsákos vándortúra nehézsége nagyon megközelíti egy komolyabb magashegyi vándortúra nehézségét (saját tapasztalat). Legszebb kilátóhelyei talán a hegység nyugati végében, a  Bárna  környéki hegyekben vannak. Nagy-kő  ( 519 m ): tulajdonképpen ez a hegység nyugati bástyája, amely a homokkőhegységen belül szigetszerűen egy vulkanikus hegy, így közettanilag akár a  Medves hez is lehetne sorolni, azonban a Bárna-patak tól keletre helyezkedik el, így mégis csak a  Heves-Borsodi-dombság hoz tartozik. A csúcson lévő bazaltszikláról szinte az egész  Heves-Borsodi-dombság , a  Bükk ... ...és a  Mátra  is belátható.  Egy videó is innen:  https://youtu.be/_HUT-DENc90 . Szér-kő :  Bárná tól északra elhelyezkedő homokkőhegy, amelynek a csúcsa alatt szintén remek kilátóhely található keleti irányba, amerre a  Heves-Borsodi-dombság  északkeleti felét és a  Bükk öt is láthatjuk: A  Szér-kő  homokkősziklafalának tetejéről szintén remek kilátás tekinthető meg  Bárna  irányába: A képen  Bárna  településen túl látható nagyobb kiemelkedés a  Hegyeske  ( 481 m ), bal oldalon látható legmagasabb hegy a  Nagy-kő  ( 519 m ), ez utóbbitól kicsivel közelebb a  Koncsi-tető  látható. Az előzőeken kívül természetesen további kilátóhelyek is adódnak ebben a hegységben. Lóhullás-tető  ( 466 m ): mivel a tetejét legelő borítja, így főleg téli félévben innen is ráláthatunk a  Mátra , valamint a  Karancs-Medves  hegységekre, továbbá a csúcstól északra található egy északi kilátóhely is Magyarország fagyzugos völgyére, valamnit a  Cseres-hegység re és számos felvidéki hegységekre: Ökör-hegy  ( 541 m ): a hegység legmagasabb pontjáról is nyílik kilátás keleti irányba  Borsodnádasd  és a  Bükk  felé,... ...valamint a csúcson lévő, nem túl jó állapotú vadlesből déli irányba is a  Mátra  felé: Két extra kép a  Kovaszó-fő ről ill. a  Szállás-verő-hegy ről, amelyekről megállípítható egyrészt a hegység belsejének igazi vadonjellege, másrészt a csúcsok nagy száma, ami még a Zempléni-hegységet is majdnem túlszárnyalja: Még egy kép a hegység belsejéből, amelyen távolban a  Karancs-Medves  hegység vonulatát is beláthatjuk egyben: Gömöri-erdőhát Barát-fő :  Hangony tól nyugatra az  Északi Z  jelzés mentén elhelyezkedő csúcs az országhatár mentén, amelyen egy geodéziai torony is található. Mivel ez az  Északi-középhegység , a  Gömör-Szepesi-érchegység  és az  Alacsony-Tátra  között helyezkedik el, így természetesen a panoráma különleges szépségű: Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3523/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/