Túratárs és Túra kereső, túrázás, szervezett túrák - Túratárs.com » Blog » Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 13./Zempléni-hegység)

TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link

Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 13./Zempléni-hegység)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ez a cikk a  http://www.turatars.com/blog/view/id_3524/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/   blog folytatása. Eperjes-Tokaji-hegység Meglehetősen tagolt, változatos, sok csúcsból álló, andezitből és riolitból felépülő vulkanikus hegység. Főbb részei: Sóvári-csoport : ebben található az  Északi-középhegység  legmagasabb csúcsa, az  1092 m  magas  Simonka . Másik nevezetessége a  herlányi , működő ( !! ), bár az ismertektől eltérően ez nem meleg- hanem hidegvizes  gejzír . Dargó-csoport :  Dargó-hágó  és  Kisszalánc-völgy  között húzódó hegycsoport. Milic-csoport : szlovák-magyar határon végigfutó gerinc, amelynek a legmagasabb pontja a  Nagy-Milic . ( 894 m ). Érdekesség, hogy ezen hegycsoport kezdeténél található Magyarország legöregebb hegye, a  Felsőregmec  melletti  Vitányi-rög  a  Mátyás-heggy el ( 311 m ). Hegyalja :  Telkibányá nál lévő  Bózsva  völgyétől délre eső hegycsoport, tehát a  Zempléni-hegység  legnagyobb részét alkotja, legmagasabb pontja a  Gergely-hegy  ( 783 m ). A hegységhez több különálló hegycsoport is tartozik, pl. a  Tokaji-hegy , a  Sátoraljaújhely  melletti  Sátoros-hegyek , vagy a szlovák oldalon lévő  Zempléni-szigethegység , ami önálló hegységnek is tekinthető Geopolitikailag a hegységet a trianoni határ két részre osztja: Zempléni-hegység Szalánci-hegység Tokaji-hegy : a  Zempléni-hegység  déli részén  Tokaj  felett egy teljesen különálló hegycsoport, aminek a legmagasabb pontja a  Nagy-Kopasz  ( 528 m ). Fő-fő látnivalója a  tarcali bányató , de néhány kilátóhely is akad rajta. Közülük a legszebb talán a  tarcali bányató  feletti kilátópont,... ...amelyen a bányatón kívül beláthatjuk a hegycsoport főbb csúcsait is, a bányató fölötti  Fekete-hegy et, a  Nagy-Kopasz t ( 528 m , tetején tv-toronnyal) és a  Kis-Kopasz t. Az előbbi képen látható  Fekete-hegy ről is remek rálátás kínálkozik a  bányató ra,  Tarcal ra és a távoli  Szerencsi-dombság ra,... ...valamint a  Zempléni-hegység  déli részére is: A képen lent  Bodrogkeresztúr  települést, felette pedig a  Cigány-tető  ( 474 m ) vonulatát láthatjuk, amelyen túli vonulatban már 500-as csúcsok (pl.  Bogdán-tető ,  Hollós-tető ) emelkednek, a kép bal szélén meg a  Krakó  ( 402 m ) csúcs látható. Jobb oldali távolabbi vonulatban bal szélen a  Szokolya  ( 611 m ) csúcs tekint ránk, a  Komlóska  fölé magasodó, körpanorámás kilátást nyújtó  Pusztavár-tető  ( 420 m ) meg a jobb szélen lévő tömbben található. A  Tokaji-hegycsopor t legmagasabb csúcsáról, a  Nagy-Kopasz ról délnyugati irányba kínálkozik kilátás az Alföldre, bár nem sok érdekes dolgot figyelhetünk meg fentről, hacsak nem sikerül valahogy a (nem látogatható) tv-toronyba bejutnunk. A  Tokaji-hegy  keleti oldaláról  Tokaj  északi részére. valamint a  Bodrog  és  Tisza  folyókra is nyílik némi rálátás: Sátor-hegy  ( 328 m ):  Abaújszántó  melletti jellegzetes alakú kettős hegycsoport egyik csúcsa a  Krakó  ( 402 m ) mellett. Ezeken nem jártam még, azonban ráleltem [link="https://www.youtube.com/user/csiasandor/videos?disable_polymer=1"] Tündérdombi fények Youtube csatornájára [/link], amelyen részben szintén kilátóhelyekről készült remek full-HD-minőségű videók találhatók, és engedélyt kaptam rá, hogy felhasználhassam a  Sátor-hegy en készült videót, amelyen ráláthatunk a Zempléni-hegység nevezetesebb 700-as csúcsaira is, a  Borsó-hegy re ( 757 m ), a  Gergely-hegy re ( 783 m ) és a  Magoská ra ( 734 m ), továbbá a  Szerencsi-dombság ot is egészen közelről láthatjuk, valamint a  Bükk  is feltűnik: Pusztavár-tető  ( 420 m ):  Komlóská tól délre lévő várrom, ahonnan a  Zempléni-hegység  délkeleti részére parádés körpanorámás kilátás tárulkozik elénk: A videót nézve érdemes egy kicsit a  Zempléni-hegység  morfológiájával is foglalkozni. Alapvetően egy hosszú északi-déli irányú főgerincből áll, amelyekből számtalan kisebb-nagyobb szerteágazó oldalgerincek ágaznak ki, amelyek közé medencék ékelődnek be. Emellett a hegységhez még számtalan különálló hegycsoportok is tartoznak. A főgerinc első magasabb csúcsa délről a  Szokolya  ( 611 m ) csúcs: Sajnos a csúcson busz indulás miatt kevés időm volt, így nem csináltam olyan képet, amelyen a  Tolcsva-patak-völgyi- medencé n túli főgerinc folytatása látható lenne észak felé, azonban az előző full-HD minőségű videón jól nyomon követhető a főgerinc déli része a teljes belátható tartományban. Az oldalgerincek közül mindenképp említésre érdemes a  Huta-völgy től északra kiágazó (képen a távolabbi) gerinc,... ...aminek az első nagyobb csúcsa a  Nagy-Péter-mennykő  ( 709 m ). A  Sólyom-bérc  ( 564 m ) a képen valószínűleg a második hegytömb bal oldali csúcsa lesz (amelynek az oldalában tarvágás van), a jobb oldali csúcsa meg a  Soltész-hegy  ( 588 m ), amit a  Nagy-Kőrős  ( 595 m ) tömbje követ. Ez a kelet-nyugati oldalgerinc a  Pap-hegy  ( 527 m ) környékén tovább ágazik északi és déli oldalgerincekre, az utóbbi körbeöleli a  Komlóskai-medencé t  is, maga a  Pusztavár-tető  ( 420 m ) is ezen gerinc végén helyezkedik el. A hegység magasságához viszonyítva ennek az oldalgerincnek a hosszúsága, tagoltsága, szétágazásai mindenképp rendkívül számottevő, Kárpát-medencei viszonylatban is egyedülálló. Még egy kép innen, amelyen a  Komlóskai-medencé t láthatjuk: Az előbb tárgyalt kiterjedt oldalgerincen további szép kilátóhelyek találhatóak  Háromhutá tól északra az  OKT  mentén: Kerek-kő : talán az egyik legszebb zempléni kilátóhely északi irányba  Háromhuta  és  Rostalló  között: A szemben lévő vonulat legmagasabb csúcsa a  Csattantyú-hegy  ( 638 m ), a képen kb. félúton kivehető hosszú völgyben ( Kemence-patak-völgy ) vezet a  Pálháza - Rostalló  közötti kisvasút. Távolban a  Milic-csoport  is kivehető. Sólyom-bérc  ( 564 m ):  Mlaka-rét  közelében lévő, szintén remek kilátóhely délnyugati irányba: A  Huta-völgy ön túl a szemben lévő hegyvonulat oldalában található a Bődi Gábor  Óhutai körtúrá jának útvonala szintén számos kilátóhellyel, sajnos azt még nem jártam be, azzal majd később tervezem jelen blogomat bővíteni. Jobb oldalt a  Regéci várhegy  ( 639 m ) is egyértelműen felismerhető, mögötte meg a  Magoska  ( 734 m ) csúcsot is tartalmazó vonulat látható. Balközépen a  Hajagos-tető  ( 660 m ), bal szélen a  Szokolya  ( 611 m ) csúcs is látszódik. Egy videó is innen, amelyen a  Tolcsva  völgyén keresztül egészen a  Tokaji-hegy ig ( 528 m ) is elláthatunk: Nagy-Péter-mennykő  ( 709 m ): talán az egész  Zempléni-hegység  legszebb kilátóhelye, ahonnan beláthatjuk a Zempléni-hegység (határon belüli) majdnem teljes északi részét, emellett tiszta időben már az Északkeleti-Kárpátokhoz tartozó  Vihorlát-hegység  vonulatát is felismerhetjük (videón is látható): Kettő kép is innen, az elsőn a szemben a  Sas-bérc et ( 620 m ), távolban bal oldalt a főgerinc  kánya-hegy i ( 626 m ) szakaszát, középen a  Milic-csopor tot a  Nagy-Milic  ( 893 m ) csúccsal, jobb oldalt távolabb a  Lipovec  ( 619 m ) csúcsot, szemben pedig a  Csattantyú-hegy et ( 638 m ) láthatjuk: A második képen pedig keletre tekinthetünk el, bal oldalt szintén a  Csattantyú-hegy  ( 638 m ) tömbjét, attól jobbra a  Kemence-patak-völgy et, jobb oldalt távolban a  Fekete-hegy et ( 577 m ), valamint Magyarország egyik legszebb hegycsoportját, a  Sátoraljaújhely  melletti  Sátoros-hegyek et láthatjuk az  514 m  magas  Magas-heggy el: Nagy-Szarvas-kő : a  Nagy-Péter-mennykő vel szembeni  Sasbérc  ( 620 m ) oldalában lévő kilátóhely jelzetlen területen, ahonnan szintén a  Kemence-patak-völgy  környezetét láthatjuk be: A főgerinc Hegyaljára eső vonulata mentén 3 kilátóhely említendő meg. Kőrös-hegy  ( 617 m ):  Baskó  fölött lévő csúcs, amelyen egy épített kilátó van, sajnos nem voltam még rajta, azonban szintén engedélyt kaptam rá, hogy a [link="https://www.youtube.com/user/csiasandor/videos?disable_polymer=1"] Tündérdombi fények Youtube csatornájáráról [/link] felhasználhassam az ezen kilátóból készültet: A videón gyönyörően látható a  Nagy-Korsós  ( 678 m ) és a  Magoska  ( 734 m ) csúcsok. Regéci várhegy  ( 639 m ): Magyarország egyik legszebb várromja helyezkedik el rajta, és egyben remek kilátóhely is: Egy kép is innen, amelyen  Regéc  településen túl a  Zempléni-hegység  főgerinccel párhuzamos mellékgerincét (vagy az a főgerinc?) láthatjuk a Hegyalja legmagasabb csúcsaival, bal oldalt a  Gergely-heggy el ( 783 m ), jobb oldalt meg a  Bán-heggy el ( 757 m ) és a  Nagy-Szár-kő vel ( 729 m ): Középen távolban a  Borsó-hegy  ( 757 m ) gerince is feltűnik. Hemzső-kő :  Telkibányá tól délre a  Z  jelzés közelében, de jelzetlen területen lévő bájos sziklakilátóhely a  Kánya-hegy  ( 626 m ) vonulatára és a  Milic-csoport ra: Bal szélen  Telkibánya  látható, amelytől keletre riolit hegyek figyelhetők meg (a falu határában lévő riolit sziklataréj is felismerhető a képen), ezen púpos hegyek a korábban bemutatott  Nagy-Péter-mennykő ről még jobban látszanak. A korábban említett mellékgerincen is van két kilátóhely, az egyik a hejcei  Sólyom-kő  ( 706 m ), ami pados andezitből felépülő sziklakilátóhely nyugati irányba a  Cserehát ra, valamint a  Hegyalja  legmagasabb csúcsára, a  783 m  magas  Gergely-hegy re, azonban ottjártamkor erősen szmogos levegőben ellenfényben nem igazán sikerült értékelhető felvételeket készítenem. A másik meg az  Amádé-vár  ( 656 m ): a várból már nem sok minden maradt meg, azonban egy pompás kilátóhely. Szépen beláthatjuk a  Gönci-patak  völgyét, valamint a föléje magasodó  Hosszú-kő-gerinc et a  Bohó-heggy el ( 733 m ),... ...valamint  Telkibánya  környékére, a föléje magasodó  Kánya-hegy re ( 626 m , tetején egy torony van) és a távoli  Milic-csoport ra is: A levegő sajnos eléggé szmogos volt, de ez is hozzátartozik az őszhöz. A nyugati oldalgerincek közül a  Magoska  ( 734 m ) csúcsot tartalmazó gerinc a legjelentősebb, a  Magoska  ( 734 m ) csúcson lévő geodéziai tornyot átalakították adótoronnyá, ami által sajnos lezárták, pedig biztosan pompás kilátás lenne róla, ottjártamkor valószínűleg a  Magas-Tátrá t is láthattuk volna. Azonban az alatta lévő  Gereblye-kő ről is van kilátás a  Cserehát ra, a  Gömör-Szepesi-érchegység re, és tiszta időben az  Alacsony-Tátra  keleti részére is: Jól látható innen a  Kerek-hegy en ( 565 m ) túl a  Gömör-Szepesi-érchegység en belül a  Rozsnyói-hegység  és a  Kójsói-havasok  vonulata is, valamint a képen bal oldalt távolban az Alacsony-Tátra keleti részén lévő  Király-hegy  ( 1946 m ) is felismerhető: A képet nézve feltűnhet a  Rozsnyói-hegység ben a sok havas folt, az bizony a gerincére nagyon jellemző erdőpusztulások és az azáltali tarvágások eredménye. Az  Északi Zöld  is a  Zempléni-hegység  számos szép részein halad keresztül számos kilátóhelyet is érintve. Sátoros-hegyek : különálló hegycsoport  Sátoraljaújhely  mellett, szépségében majdnem a  badacsonyi tanúhegyek kel vetekszik. Az egyes hegycsúcsait legjobban a  Szár-hegy ről ( 345 m ) lehet belátni: Bal oldalon a  Várhegy et ( 334 m ) lehet látni, azt a  Sátor-hegy  ( 460 m ), majd a  Kecske-hát  ( 482 m ), végül a  Magas-hegy  ( 514 m)  követi. A  Sátoros-hegyek  legmagasabb pontja a  Magas-hegy  ( 514 m ), amelyen egy épített kilátó is van, ahonnan a körpanoráma: Érdemes innen visszapillantást vetni a  Zempléni-hegység Hegyalja  csoportjának a belsejére: Távolban az észak-déli irányú főgerinc (középen a  Regéci várhegy  is felismerhető) és az abból keletre ( Regéci várhegy től északra) kiágazó, majd délre és északra is szerteszét ágazó oldalgeinc látható. Szépen rálathatunk innen hazánk legidősebb hegycsoportjára, a  Vitányi-rög re (képen középen szemben), a  Milic-csoport ra (bal oldalt), valamint a  Szalánci-hegység   Dargó-csoport jára a  Bagota  ( 855 m ) csúccsal és a távolabbi  Sóvári-csoport  déli részére is: Keleti irányban pedig ráláthatunk Sátoraljaújhely re, a Zempléni-szigethegység re, valamint tiszta időben távolban a már az  Északkeleti-Kárpátok hoz tartozó, de a  Zempléni-hegység et is tartalmazó vulkáni vonulat szerves folytatásaira, a  Vihorlát- , a Szinyák- és a Borló-hegység ekre (az utóbbi kettő már az Ukrán-Kárpátok részei): Fekete-hegy  ( 577 m ):  Vágáshuta  és  Mikóháza  közötti hegycsúcs (amit az  Északi Zöld  ugyan kikerül, de érdemes ezen túra keretében ezen hegycsúcsot is érinteni), amelyen egy épített kilátó van, ahonnan a  Hegyközre , a  Kánya-hegy  ( 626 m ) vonulatára és a  Milic-csoport ra láthatunk rá,... ...valamint innen is ráláthatunk a  Szalánci-hegység  déli részére is. A  Milic-csoport  kilátóhelyei:  Lipovec  ( 619 m ):  Pusztafalu tól keletre lévő csúcs az  Északi Zöld  mentén, ahonnan kelet felé láthatunk el, többek között az  Északi-középhegység  legkeletibb tagjára, a  Zempléni-szigethegység re: Kis-Milic : a csúcsról északi irányban a  Dargó-csopor tot láthatjuk: A csúcs oldalában az  OKT  menti  Felső-Csata-rét ről, valamint az  Északi Zöld ről a  Kis-Milic  és  Orita-hegy  ( 798 m ) közötti nyeregből meg déli irányba, a  Hegyköz re és a  Hegyaljá ra láthatunk rá (mindkét helyről lényegében ugyanazt láthatjuk): A képen a  Füzéri vár  is jól látható, amitől balra az  Őr-hegy  ( 633 m ) emelkedik. Távolban bal szélen a  Sátoros-hegyek  ( 514 m) , a  Fekete-hegy  ( 577 m ), középen a  Csattantyú-hegy  ( 638 m ), jobb szélen meg a  Kánya-hegy  ( 626 m ) ismerhetőek fel egyértelműen. Időközben a  Kis-Milic re kilátót is építettek, amelyről kevesebb mindent lehet belátni, mint a mellette lévő kilátóhelyekről. Ha rajtam múlt volna, én a szomszédos  Nagy-Milic  ( 893 m ) csúcsra építettem volna a fák lombkorona szintje fölé érő kilátót, de a "szakemberek" ezt másképp gondolták. Egy téli kép az új kilátóból: Bal oldalon közvetlenül előttünk az  Orita-hegy  ( 798 m ), közvetlenül mögötte a  Tolvaj-hegy  ( 670 m ) látszik, mögöttük a  Lipovec  ( 619 m ) és a  Korom-tető  ( 526 m ) csoportjai emelkednek ki a ködtengerből. Jobb oldalon<