TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Alpok 1./ (Alpokalja, Kelet-Ausztria 1.)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ez a cikk a  http://www.turatars.com/blog/view/id_3366/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/   blog folytatása. Ezen blogsorozatomban az  Alpok  eddig általam bejárt részeit szándékozom bemutatni az  Alpokaljá tól egészen a  Nyugati-Alpok  négyezres csúcsaiig. De előbb egy rövid áttekintés az  Alpok ról: Az  Alpok  Európa második legmagasabb hegyvonulata (az első a  Kaukázus ), amelynek két fő része van: Nyugati-Alpok , amely további két részre tagolható: Dél-Nyugati-Alpok  a francia-olasz határ mentén, amely szintén további hegységekre tagolható (Pl. Liguri-Alpok, Tengeri-Alpok stb.), viszont ezek a hegységek csak egy-két négyezres csúcsot tartalmaznak Franciaországban és eléggé távol vannak, így nem valószínű, hogy mostanában eljutok oda. Észak-Nyugati-Alpok  a francia-olasz-svájci határ mentén, itt található az Alpok 4000-es csúcsainak a jelentős része, így ezzel mindenféleképpen érdemes részletesebben foglalkozni. Természetesen ez is számos hegységből épül fel, a 4000-es csúcsok három hegységben, a  Gráji-Alpok ban, a  Wallis-Alpok ban és a  Berni-Alpok ban találhatóak. A  Nyugati-Alpok at más szempont szerint is fel lehet osztani, eszerint belső kristályos vonulat, közbülső üledékes vonulat, külső kristályos vonulat, külső üledékes vonulat alkotja.       2.  Keleti-Alpok , amely további három részre osztható: Déli-Mészkőalpok  az osztrák-olasz-szlovén határ mentén, ezekhez tartozik pl. a Dolomitok, a Karni-Alpok, a Júlia-Alpok, a Garda-tó környéke, Karavankák stb. Központi kristályos vonulat  (Svájc, Olaszország, Ausztria térségében) ezeket alkotó hegységekben találhatók a Keleti-Alpok 3000-es csúcsainak a jelentős része, de a Bernine-csoportban 4000-es csúcsok is találhatóak. Főbb részei: Bernine-csoport, Ortler-csoport, Ötz-völgyi-Alpok, Zillertaller-Alpok, Hohe-Tauern, Nieder-Tauern, Fischbacher-Alpok. Északi-Mészkőalpok  Ausztria és Németország területén, ehhez tartozik pl. a Rax-Alpok, Hochschwab, Dachstein, Berchtesgaden-Alpok, Karwendel, Lech-völgyi-Alpok stb. Az Alpokat bemutató sorozat első részében a Stájer Elő-Alpok  általam bejárt részeit járjuk képzeletben végig az Alpokaljától a Tauern hegységekig, ami a központi kristályos vonulat keleti nyúlványát jelenti. A Stájer Elő-Alpokat további részekre lehet osztani: Alpokalja : más néven Keleti Stájer-Elő-Alpok , amely Magyarországra is átnyúlik. Hazánk területén két fő része található, a  Soproni-  és a  Kőszegi-hegység ek, de határainkon kívül további hegységek is tartoznak hozzá:  Lajta-hegység ,  Rozália-hegység ,  Púpos világ ,  Borostyánkői-hegység . Legmagasabb pontja a Púpos világ ban lévő Eselberg ( 974 m ) csúcs. Középső Stájer Elő-Alpok : az előbbitől nyugatra, a Semmering-hágó tól és a Mürz folyótól délre lévő, már 1700 m-t is meghaladó, de még lankás csúcsokkal rendelkező hegységek: Wechsel , Fischbacher-Alpok , Grazi-felföld . Északnyugati Stájer Elő-Alpok : a Mura folyótól nyugatra lévő Gleinalpe és Stubalpe tartozik hozzá, ezeket jelen blogomban sajnos csak messziről láthatjuk. Délnyugati Stájer Elő-Alpok : legfőbb hegysége a Koralpe , sajnos nem jártam még benne. Soproni-hegység Sopron tól délre emelkedő hegyvonulat, amelynek a legmagasabb pontja az osztrák oldalon lévő  606 m  magas  Bren-tető . A következőben tárgyalt Kőszegi-hegység túra előtt egy rövid félnapos látogatást tettem benne, amely során a hegység méretéhez viszonyítva nagy számú épített kilátóból kettőt kerestem fel. Az egyik a  482 m  magas  Várhely , ahonnan szépen beláthatjuk az  Alpokalja  előbb említett hegységeinek egy részét is: Látható innen  Sopron  mellett a  Fertő-tó  is,... ...de a fő-fő látványosság a  Wechsell-hegység , a  Fischbacher-Alpok , a  Rax-Alpok  és a  Schneeberg : A kép jobb oldalán a  Soproni-medencé n túl a  Vulka-medence , azon is túl meg a  Rozália-hegység  látható. Egy zoomolt kép is a  Fischbacher-Alpok ról, a  Rax-Alpok ról ( 2007 m ) és a  Schneeberg ről ( 2076 m ): A kép bal szélén lévő havas csúcs a  Stuhleck  ( 1782 m ), az azt követő magasabb csúcs a  Semmering-hágó nál lévő  Sonnwendstein  ( 1523  m), majd a hágó másik oldalánál lévő  Kampalpe  ( 1534 m ) és  Drahte kogel  ( 1565 m ), jobb térfélen meg a  Rax-Alpok  a  Heukuppe  ( 2007 m ) csúccsal, és a  Schneeberg  látható a  Klosterwappen  ( 2076 m ) csúcssal. A  Schneeberg től balra tippem szerint a  Krummbachstein  ( 1602 m ) csúcs tűnik fel. Előtérben a  Soproni-hegység  Ausztriába is átnyúló vonulata tárulkozik elénk. Másik kilátó meg a hegység magyar területen lévő legmagasabb pontján, a  Magas-bérc en ( 557 m ) lévő volt, amit felkerestem, a várakozásommal ellentétben közel sem volt körpanorámás a kilátás, azonban nyugatra az osztrák Alpok keleti hegyeire innen is rá lehet látni. Kőszegi-hegység Ez is az  Alpokaljá hoz tartozik, amely hazai viszonylatban a  Soproni-hegység gel együtt három szempontból is különleges, egyrészt csak ezen hegységeket alkotja elsődlegesen kristályos kőzet, másrészt csak ezen hegységekből gyönyörködhetünk magashegyi csúcsokban (leszámítva azt az évi néhány napon lévő tiszta időt, amikor az Északi-középhegység legmagasabb csúcsairól láthatjuk a Tátrát), harmadrészt meg csak a  Kőszegi-hegység ben található nagyobb számban őshonos fenyves. Kőszegi-hegység ben volt az életem első komolyabb túrája középiskolás koromban ún. erdei iskola program keretében, amelynek része volt az  Óház-tető (607 m)  és fakultatívan az  Írott-kő (882 m)  megmászása is. Volt is tőle napokig tartó izomlázam, azonban bennem ezzel indult el a túrázás szeretete, igaz aktívabban csak 8 évvel később kezdtem el. Azóta nosztalgiából immáron fényképezőgéppel kétszer is jártam a  Kőszegi-hegység ben. Óház-tető  ( 607 m ): Kőszeg feletti hegy, amelynek a kilátójából szép kilátás fogad különösen hazánk egyik legszebb kisvárosára,  Kőszeg re: Legszebb kilátás természetesen a hegység, és egyúttal az egész Dunántúl legmagasabb pontján, az  Írott-kő n ( 884 m ) lévő kilátóból nyílik: Innen már az  Osztrák-Alpok  keleti nyúlványaira is gyönyörűen ráláthatunk: A képen középen szemben a  Borostyánkői-hegység , távolban bal oldalt a  Fischbacher-Alpok  vonulatai, középen az Alpok legkeletibb 1700-es hegysége, a  Wechsell-hegyég  ( 1743 m ), valamint az Alpok legkeletibb 2000-ese, a  Schneeberg  ( 2076 m ) látható, jobb oldalon meg a  Púpos világ  hegyei csillannak fel. Az  Írott-kő  gerincén a kilátótól keletre tarvágás által kilátás is nyílik a hegység déli részére: Az előző 2 hegycsúcson kívül még a  Tábor-hegy  ( 644 m ) oldalában akad természetes kilátóhely déli irányba az  Írott-kő ,  Kendig-csúcs ,  Óház-tető  közötti gerincre: A  Tábor-hegy  ( 644 m ) és az  Óház-tető  ( 607 m ) közötti gerinc egyik szakaszáról szép rálátás adódik az osztrák  Rőtfalva  és  Rendek  településekre, valamint a  Soproni-hegység re is: Wechsel Az Alpok legkeletibb, 1700 m-t meghaladó magashegysége, amelynek gyönyörű, erdőhatárból kiemelkedő füves gerince van sziklaalakzatokkal a magyar határtól nem is messze. Ebből kiindulva kilátásokban is bővelkedik ez a hegység. Niederwechsel  ( 1669 m ): a gerinc keleti végénél lévő csúcs, ahonnan szépen visszatekinthetük az Alpokalja hegységeire: Közvetlenül szemben a  Steinerne Stiege  ( 1505 m ) csúcs, mögötte pedig az előbb tárgyalt  Alpokalja  látható más szemszögből. Bal oldalt távolabb a  Soproni-hegység , középen a  Púpos világ , jobb oldalt meg közelebb a  Borostyánkői-hegység , mögötte meg a  Kőszegi-hegység  emelkedik. Hochwechsel  ( 1743 m ): Az Alpok legkeletibb 1700 m-t meghaladó magashegyi csúcsa, ahonnan természetesen gyönyörű kilátás is adódik: Egy panorámakép is innen az Alpok magashegyi részének a legkeletibb részére: Jobb oldalt szemben a  Fischbacher-Alpok at látjuk az  1782 m  magas  Stuhleck  csúcssal, attól jobbra a felhősúrolta  Rax-Alpok at és a  Schneeberg et, jobb oldalt távolban meg a  Hohe Wand ot, az utóbbitól balra még távolabb a  Dürre Wand  is kikukucskál. Fischbacher-Alpok A  Semmering-hágó tól közvetlenül délre helyezkedik el, ahonnan tiszta időben a kilátóhelyeiről nagyon szép rálátás kínálkozik az  Osztrák-Mészkőalpok  keleti részére. Jellemzője rá, hogy döntően erdei fenyő borítja, és kiterjedt hegyi tanyavilággal rendelkezik. A Stuhlecket a sípályái révén főleg télen meglehetősen nagy tömeg látogatja, viszont a hegység többi része jóval nyugisabb hely. Stuhleck  ( 1782 m ): ez a  Fischbacher-Alpok  legmagasabb pontja, amelyet egy hótalpas túra keretében másztam meg gyönyörű szép tiszta időben, így a csúcsról egy remek körpanoráma tárult elém: Amint az előbb említettem, a helyzeténél fogva remek rálátás kínálkozik róla  az  Osztrák-Mészkőalpok  keleti hegységeire: Képen balról jobbra haladva a  Hochschwab  ( Hochschwab ,  2227 m ), a  Veitsch-Alpok  ( Hohe Weitsch ,  1981 m ), a  Ybbstal-Alpok  ( Dürrenstein ,  1878 m ;  Ötscher ,  1893 m ), a  Schnee-Alpok  ( Windberg ,  1903 m ), a  Rax-Alpok  ( Heukuppe,   2007 m ) és a  Schneeberg  ( Klosterwappen ,  2076 m ) hegységek és csúcsok láthatóak. Egy normál méretű kép is, amelyen a  Schneeberg , a  Rax-Alpok  és a  Schnee-Alpok  jobban látható: Lent a  Mürz  folyó völgyét lehet látni, amely fölé többek között a  Kampalpe  ( 1534 m ) és  Drahte Kogel  ( 1565 m ) csúcsok emelkednek. Felismerhető a bal oldalon látható  Schneealpe  legmagasabb csúcsa is, az  1903 m  magas  Windberg , valamint a középen lévő  Rax-Alpok  bal szélén lévő legmagasabb csúcsa is, a  2007 m  magas  Heukuppe  is, amely utóbbiból ágazik ki a kicsit távolabb lévő  Nagy-fennsík , valamint a kicsit közelebb lévő  Kis-fennsík . Jobb oldalon a  Schneeberg  két csúcsa, a  Klosterwappen  ( 2076 m ) és a  Waxriegel  ( 1888 m ), valamint az előtte lévő  Krumbachstein  ( 1602 m ) csúcsok is felismerhetőek. Steinriegel  ( 1577 m ): A  Pretulalpe  szélkerekekkel teli gerincének délnyugati végénél lévő csúcs, ahonnan szinte az egész  Fischbacher-Alpok at beláthatjuk: Egy kép is innen a  Fischbacher-Alpok tól délre lévő hegyek szemléltetése céljából: Közvetlenül szemben a  Wechsel  hegység egyik délnyugati oldalgerincét láthatjuk, míg távolban bal oldalt a koporsóalakú hegy a  Masenberg  ( 1261 m ), középen kicsit közelebb a  Wildwiesen  ( 1254 m ), at utóbbitól jobbra szintén picit távolabb meg a  Rabenwaldkogel  ( 1280 m ) csúcsok tárulkoznak elénk. Jobb oldalt meg már a  Grazer Bergland  nyúlványai tűnnek fel. Teufelstein  ( 1490 m ): a hegység nyugati részén lévő hegytető, amelynek a csúcsán gyönyörű sziklaalakzat található szép kilátással: Kettő kép is innen, az elsőn a sziklaalakzattól keletre lévő másik kilátóhelyről láthatunk rá nyugatról a  Fischbacher-Alpok Pretulalpe  és  Stuhleck  csoportjára valamint a  Wechsel  hegységre: A második képen meg magáról a szikláról láthatunk rá a  Grazer Bergland  hegyeire: Bal oldalon az  Almenland  fennsík hegyeit, (a később tárgyalt  Hochlantsch  csúcsról felülnézetből is látható), középen a  Hochschlag  ( 1580   m ) tömbjét, mögötte a  Hochlantsch  ( 1720 m ) csúcsot, jobb oldalt meg a F ischbacher-Alpok  legnyugatibb tömbjét, a Rennfeld (1629 m) csúcsot láthatjuk. Stanglalpe  ( 1490 m ): Az előzőtől északnyugatra található hegytömb nyugati csúcsa, amelyen ottjártamkor éppenséggel nem volt verőfényes napsütés, de a hely hangulata céljából egy képet teszek fel innen is, amelyen a  Mürzstegi-Alpok  keleti vonulataira és a  Schneealpe  hegységekre láthatunk rá: Közvetlenül szemben a  Hochheck  ( 1418 m ),  Roßkogel  ( 1479 m ),  Kreuzschober  ( 1410 m ) gerinc helyezkedik el. Grazi-felföld Graz tól északra helyezkedi el, amelynek a fő-fő látványossága a  Medve-szurdok , de nekem ezen a túrán ennél is jobban tetszett a föléje magasodó  Hochlantsch (1720 m) , ami az egész hegység legmagasabb pontja és gyönyörű sziklás ösvényen közelíthető meg. Ha egy Medve-szurdok túraprogram a  Hochlantsch  csúcsot nem tartalmazza, akkor az eléggé "csökkentett" értékű, mivel egy napba bőven belefér a csúcs is. Ránézésre a hegységet ugyan mészkő alkotja, ennek ellenére mégsem a Mészkőalpokhoz, hanem a Központi-Alpokhoz tartozik. Hochlantsch (1720 m) : tehát ez a  Grazi-felföld  legmagasabb pontja, ahonnan az egész hegységet be lehet látni: Három kép is innen, az elsőn északi irányba láthatunk el a szemben lévő  Rennfeld  ( 1629 m ) gerincére, valamint a távolabbi  Hochschwab ra,... ...a másodikon délkeletre a  Grazi-felföld ön belüli  Almenland  alpesi legelőkkel borított fennsíkjára... ...a harmadikon meg délnyugatra a  Mura  folyó által körbeölelt  Gleinalpe  vonulataira: Közvetlenül szemben a  Mura  völgye felett a  Hochalpe  csoport helyezkedik el, távolabb a felhők által súrolt egyik csúcs a hegység legmagasabbika, az  1988 m  magas  Speikkogel . Távolban meg már a  Niedere Tauern  hegységei látszódnak. Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3705/title_Csucspanoramak-kilatasok-Alpok-2/ .