Cím: A Cinque Terre
Címkék: olaszország, túra, ligúria
Blog Beljegyzés: A Cinqe Terre felfedezésének napja az egyik legszebb a toszkán túrán. Hegyek, tenger, túra és gastro-kirándulás, kajakozás és strandolás-igazi nyaralós nap, csodás kilátással kísérve. A terület már Ligriához tartozik, La Speziából elérhető vonattal, mint ahogy arról már írtunk is régebben . Nem is ismételnék magunkat, ez csak amolyan szubjektív merengés innen itthonról. Arról, hogy milyen jó érzés, mikor kibukkan a vonat az alagútból Riomaggiore előtt: az utolsó kép La Spezia emeletes házai voltak, a következő meg a valószínűtlenül kék tenger messzi horizontja. Az, hogy milyen jó a rekkenő hőségben a kabócadaltól hangos olajfaligetben megpihenni, vagy a kis teraszok mohás falainak hűvösének örülni. Mennyire jól tud esni egy forró tejeskávé a piciny kikötő oldalában, ahol a halászbárkák az asztalok mellé támasztva álmodnak a tengerről, milyen meseszerű a pasztellszínű falak között megbúvó kis utcák hangulatában elmerülni, ahol szép és megnyugtató a málló időtlenség vakolata. Ha meguntuk a gyaloglást, mehetünk vonattal a kis falvak között, de nem érdemes kihagyni az öt falucskát összekötő útvonal látványosságát. Az első szakasz Riomaggiore és Manarola között a Via del Amore névre hallgat: ezt látogatják meg a legtöbben, az andalogni vágyók. Sajnos ez a rész nagyon kiépített, pihenőpadokkal és járdával. Manarolából következik a túraútvonal, ami az egykori kerti ösvényeket követi: azt, ahol az egykori itt élők hatalmas mennyiségű követ megmozgatva teraszos földművelésre alkalmasnak alakították ki a tájat. Corniglia tempomteraszáról a helyiek erkélyeinek magasságából szemlélhetjük a városka saját kis öblét. Innen aztán a teraszos hegyoldalakon át, kellemes ösvény visz át Vernazzába: már ha a rossz idő miatt nincs lezárva. Intenzívebb esők idején ugyanis megnő a csúszás és omlásveszély, és olyankor lezárják a hegyi ösvényeket: marad a vonatozás és városnézés. Vernazza igai gyöngyszem. A sziklás tengerpart adott a hatalmasa fejesugrások kedvelőinek, de a gyerekek is elszaladgálnak a piciny, de barátságos, sötét kvarchomokkal fedett partszakaszon. A víziszonyosok pedig kávézókban üldögélhetnek, pestos pizzaszeletet fogyaszthatnak a napernyők árnyékában. Innen Monterosso al Mare-ba sétálunk át, alig hallani a saját hangunkat a kabócák zsizskelésétől, lábunk alatt a hegy meredeken szakad bele a tenger kékjébe. Lassan átérünk, és kezdeté veszi az igazi nyaralás: strand és éttermek sora, hangulatos kávézók és szűk utcák várják az ide érkezőket. A parton kajakot is bérelhetünk a marcona salvataggiok-tól, akik életünk megmentésére hivatottak. A kedvencem a kis talponálló pizzéria a templomtorony árnyékában, ahol a harsány pizzás fiú, már messziről kiabálja, hogy egy éve mit kértem, és most is van, vagy valami mást ajánl. Itt aztán jól belakmározhatunk, aztán szomorúan vagy fagyival a kezünkben ballaghatunk vissza a vasútállomásra: mert szívünk szerint maradnánk még egy ideig-vagy egy életre. Olvass tovább...
TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link