Sierra hozzászólása hízelgő számomra, de nem teljesen igaz. Az elmúlt negyven egynehány évben több száz (talán ezer) túratárssal is csavarogtam, de mindössze három főnek mondtam azt, hogy soha többet sehová nem jöhet velem.

Nem szívesen mondok véleményt olyanról, ahol nem voltam jelen. Mégis azt gondolom megelőzhető az ilyesmi. Ezt azonban hosszabb lenne kifejteni, ezért külön blogban fogom leírni.

Van úgy, hogy a kétnapos túrákon általában a "jól sikerült este" miatt a második napi tervet módosítani kell. Ha korrekt tájékoztatást adtál a túra aznapi programjáról (táv, szint, menetidő, látnivalók, stb.), határozottabbnak kellett volna lenned, és a többség akaratát érvényesíteni. Leírásod alapján ez a túratárs nem csak fizikailag nem volt felkészülve, de emberileg sem.

Ilyeneknek szoktam gratulálni a túra végén és megköszönni a velem eltöltött mindhárom túrát. Az ELSŐT az UTOLSÓT és a MEGISMÉTELHETETLENT.

Vezetőtársad nagyot hibázott, neki illene ismerni és betartani a szabályokat, szokásokat. Vele mindenkép egyeztess!

Üdv!

Én magam rossz túravezető vagyok, ugyanis velem is előfordult már néhányszor, hogy ketté (hárommá-néggyé) vált az általam vezetni elindított csapat. Szerencsére mindig akadt a társaságban olyan ember, aki át tudta venni ilyen esetekben a vezetést és akire én magam is nyugodt szívvel rá mertem bízni a "lázadók" vezetését. Ha szigorúan nézem a dolgot, akkor azt mondom, hogy "vesszen a férgese" az én túrámat nem fogom elrontani holmi elégedetlenkedő népek miatt, majd legközelebb megválogatom kit viszek magammal. Ez azonban nem teljesen így van, ugyanis van az embernek "szíve". Ami többnyire lágy...

Tehát a lényeg, hogy meg kell nézni a csapat összetételét. Ha van olyan túratárs a plebszben, akire rá lehet bízni a másod-harmad hegedűs szerepét, akkor bízzuk rá, különösen ha benne van a lázadó csapatban, ha viszont nincs, akkor hajoljunk a kompromisszumokra, mivel valószínűleg tényleg nem bírja majd valamilyen okból a túra további menetét a "lázadó", ergo el fogja rontani a többiek kikapcsolódását a nyafogásával. El fogja rontani továbbá a túravezető kedvét is a dolog (saját tapasztalat), mivel normális ember, ha nyakába veszi egy "csapat" (ha-ha) vezetését, akkor felelősséget vállal értük. És, ha már csak egy elégedetlenkedő van - és ennek hangot is ad - akkor valami mindenképpen rosszul van csinálva. (pl: rosszul van összeválogatva a csapat... ).

A fentiek tükrében én eddig a túratársas túrákon egy jó túravezetőt ismertem meg, Gejzát. Ő ugyanis tényleg nem túrázik olyan emberrel többet, aki valamikor valamivel "kihúzta nála a gyufát". Szeretnék felnőni hozzá...

Szerencsére én még nem kerültem ennyire komoly helyzetbe, nagyon megválogatom kivel/kikkel megyek túrázni. Nagy létszámú vezetett túrán pedig még nem voltam.

Belföldön egy talpraesett túrázónak nincs szüksége túravezetőre.Ha viszont szüksége van egy vezetőre, akkor fogadja el a döntését, amennyiben az nem baromság.

Ha valaki elkezdene balhézni velem, kapásból otthagynám. Senkinek sincs joga elrontani a másik ember kedvét. Túrázni azért is megyünk, hogy a mindennapos gondokat, a stresszt az ember kipihenje. Semmi szükség rá, hogy még a természetben is viták legyenek. Sajnos nagyon különbözőek vagyunk, és minél többen, annál nagyobb az esély a konfliktusra.

Ha ismeretlen embereknek vezetsz túrákat, ezekhez hozzá kell szokni.

Domi!

A Te döntésed,miszerint:   "Oké aki meg akarja nézni az jöjjön utánam! Aki nem az pedig a másod túravezetővel."  Szerintem  jó volt,viszont a másik túravezető hibázott,hogy eltért a megbeszéltektől.

Azt gondolom,hogy akik a túra elején rábízzák magukat valaki(k)re,azoknak pedig nem szabad lázadni,hanem teljes bizalommal kell követni őt,még akkor is,ha esetleg észreveszi,hogy nem jó az irány. Esetleg négy szem közt megbeszélni vele az észrevételt,de semmi esetre sem átvenni az irányítást! Pláne nem lázadást szítani és pánikot kelteni.

Egyébként pedig mindenki úgy döntsön a túra elején,hogy ,ha úgy érzi,nem fogja bírni,ne induljon el. A többieket ne hátráltassa.Mindenki tisztában kell legyen képességeivel.

Viszont a túravezető(k) felelőssége,hogy ismertessék az útvonalat a túra nehézségeit,esetleg,hogy változtatnak-e túra közben. Szerintem azt csak abban az esetben érdemes,ha a teljes csapat bírni fogja. Nehéz döntések vannak,de ez mindig szituáció függő.

A sofőr,a szakács és a túravezető szava szent! Az életünket bízzuk rájuk! Amennyiben nem bízunk meg az illetőben,ne adjuk sorsunkat a kezébe már az elejétől fogva.

Nekem ez a véleményem.

BÚÉK mindenkinek!