Túratárs és Túra kereső, túrázás, szervezett túrák - Túratárs.com » Blog » Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 5./Pilis, Gödöllői-dombság, Cserhát 1.)

TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link

Cím: Csúcspanorámák, kilátások (Magyarország 5./Pilis, Gödöllői-dombság, Cserhát 1.)
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ez a cikk a  http://www.turatars.com/blog/view/id_3464/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag/%20title= blog folytatása. Pilis Budapest  és  Esztergom  között húzódó hegyvonulat, morfológiailag viszonylag egyszerű szerkezetű, hiszen lényegében egy hosszú, sasbércekből álló gerincvonulatból és egy délről hozzákapcsolódó sasbércvonulatból áll, ami leér a  Piliscsaba-Pilisvörösvár vonalig. Valójában persze ennél egy picit bonyolultabb szerkezetű. Itt található az egész  Dunántúli-középhegység  legmagasabb pontja is, a  756 m  magas  Pilis-tető . Mészkőhegység lévén barlangok mellett természetesen kilátóhelyekben is bővelkedik. Nagy-Kevély  ( 534 m ): Budapestről is nagyon jól látható, jellegzetes hegycsúcs  Budakalász tól nyugatra. Az egykori kilátónak sajnos már csak az alapja van meg, de azért kilátás így is nyílik róla: A közeli, jelzéssel el nem látott  Kis-Kevély  ( 461 m ) csúcs is remek kilátóhely. Egy kép is a  Nagy-Kevély  ( 534 m ) csúcsról: A képen lent  Pilisborosjenő  látható, távolabb a  Budai-hegység hez tartozó  Hármashatár-hegy  ( 495 m ) tömbje, aminek a jobb széle az  Újlaki-hegy  ( 449 m ),  Csúcs-hegy  ( 452 m ),  Kálvária-hegy  ( 384 m ) gerince, még távolabb a Sváb-hegy ,  János-hegy  ( 527 m ) gerince, az utóbbitól jobbra kicsit közelebb pedig a  Nagy-Hárs-hegy  ( 454 m ) látható. Bal oldalon távolban a  Gellért-hegy  ( 235 m ) is megfigyelhető. Oszoly-csúcs  ( 328 m ):  Csobánka  melletti sziklamászófal, amelynek a tetejéről többek között a  Pilis  és a  Visegrádi-hegység et elválasztó  Dera-patak  völgyére van rálátás: Csúcs-hegy  ( 352 m ): az előbbitől délre, szintén  Csobánka  feletti csúcs, amelyről nyugatra,  Csobánká ra,  Ziribár ra ( 410 m ),  Hosszú-hegy re ( 489 m ), és a  Pilis-tető re ( 756 m ) nyílik szép kilátás: A  Hosszú-hegy  gerincén is van egy kilátópont déli irányba a Ziribár-hegy re ( 410 m ), a Kevélyek re (képen balszélen) valamint a Budai-hegységr e: Pilis-tető  ( 756 m ): az egész Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, amelyen a geodéziai toronyból végre kilátót csináltak, ahonnan a kilátás szinte majdnem kristálytiszta időben full-HD minőségben: Pilis-tető ről délkeleti irányba (is) káprázatos kilátás nyílik a  Pilis  keleti részére, valamint a  Budai-hegység re: A képen bal oldalt előtérben a  Hosszú-hegy  ( 489 m ) gerince, utána picit jobbra a  Ziribár-hegy  ( 410 m ), távolabb pedig a  Kevélyek  ( 534 m ) emelkednek, az utóbbinak a bal oldali nyúlványa a  Csobánka  fölötti  Oszoly-csúcs  ( 328 m ) és a  Csúcs-hegy  ( 352 m ). Jobb oldalt a  Budai-hegység  vonulatai láthatóak, a képen középtől picit balra a  Hármashatár-hegy  ( 495 m ) tömbje, középtől picit jobbra a  János-hegy  ( 527 m ),  Széchényi-hegy  ( 482 m ) gerince, jobb oldalt távolabb a  Fekete-hegyek  csoportja a  Nagy-Kopassz al ( 559 m ), közelebb meg a  Nagy-Szénás  ( 550 m ),  Kutya-hegy  ( 558 m ) vonulata. A  Budai-hegység  előtt pedig  Pilisvörösvár  és  Pilisszentiván  településeket láthatjuk. Egy másik kép a  Visegrádi-hegység  délkeleti részének a szemléltetése céljából: A képen  Pilisszentkereszt  település fölött a  Kopasz-hegy  ( 563 m ) gerincét láthatjuk, amelyen túl balra a  Bükkös-patak  völgye felett a  Dobogó-kő  gerince, jobbra a  Lom-hegyi-nyergen  túl a  Lom-hegy  ( 589 m ) és a  Bölcső-hegy  ( 588 m ) emelkedik. Az utóbbitól is jobbra (délre) a  Nagy-Csikóvár  ( 556 m , képen a jobb oldali nagyobb kiemelkedés) és a  Kis-Csikóvár  ( 475 m ) láthatóak. Még távolabb a Sikárosi-medencé n túl balról jobbra az  Urak-asztalá t ( 593 m ), a  Szent László-hegy et ( 590 m ), a Rózsa-hegy et ( 549 m ), a Málnás-hegy et ( 534 m ), a  Boglya-hegy et ( 549 m , képen jobb oldalán meredek "leszakadással"), a  Szentendre  feletti  Nyerges-hegy et ( 558 m ), továbbá az utóbbiak előtt a Cser-hegy et ( 531 m ) és a Kapitány-hegy et ( 508 m ) vehetjük ki.  Pilisszentlászló  a  Szent László-hegy  alatti völgyben helyezkedik el a képen takarásban. A Málnás-hegy ( 534 m ) mögött a Teknős-hát ( 564 m ) is felismerhető, távolban balközépen meg a  Cserhát  legmagasabb   hegyét, a  Naszályt  ( 652 m ) látjuk. A Pilis-tető oldalában ezenkívül még számos természetes kilátóhely található (Pl. László kúpja ), de a Pilis hez délről kapcsolódó sasbércvonulatot ( sasbérc=vetődéssel kialakult rög, lényegében az egész Dunántúli-középhegység sasbércekből épül fe l) felülnézetből talán a plató egyik déli névtelen kilátóhelyéről lehet a legjobban belátni: A képen legközelebb a Barina ( 420 m ), majd a Szirtes-tető ( 439 m ), végül a Nagy-Kopasz-hegy  ( 447 m), az utóbbiaktól jobbra meg a Nagy-Somlyó ( 366 m ) csúcsokat látjuk. Nagy-Kopasz-hegy  ( 447 m ):  Piliscsaba  feletti, a  Pilisnek az előbb említett déli oldalgerincének a legmagasabb hegycsúcsa, amelyen nemrégiben épült egy kilátó is, amelyből a kilátás: Kémény-szikla :  Klastrompuszta  fölött az egyik kedvenc kilátóhelyem: A képen lent  Klastrompuszta , távolabb bal oldalt lent pedig  Piliscsév  települések láthatóak. Az utóbbi falu felett  Nagy-Somlyó  ( 366 m ), attól jobbra pedig  Felső-Somlyó  ( 305 m ) emelkedik. Még távolabb már a  Budai-hegység  nyúlványai figyelhetőek meg. Nyugati irányba eltekintve meg a  Dorogi-medencé t láthatjuk... ...bal oldalt a  Nagy-Gete  ( 456 m ), jobb oldalt a  Tábla-hegy  ( 304 m , távolabbi), a  Kétágú-hegy  és a  Fekete-hegy  gerince emelkedik. Fekete-kő  ( 592 m ): ez a másik kedvenc kilátóhelyem, amely a hegytömb túloldali elhelyezkedésének köszönhetően az eddigiektől eltérően északnyugati irányban láthatunk el: A kép bal oldalán  Pilisszentlélek  települést, valamint a  Pilis t és a  Visegrádi-hegység et elválasztó  Szentlélek-patak  völgyét, illetve a föléje magasodó, már a  Visegrádi-hegység hez tartozó Maróti-hegyek déli csúcsait láthatjuk a  Fehér-sziklák  ( 462 m ),  Ráró-hegy  ( 488 m ),  Felső-Ecset-hegy  ( 478 m ), és az utóbbiból kiágazó Alsó-ecset-hegy ( 452 m ), Hirsch-orom ( 414 m )   csúcsokkal. Távolabb az  Esztergom  melletti  Vaskapu-hegy  ( 403 m ) hegy tömbje és a Szlovákiához tartozó Helembai-dombság is szépen felismerhető. Jobb oldalon szemben a  Szentléleki-tető  ( 509 m ), mögötte a Visegrádi-hegység hez tartozó  Malom-völgy  látható, amelytől keletre (jobbra) meg a  Szakó-hegy  ( 570 m ) gerincének vége tűnik fel. Egy videó is innen: Kis-Strázsa-hegy ( 233 m ), közvetlenül Dorog fölé magasodó hegy, ami a Pilis legnyugatibb csúcsa lévén a Pilis előfutárának is tekinthető. A tetején van egy épített kilátó is, de azt még soha nem láttam nyitva, de szerencsére anélkül is van onnan kilátás mind Esztergom ra, mind a Gerecsé re. A képen lent Dorog városát, mögötte meg a Keleti-Gerecse vonulatát láthatjuk balról jobbra a Nagy-Gete (4 55 m ), a Hegyes-kő ( 311 m ), a Kőszikla  ( 297 m ), az Öreg-kő ( 374 m ), valamint a Központi-Gerecsé hez tartozó a Pisznice ( 545 m ) és a Nagy-Gerecse  ( 633 m ) csúcsokkal. Folytatás a Visegrádi-hegység irányában:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3476/title_Csucspanoramak-kilatasok-Magyarorszag-5/ . Gödöllői-dombság Budapest től keletre elhelyezkedő dombvidék, annak ellenére, hogy közvetlenül a 2 milliós főváros mellett található, mégis meglehetősen gyér a turistaforgalma. Több, egymással párhuzamos észak-déli irányú vonulatokból áll, ebből a legjelentősebb a  Margita  és a  Bajtemetés  csúcsokat is tartalmazó vízválasztó vonulat. Bajtemetés  ( 300 m ):  Pécel től délkeletre lévő kiemelkedés, amelyen az egykori szovjet bázis bunkereiről gyönyörű körpanorámás kilátás nyílik tiszta idő esetén 6 hegységre is (bár a videóban a Mátra épp nem látható): Egy kép is innen, ahonnan a Budai-hegység et, a Pilis t és a Visegrádi-hegység et együtt beláthatjuk keletről: A csúcson geodéziai torony is épült, de azt sajnos teljesen kibelezték.  Somlyó-hegy  ( Gyertyános ,  326 m ):  Mogyoród tól délre helyezkedik el, a csúcson épült kilátó az M3-as autópályáról is jól látható, ami elviekben az állapota miatt lezárt (pedig nem is olyan régen épült), de gyakorlatilag néhány évvel ezelőtt az ablakán könnyen be lehetett jutni, ahonnan főleg északi irányban nyílt szép kilátás: Lent  Mogyoród  település, felette a fóti  Somlyó-hegy  ( 268 m ), távolban balról jobbra a  Kevélyek , a  Pilis-tető , a  Visegrádi-hegység , a  Börzsöny (halványan) és a  Naszály  láthatóak. Margita  ( 344 m ): a  Gödöllői-dombság  legmagasabb pontja  Szadá tól keletre, a csúcson lévő geodéziai toronyból tiszta idő esetén beláthatjuk a  Budapest  és a  Mátra  közötti területet: Cserhát A  Börzsöny  és a  Mátra  között elhelyezkedő dimbes-dombos-hegyes vidék, túlnyomó része az ún.  Palócföld  területe. Részben andezithegyek alkotják, de a nyugati részen a  Naszály  ( 652 m ) és a  Romhányi-hegy  fennsíkja mészköves. Cseke-hegy ( 300 m ): Vácduka felett emelkedő füves tetejű domb, ezáltal remek kilátóhely is: Naszály  ( 652 m ):  a  Cserhát  legmagasabb pontja,  Vác  fölé magasodó, mészkő alkotta hegytömb, tulajdonképpen még a  Dunántúli-középhegység  szerves folytatása. A csúcson egy geodéziai torony található, a hegytömbben ezen kívül még két természetes kilátóhely is van, a főcsúcstól nyugatra lévő  Látó-hegy , és a főcsúcstól keletre lévő  Kopasz-tető  ( 527 m ). Full-HD-s körpanoráma a geodéziai torony tetejéről: Visegrádi-hegység  és a  Dunakanyar  a  Naszály ról ( 652 m ) nézve: Visegrádi-hegység  bal oldalánál a felénk eső első vonulat a  Szentendre  feletti  Nyerges-hegy  ( 556 m ),  Vörös-kő  ( 521 m ),  Kenézakla-tető  ( 511 m ) gerinc, a Kalicsa-völgy ön túl lévő második vonulat meg jobbról balra a  Visegrád tól emelkedő  Nagy-Villám  ( 377 m ),  Urak asztala ( 593 m ),  Szent László-hegy  ( 590 m)  gerinc, még távolabb a képen jobbközépen felismerhető még a  Szent Mihály-hegy  ( 484 m ), viszont a  Pilis-tető ,  Dobogó-kő ,  Prédikálószék ,  Maróti-hegyek  már eléggé egybefolynak. Börzsöny  a  Naszály ról ( 652 m ) nézve: A képen bal oldalt a Dél-Börzsöny t látjuk a Szokolyai-medencé vel,  illetve távolban a  Nyugat-Börzsöny t is, középen a  Magas-Börzsöny t a  Csóványos sal ( 938 m , középtől jobbra a legmagasabb csúcs), jobb oldalon meg az  Észak-Börzsöny t a  Kámor  ( 662 m ),  Kőember  ( 610 m ) és a  Karajsó  ( 524 m ) csúcsokkal láthatjuk. Közvetlenül lent Szendehely települése helyezkedik el, amely föléje a Nagy-Hársas-hegy ( 327 m ), illetbe a Kis- ( 377 m ) és Nagy-Kőhegy  ( 383 m ) alkotta tömb emelkedik. A  Cserhát ot és a  Mátrá t a csúcstól keletre lévő  Kopasz-tető ről ( 527 m ) talán jobban beláthatjuk: A képen megfigyelhető bal oldalt a Homok-hegy  ( 326 m ) gerincén túl a  Romhányi-hegy  fennsíkja, középen távolabb a  Szanda-hegy  ( 529 m ) kettős csúcsa, és a Berceli-hegy ( 477 m ) egészen távol meg a  Mátra  vonulata a  Kékestető vel ( 1014 m ), jobb oldalt középen pedig a szemben lévő Háló-berek ( 371 m ) vonulatán túl a Keszegi-hegy ( 361 m ). A gyönyörű erdővel borított  Romhányi-hegy   Kecske-kő  ( 421 m ) nevezetű csúcsán nem régiben adták át a  Prónay-kilátó t, amelyről gyakorlatilag szintén körpanorámás kilátás nyílik:   A  Cserhát  vulkanikus része Vas-hegy  ( 358 m ):  Nézsa  és  Csővár  települések közötti vonulat legmagasabb csúcsa, ami majdnem körpanorámás kilátást nyújt: Ennek a vonulatnak a fő-fő látványossága a főcsúcstól délre lévő  Csővár  ( 333 m ) romjai. Szanda-hegy  ( 529 m ): nagyjából a  Cserhát  közepénél lévő kettős hegycsúcs, a keleti csúcson várrom is van, ahonnan a körpanorámás kilátást csak a nyugati csúcs gátolja: Egy kép is innen, amelyen keletre láthatunk el a  Rimóc  és  Vanyarc  között húzódó 400-as csúcsokból álló  Központi-Cserhát ra, a mögötte lévő  Kelet-Cserhát ra ( Tepke  vonulatára), valamint a  Mátrá ra: A képen előtérben a  Peres-hegy  ( 402 m ), mögötte pedig a  Sas-bérc en ( 469 m ) lévő kilátó is felismerhető. A kép jobb szélén lévő  Nagy-Mulató-hegy től ( 408 m ) délre található a következő kilátóhely (videón látható), a  Nagy-hegy  ( 403 m ):  Bér  településtől nyugatra magasodó csúcs, amely alatt Európa-szerte is kuriózumnak számító andezitoszlopok helyezkednek el, a tetejükről pedig remek rálátással az előbbi  Szanda-hegy  ( 529 m ) kettős csúcsára: A képen bal oldalt a  Berceli-hegy  ( 477 m ), balközépen a  Szanda-hegy  ( 529 m ), előtte a  Szép-hegy  ( 395 m ), jobbközépen a  Peres-hegy  ( 402 m ) gerince, jobb oldalt meg a  Nagy-Mulató-hegy  ( 408 m ) látható. Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view