Túratárs és Túra kereső, túrázás, szervezett túrák - Túratárs.com » Blog » Magyarország geológiai látnivalói 1.

TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link

Cím: Magyarország geológiai látnivalói 1.
Címkék:
Blog Beljegyzés: Ebben a cikkben a "Csúcspanorámák, kilátások" blogsorozatom kiegészítéseként hazánk geológiai látnivalóit mutatom be. Ez persze önmagában elég tág fogalom, hiszen pl. egy sziklakilátóhely is geológiai képződmény, azonban kilátóhelyeken készült tájképekkel egész blogsorozaton át foglalkozok, így jelen cikkben minden más egyéb természeti látnivalókat kívánok bemutatni további kritériummal, hogy egy-két kivételtől eltekintve szabadon látogatható képződményeket. Tehát sziklafalakat, kisbarlangokat, vízeséseket, egyéb sziklaképződményeket, valamint szurdokokat. Egykori kőfejtőkkel, bányafalakkal csak korlátozottan kívánok foglalkozni, mivel azok csak részben természeti képződmények, bőven benne van az emberi beavatkozás nyoma is, sokszor tájsebként néznek ki. Mielőtt elkezdeném hazánk természeti szépségeit bemutatni, először nem árt egy minimális kőzettani ismeretek áttekintése sem. Kőzetek nek kialakulásuk szerint lehetnek  magmás ,  üledékes  és  metamorf  eredetűek. Magmás kőzetek  lehetnek kiömlésiek  és  mélységiek . Kiömlési magmás kőzetek a növekvő SiO2 tartalom alapján (ami a láva viszkozitásával áll egyenes arányban, vagyis minél kisebb a SiO2 tartalom, annál hígabb a láva) lehet  bazalt ,  andeztit  és  riolit . Vulkáni kőzettörmelékekből  agglomerátum , hamuból pedig  tufa  képződik. Mélységi magmás kőzetek pedig szintén növekvő SiO2 tartalom alapján lehet  gabbró ,  diorit  és  gránit . Üledékes kőzetek  lehetnek  szerves  vagy  szervetlen  eredetűek. Szerves eredetű üledékes kőzetek leginkább élőlények vázaiból képződik, leggyakoribb ilyen kőzetek a  mészkő  (CaCO3) és a  dolomit  [CaMgCO3)2]. Szervetlen eredetűek pedig más kőzetek erózió általi törmelékeiből képződik,  (növekvő) szemcseméret alapján lehet agyag ,  lösz ,  homok ,  kavics , valamint az ezekből cementálódott kövek. Metamorf kőzetek  az előbbi típusú kőzetekből kristályosodhatnak át nagy nyomás és hőmérséklet hatására. Mivel a metamorf átalakulás során az ásványok többnyire síkba rendeződnek, ezért ezen kőzeteket fő-fő jellemzője a palásság, ezért túlnyomó részt a különböző  pala kőzetek tartoznak ide. Kivétel a mészkő és a homokkő metamorf változatai, ugyanis a  márvány  és a  kvarcit  nem palás szerkezetű. Bemutatási sorrendként az óramutató járásával egyező irányban járom végig hazánk hegységeit. Villányi-hegység Hazánk legdélibb elhelyezkedésű hegysége, ami szigorúan véve nem is hegység, de Magyarországon a köznyelvben általánosan jellemző, hogy a Heves-Borsodi-dombságot leszámítva minden 400 m-nél magasabb kiemelkedéssel rendelkező tájegységet hegységnek nevezünk, így a  Villányi-hegység et is mindenki hegységnek tekinti. Fő-fő látnivalója a mészkő alkotta  Szársomlyó ( 442 m ), azonban az inkább kilátás és botanikai szempontból, (bár a hegy lábánál lévő kőfejtő fala nem ronda látvány), ráadásul még az egész hegy fizetős hely is, bár az a szakvezetési díj nem drága és tényleg szakvezetést kapunk érte. Jelen blog szempontjából azonban a fő-fő látnivalók a löszmélyutak , amelyekből több is van és mindegyikük egyformák, tehát elég 1 képet feltöltenem róluk: Mecsek Ez az a hegység, ahová innen Budapestről nem sokan járnak le, (ennél hosszú hétvégéken még a Zempléni-hegység is jóval felkapottabb a budapestiek részéről) pedig Magyarország legszebb hegysége címéért méltán pályázhatna a "Mecsek" is, mindenféleképpen a dobogón lenne a helye. Hiszen itt találhatóak hazánk legszebb vízesései (igaz, nem a legnagyobb vízhozamúak), legszebb homokkő vagy inkább konglomerátum képződményei és kilátók szempontjából sem egy rossz hely. Kőzettanilag szintén nagyon változatos, megtalálható itt a mészkő különböző változatai, az andezit, fonolit és a homokkő is. Legszebb látnivalója az  Abaligeti-cseppkőbarlang , azonban abban egyrészt nem volt engedélyezett a fényképezés, másrészt zárt és fizetős hely, de érdemes meglátogatni, hiszen csodaszép barlang, leginkább úgy jellemezném, hogy egy földalatti szurdokvölgy, amelynek a végén még cseppkőképződmények is vannak. Szabadon látogatható képződményekből kiemelkedő a  Jakab-hegy en ( 592 m ) lévő vöröshomokkőből képződött  Babás-szerkövek , amelyek egyúttal remek kilátóhelyek is: De a  Jakab-hegy en található nagyon szép sziklafal is szintén vörös homokkőből: És ezzel a Jakab-hegy látnivalóinak a listája még nem ért végett, hiszen itt található hazánk talán legszebb kilátóhelye ( Zsongór-kő ) és legszebb pálos kolostorromja is. Amint már említettem, itt találhatóak hazánk legszebb (bár nem a legnagyobb vízhozamú) vízesései is: Nagy-Mély-völgyi mésztufalépcső : Ágnes-vízesés : Melegmányi-völgyi vízesések : Csurgó  a Hidasi-völgyben: De a Mecsek igazi látványossága a Kelet-Mecsekben lévő  Óbányai-völgy . ami nagyon szép szurdokvölgy és ebben található Kisújbánya mellett Magyarország szerintem legkülönlegesebb vízesése, a  Ferde-vízesés  is: De nagyon szép része a  Csepegő-szikla  is: Óbányai-völgy  részletesebben: Szekszárdi-dombság Azáltal, hogy lösz alkotja ezt a gyönyörű dombságot, így itt is találhatók földtörténeti szempontból nagyon fiatal szurdokvölgyek, ezek közül a legnevezetesebb a Szarvas-szurdik (a szurdik szó nem elírás): Zselic ben is vannak geológiai látnivalók (pl. Kaposgyarmat környékén a  Csepegő-kő  vagy a  Cseppköves mésztufa hasadék ), de ezekről nincsen képem, hiszen a  Zselic ben egyszer jártam egy buszos túra keretében, viszont abban a programban a geológiai látnivalók sajnos kimaradtak. Zalai-dombság Önmagában mára már nem egy látványos környék, hiszen eléggé lepusztult, elszegényedett (Zalakaros térségét leszámítva) vidékről van szó, annak ellenére, hogy a Nyugat-Dunántúlon helyezkedik el, a falvai többségét a Cserehát térségéhez hasonlítanám leginkább , a szőlődombok is elhagyatottak, valamint a hatalmas tarvágások is jellemzők.  A dombságnak viszont van két fő látnivalója, az egyik a  Vétyemi ősbükkös , de ami a jelen blog szempontjából lényeges, az a Nagybakónak melletti  Kőszikla-szurdok , aminek az alsó szakasza: ...és a képekről talán jobban ismert felső szakasza: Szerencsére nem sokan ismerik ezt; igen, szerencsére, mivel ez a homokkőszurdok a Rám-szakadékban lévő tömeg méretét semmikép sem bírná el. Amikor 3 éve ebben jártam, a létrák akkor kicsit instabilak voltak, vajon ma milyen állapotban lehetnek? Egyébként ez egy elég hosszú szurdokvölgy, ez a létrás szakasz csak a vége. Kőszegi-hegység A  Kőszegi -és a  Soproni-hegység ek különlegessége. hogy hazánkban lényegében csak itt található őshonos fenyves, ezen hegységekből lehet alapból gyönyörködni magashegységekben (leszámítva azt az évi néhány napot, amikor az Északi-középhegységből is láthatóvá válik a Tátra), továbbá nálunk csak ezen hegységekben kerülnek felszínre metamorf kőzetek. Palás kőzetből lévő sziklaalakzatokról, sziklafalakról a Kőszegi-hegységben tudok, főleg Velem és  Írott-kő  ( 884 m ) közötti területen. Ezek közül a névvel ellátottak a  Széles-kő , a  Kalapos-kő  és az  Asztal-kő , de mivel én Velemből időhiányában (ezen túrán délelőtt a Soproni-hegységben tettem gyors látogatást, így délután indultam neki az  Írott-kő nek) a rövidebb úton mentem fel, ezért csak az  Asztal-kő ről van képem,... ...de  Kekturas -tól kaptam egy képet a  Kalapos-kő ről is (köszönet érte): Keszthelyi-hegység Két fő részre osztható, az északi bazalt és a déli mészkő/dolomit részre. Ha a magamfajta turista meghallja a bazalt szót, gyönyörű szép sziklaalakzatok, oszlopok jutnak eszébe. Hiszen a bazalt hígan folyó lávaként robbanás nélkül terül szét a felszínen, ezáltal a későbbiekben az erózióval szembeni nagyobb ellenállóképességének köszönhetően megvédi az alatta lévő kőzeteket, ezáltal bazaltplatókat, esetenként tanúhegyeket hozva létre, melyek oldalában a kihűlés következtében lévő térfogatzsugorodás miatt bazaltoszlopok (szögletesek) vagy bazaltorgonák (gömbölyeded) jöhetnek létre. Tehát a bazalt hegységekre jellemzők a bazaltplatók is esetenként bazaltdolinákkal bennük lefolyástalan tavacskákkal. Nincs ez másképp a Keszthelyi-hegységben sem, két hegytömbben, a  Kovácsi-hegy en ( 358 m ) és a  Tátiká n ( 410 m ) van jelen a bazalt, de én ebből eddig csak  Kovácsi-hegy en jártam, amelyben Magyarország tudtommal egyetlen bazaltszurdoka, a  Bazaltutca  található... ...számos kisbarlanggal, melyek közül a legnevezetesebb a  Vadleány-barlang , amelybe sisakkal szabadon le lehet ereszkedni. A  Kovácsi-hegy  platóján pedig vannak lefolyástalan tavak is. Üröm az örömben, hogy a  Bazaltutca  bizonyos részét sajnos már elbányászták, és ma is működő bányák veszik körbe, tehát nem egy turistaközpont. Ha minden igaz, a  Tátika  is tele van bazaltbarlangokkal, reményeim szerint hamarosan eljutok hozzájuk is. A  Keszthelyi-hegység  mészköves és dolomitos része is tartalmaz geológiai látnivalókat, többek között sziklaalakzatokat, mint pl. a  Kígyóvári-sziklák at;... ...és barlangokat, mint pl. az előbbihez hasonló nevű  Vadlány-lik ot,... ...a  Szobakő-barlang ot (ezt nem láttam még), és a  Csodabogyós-barlang ot, ami viszont lezárt és csak borsos áron látogatható. Balaton-felvidék Magyarországnak látnivalókban talán leggazdagabb vidéke, ennek nyugati részében, a Tapolcai-medencében található nem csak hazánk, hanem talán egész Kárpát-medence legszebb hegyei, a  badacsonyi tanúhegyek . Magukat, a tanúhegyeket egy másik [link="http://www.turatars.com/blog/view/id_3091/title_Csucspanoramak-kilatasok-3/"]blogban[/link] mutatom be, ami itt lényeges, az a  Szent-György-hegy  ( 415 m ) északkeleti oldalánál lévő  bazaltorgonák : Lényeges megemlíteni, hogy közvetlenül a  bazaltorgonák  mellett  Sárkány-lik  néven jégbarlang is van, de mielőtt bárkiben valamilyen illúzió ébredne, ki kell, hogy ábrándítsam, ugyanis jégalakzatokban itt nem lehet gyönyörködni. Hiszen a bazaltsziklafalban csak egy rés található, amiből nyáron is áramlik a hideg kifele. Egyébként állítólag van benne valamennyi jég. Kisebb bazaltoszlopok találhatóak a hegy másik oldalánál is, valamint a  Badacsony  ( 438 m ) oldalában is vannak bazaltorgonák: Bazaltképződményekből megemlítendő még a  Fekete-hegy  bazaltfennsíkján lévő számtalan bazaltdolinában (ezek nem igazi dolinák, álkarsztos jelenségről van szó, pontosabban arról, hogy a repedéseken átfolyó víz a bazalttakaró alatt lévő mészkövet kioldotta, majd ezáltal a felszín beszakadt, a repedések pedig eltömődtek, így lefolyástalan mélyedések alakultak ki) meghúzódó lefolyástalan tavak, amelyek közül a  Bonta-tó : A tavak nagy részét még én sem kerestem fel, egy havas tél utáni tavaszra vágyakozok, hiszen ezeknek a tavaknak váltakozó a vízszintjük. De nem csak a bazalt van itt jelen, hanem Szentbékkálla mellett a homokkő is, ami  Kőtenger  néven kis területen számos szebbnél-szebb sziklaalakzatokat alkot: Még egy bazaltképződmény említendő meg, a  Hegyes-tű  ( 336 m ) sziklafala, ami tudtommal bányászat útján jött létre, de a bazaltoszlopok természetes képződésűek: Amúgy nem kis meglepetésemre ezen látnivalót komoly belépődíj ellenében nézhettem meg, igaz cserében kőzetbemutatót is megtekinthettem, valamint felmehettem egy kilátóba is, amiből egyébként a környéken több is van. A térképem Dörgicse mellett mészkőszurdokot is ír  Kű-völgy  néven, viszont az én értelmezésem szerint az a szurdok, amit mindkét oldalról sziklafal, vagy meredek hegyoldal határol. A  Kű-völgy et viszont csak egyik oldalról határolja szikla, sőt ez nem is völgy, csak egy sziklafal: Tihanyi-félsziget Akár még a  Balaton-felvidék  részének is tekinthető lenne, de attól szerkezetileg eléggé elkülönül, ami belenyúlik a Balatonba és geológiai látnivalókat tekintve egy igazi paradicsom, hiszen kis területen rengeteg a geológiai képződmény. Legnevezetesebbek a gejzírit sziklái, amelyek tulajdonképpen az egykori gejzírek forró vizéből kicsapódó vízkő. Persze az igazi attrakció az lenne, ha a gejzírek még mindig működnének, de "sajnos" meg kell elégednünk az utánuk maradt gejzírkúp okkal, amelyek közül a leglényegesebbek: Hármashegyi-kúp : Aranyház : Átjáró-barlang : Kalapos-kúp : Borsóköves-kúp : Sajmeggyes-kúp : Borzvár : Félbevágott-kúp : Sobri Jóska-barlang  a  Csúcs-hegy en ( 232 m ): Ezzel még közel sincs vége a látnivalóknak, hiszen a  Kis-erdő-tető n láthatunk  Szélmarta-sziklákat  (alapkőzete bazalt),... ...valamint az  Óvár-hegy  oldalában még bazalttufát (tufa=vulkáni hamuból képződött kőzet) is, amelybe a  Barátlakások at faragták: Geológiai képződménynek tekinthető még a  Belső-  és a  Külső-tó  is, hiszen ezek az egykori vulkanizmus kalderájában ill. kráterében keletkeztek. Velencei-hegység Ezt a Velencei-tó fölötti hegységet valóban túlzás hegységnek hívni, viszont jóval idősebb a többi magyarországi hegységeknél, s hazánkban látványosan csak itt kerül felszínre a mélységi magmás kőzetből az eróziónak nagyon ellenálló gránit (ill. még a Geresdi-dombságban, de közel sem ennyire látványosan). Szép völgyecske a gránitból álló  Bodza-völgy  is,... de az igazi látványosságok az egész Európában is ritkaságnak számító gránit ingókövek, amelyekből a legnevezetesebbek: Likas-kő : Pandúr-kő : Pogány-kő  (egyúttal remek kilátóhely is): Kocka-kő : Gyapjaszsák : erről készült képem odaveszett, mint ahogyan az Olasz gránitfejtőről is.  Kiemelt látnivaló még a Velencei-hegység keleti végénél lévő  Zsidó-hegy en (295 m), a kvarcitsziklákban lévő sziklaszoros: Bakony Hazánk legnagyobb kiterjedésű hegyvidéke, amelyet alapvetően mészkő alkot, de a déli részén a bazalt is jelen van (főleg az  Agár-tető n). Főbb látnivalói a kisebb szurdokvölgyek és kisbarlangok, melyek közül a legjelentősebbek: Római-fürdő  Bakonynána mellett: országosan is talán a legszebb szurdok. Ördög-árok : Csesznek és Dudar között szintén egy látványos szurdokvölgy, amelyben az  Ördög-gát nál még via ferráta jellegű szakasz is található,... ..valamint az  Ördög-gát  felett járatokkal is rendelkező szabadon látogatható barlang (igaz, a teljes bejárásához szükséges mászóeszköz is, pl. kötél), az  Ördög-lik : Alsó-Cuha-szurdok : Vinyétől északra szintén egy szép sziklás szurdokvölgy kisbarlangokkal, mint a  Zsivány-barlang gal,... ...és a  Remete-barlang gal: Kőmosó-szurdok : Csesznek területén ez egy nagyon hangulatos szurdokvölgy volt, amíg nem épült meg benne Magyarország első via ferrátája, amiből egyébként kihozták azt, amit lehet. Vár-völgy : Várpalotától északra található, melyben szintén vannak szép sziklaalakzatok, valamint egy várrom is ( Bátorkő vára ),... ... és egy szép kisbarlang is  Gazsi-lik  néven: Burok-völgy : hazánk leghosszabb, több, mint 10 km hosszú szurdokvölgye  Bakonykúti mellett számos kisbarlanggal, mint pl. a  Vörös-lyuk kal: Galya-szurdok : Bodajk mellett van, a képet a későbbiekben igyekszem majd zöldebbre cserélni: Kerteskői-szurdok : Bakonybél közelében van, nem jártam még benne. Csárda-hegyi őskarszt : nem igazi szurdokvölgy, mivel ez a karsztfelület bányászat útján került felszínre Úrkút mellett, de meglehetősen látványos. További szép kisbarlangok még az  Odvaskő-barlang ,.. a  Borzás-hegyi barlang  a  Papod  ( 644 m ) csúcs közelében: valamint érdekes képződmény a Vinyétől nyugatra a Pápalátó-kő közelében a  Likas-kő  is,... ...a képen lázható mindkét barlang egy átjáró barlang a sziklában. Bakony kiemelt látnivalója még a nyugati részénél lévő  Csúrgó k út-vízesés : Bakony keleti részénél található Baglyas-hegy a 396 m -es magassága ellenére pályázhatna az ország egyik legszebb hegye címéért, ugyanis a füves platója igazi magashegyi érzést ad, az oldalát meg számos sziklafal és kisebb szurdokvölgyek alkotják, ezek közül a legszebbek: Szenes-horog : Hideg-völgy : Vértes Főleg dolomit alkotta bájos hegység, amelynek a hangulatos völgyei tetszenek a legjobban nekem. A Bakonyban lévő szurdokvölgyekhez hasonló található néhány a Vértesben is esetenként szintén kisbarlangokkal, amelyek közül a legjelentősebbek: Ugró- és Szappanos-völgy ek Csákberény mellett. Ezek a jelzett völgyek is szépek számos sziklaalakzattal és néhány kisbarlanggal, de az ebből kiágazó jelzetlen Fertés-völgy ... valamint a közelben lévő szintén jelzetlen Kőkapu-völgy ek jóval látványosabbak: Fáni-völgy : Mária-szakadék  Szárliget közelében: A Vértesnek két szabadon látogatható jelentősebb barlangja van: Gánti-barlang : Gánt közelében a  Kápolna-hegy  oldalában van elbújva, melynek még létrás szakasza is van. Hozzáteszem, hogy néhol eléggé szűkek a járatai, ha beljebb akarunk menni a barlangba, sisakot mindenképp vigyünk! Báracházi-barlang : Csákvár határában található, az előbbivel ellentétben turistaúton megközelíthető, nagyon szép barlang jó hosszú járattal, a látogatásához fejlámpa mindenképp szükséges. A Vértesnek kiemelt látnivalója Csákvár fölött a Haraszt-hegyi tanösvény mind botanikailag, mind geológiailag, mind kilátás szempontjából. Jelen blog szempontjából a dolomit sziklafalai emelendő ki: A képen a  Kő-lik  hasadékbarlang látható. A blog elején írtam, hogy bányákkal kevésbé foglalkozok, de a Gánt környéki egykori  bauxitbányák  területét mindenképp érdemes megemlíteni: A Vértesben a fentieken kívül még számtalan dolomitsziklafal ill. kisbarlang található, amit a teljesség igénye nélkül megemlítek még, az az  Orászlán-kői-barlang (közvetlenül az OKT mellett van a Csáki vár maradványaival szemben, azonban míg az előbbihez, ami tulajdonképpen csak egy kőhalom, vezet egy KL kiágazás, az utóbbihoz, ami egy komolyabb sziklaalakzat egy barlanggal és kilátóhellyel, viszont nem vezet jelzett kiágazás; így sok kéktúrázó elmegy mellette)... ...valamint a  Kőlyuk  Csókakő közelében: Gerecse Túlzás lenne azt állítani, hogy a legszebb hegységeink közé tartozna, viszont ebben találhatóak hazánk talán legszebb kisbarlangjai: Szelim-barlang  Tatabányán (közelében adtak át újabb magyar via ferráta utakat, de azokról jobb, ha nem írok véleményt): Pisznicei-barlang  (érdekessége, hogy többszintes kisbarlang): Jankovich-barlang  az  Öreg-kő n: Baits-barlang  szintén az  Öreg-kő n: Gerecsének további különlegessége, hogy a hegységet felépítő mészkőből számottevő mennyiségben található meg a vörös mészkő is, amit helytelenül márványnak is szoktak nevezni. Igen, helytelenül, mivel a márvány a mészkő metamorf változata (márvány építi fel pl. a bulgáriai Pirin-hegységet), azonban a Gerecse nem metamorf, hanem üledékes kőzetű, tehát vörös mészkőről beszélünk, amit leginkább bányákban láthatunk, mint pl. a  Pisznicei-kőfejtő  területén: A  Pisznice  ( 545 m ) nyugati oldalában található egy  szurdokbánya  is, ami az előbbi kőfejtőhöz hasonlóan elméletileg egyáltalán nem látogatható szabadon, gyakorlatilag kizárólag költési időszakon kívül, vagyis ősz végén, tél elején! Gerecsének kiemelt látnivalója még a  Pes-kő  ( 398 m )  sziklafal a: Pilis Szintén mészkő alkotta hegység, ami lényegében Esztergomtól egészen Budapestig húzódó hosszú hegygerinc egy középen Piliscsaba felé oldalgerinc kiágazásokkal. Ebben található Magyarország legnagyobb barlangrendszerei, de jelen blogban csak a szabadon látogatható kisbarlangokkal foglalkozok. A hegység kiemelt látnivalója a Pilisszentkereszt melletti  Dera-patak   szurdokvölgy e: További szép szurdokvölgyek a  Simon halála ,... ...és a  Tündér-szakadék : Általam eddig bejárt kisbarlangok: Strázsa-hegyi-barlang  (a bejárati terme különösen szép): Tündér-barlang : Csévi-barlang  Piliscsév mellett: kedvenc hazai kisbarlangom,... ...hiszen egy turistaút vezet át rajta... ...a  Basina-tetőre  ( 378 m ), egy remek kilátóhelyre. Mindenkinek javaslom, aki nem járt még itt, hogy ezt a barlangot keresse fel! Ez hazai viszonylatban kb. olyan érdekes hely, mint a  Rám-szakadék . Legény-barlang : Leány-barlang: Az utóbbi 2 barlang érdekessége, hogy ezek tulajdonképpen nem kisbarlangok, hanem hazánk 3. legnagyobb barlangrendszerének, az  Ariadne-barlangrendszer nek két szabadon látogatható bejárati terméről van szó, a barlangrendszer további részei természetesen lezártak (egyébként jogosan, hiszen egy ekkora barlangrendszer rengeteg veszélyt tartogat, nem beszélve a cseppkövekben okozható károkról). Macska-barlang : Csobánka mellett található, kívülről nem annyira látványos, azonban belülről egy hosszabb járattal rendelkezik, látogatásához sisak esetleg nem árt. Mackó-barlang :  Kis-Kevély  ( 461 m ) oldalában lévő impozáns bejárattal rendelkező barlang. A Pilisnek mészkőhegység lévén számtalan szép sziklaalakzattal is rendelkezik, közülük a legimpozánsabb talán a  Pilis-tető  ( 756 m ) északkeleti oldalánál (térképen Vaskapu-szurdoknak nevezett, de az én értelmezésem szerint csak meredek kaptatójú síma völgy végénél) lévő  Vaskapu-szikla ,... ...de kiemelt szépségű a Pilisborosjenő melletti  Teve-szikla  is (ezt dolomit alkotja): Kőfejtők közül mindenképp érdemes megemlíteni a Békásmegyer határában lévő  Róka-hegy it: Budai-hegység Mivel ez a hegység egy 2 milliós főváros határában helyezkedik el, így nyilván a vadregényességéről nem beszélhetünk, azonban geológiailag annál inkább látványosabb, sőt az ország egyik legtöbb geológiai látnivalóit nyújtja, Hiszen pl. fővárosunk alatt húzódnak hazánk legnagyobb, többnyire hévizes eredetű barlangrendszerei is. De mindenképp megemlítendő a hévizes források is, amely által Budapestnek nevezetes fürdőhelyei vannak. De a jelen blog szempontjából is akad bőven látnivaló. Van pl. 3 szurdokvölgy: Remete-szurdok  a  Remete-barlang gal: Mária-szurdok  Budakeszi határában: Alsó-Jegenye-völgy  a  Paprikás-patak vízesésé vel: De ezeken kívül még számtalan szép (főként dolomit) sziklák találhatóak itt, mint pl. Tündér-szikla : Apáthy-szikla : ez az a sziklaképződmény, amelyben mostanában a munkám során is nap, mint nap gyönyörködhetek, hiszen a 61-es villamos Nagyhíd megállója környékéről is szépen látható: A szikla teteje egy remek kilátóhely is Budára. Sziklakapu : az előbbi sziklaképződménytől picit északabbra található egy másik gyönyörű képződmény is, egy méretes sziklakapu: Ördögtorony-szikla : A Nagykovácsitól nyugatra lévő  Cseresznyés-völgy ben is található számtalan szép sziklaformáció, mint pl: A Cseresznyés-völgyből csak ilyen képem maradt, amelyiken rajta vagyok. Valószínűleg sok magashegyi túrázó, amikor az M1 autópályán halad az Alpokba, Biatorbágynál elhaladva nem is gondolná, hogy a Biatorbágy alatti dombokban micsoda sziklavilág van, mint pl. a  Nyakas-kő  sziklataréja, ... ...a  Négyes-szikla ... ...vagy a  Hármas-szikla : Budai-hegységnek gyönyörűek a dolomitkopár jai is, mint pl. a  Nagy-Szénás tól ( 550 m ) északnyugatra lévő  Disznófő ... ...de hasonló képződmények az előbbi hegytől északra lévő  Iváni-hegy  környéke és a budaörsi  Csíki-hegyek  is. Kőfejtők közül pedig a szépségei miatt megemlítendők a  Meszes-hegy  ( 381 m ) alatt lévő egykori  dolomitbányá k: Gödöllői-dombság Annak ellenére, hogy ez dombságunk közvetlenül a 2 milliós fővárosunk határában helyezkedik el, meglehetősen gyér turistaforgalmú (még a Zempléni-hegység is ennél nagyobb forgalmú). Pedig szép vadregényes erdei ösvényeken, néhány remek kilátóhelyeken (pl.  Bajtemetés ) kívül néhány löszszurdok is akad itt, mint pl. a Pécel feletti  Látó-domb ban ( 276 m ): Folytatás:  http://www.turatars.com/blog/view/id_3237/title_Magyarorszag-geologiai-latnivaloi-2/