Tárgy: Sátrazás a természetben
Tartalom: A mi kis Bükki sátrazós túránk okán felmerült egyik túratársunkban, hogy nem is szabadna a Bükkben nekünk sátorozni. Ez azonban félreértés. Ime a jogosultságunk alapja: 1996.évi LIV. Törvény AZ ERDŐRŐL ÉS AZ ERDŐ VÉDELMÉRŐL Kivonat 80. § (1) Az erdőterületen - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte. A fokozottan védett természeti területen levő erdőben való tartózkodásra a természetvédelmi jogszabályok az irányadók. (2) Amennyiben az erdőterületet az (1) bekezdésben meghatározott célból látogatják, az erdőgazdálkodó ezért díjat nem kérhet, azonban jogosult ténylegesen felmerült költségének és kárának megtérítésére. (3) Az erdőterület látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajának és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet nem zavarhatja. (4) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egyéni szükségletet meg nem haladó gomba, vadgyümölcs, virág és díszítőlomb állami tulajdonban levő erdőterületen való gyűjtését. 82. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőterületen: a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni, lakókocsit felállítani (...) A Bükki Nemzeti Parkon belül vannak kiemelkedő fontosságú, egyedülálló természeti, kultúrtörténeti és tájképi értékeket hordozó területek, amelyek fokozott védelmet élveznek. A BNP területén ezek az alábbiak (a 18/1976. OTvH határozatban 6009 hektár szerepel mint "szigorúan védett terület"): a dédesi vár és környéke, a Csondró-völgy és a Látó-kövek, a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, a Sebes-víz-völgy, Jávorkút környéke, a Nagy-mező, a Balla-vögy és a Csúnya-völgy, valamint az általuk közrefogott terület, a cserépváraljai Kő-völgy, a Hór-völgy, az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy, a "Kövek" vonulata, a Szalajka-völgy, a felsőtárkányi Vár-hegy, a szarvaskői Vár-hegy és környéke, az Imó-kő. Az 1984-es bővítés után: a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár). A Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek kiterjedése jelenleg tehát 6009 hektár (a 18/1976. OTvH határozat és a 4/1984. OKTH rendelet szerint). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40 § (1) bekezdése szerint a fokozottan védett természeti területre csak a nemzeti park igazgatóság engedélyével szabad belépni. Kivételt a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyek képeznek, de ők is csak a feladatuk ellátáséhoz szükséges mértékben tartózkodhatnak fokozottan védett területen. Továbbá e tilalom nem vonatkozik a jelzett turistautakra és kerékpárutakra, valamint a közforgalmi utakra. Azokon a törvények, a szabályok és az előírások betartásával engedély nélkül lehet közlekedni, kirándulni, az utakról azonban nem szabad letérni.
TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link