Elindultunk Baliról autóval Jávára. Át kellett kompolni, és a tengertől úgy 40 km-re lévő vulkánhoz auróztunk, de csak félig jutottunk fel, mert nagyon rossz volt az út. 1800 méterre kellett volna felautózni, és onnan kezdeni a túrát. Igen nehezen jutottunk a túra kezdetéig is. Igazán "csak" három kilómétert kellett megtenni a csúcsig 2380 méterre, 600 m szintkülnöbséggel. Gyönyörű pálmaerdő mellett mentünk kitaposott ösvényen, ahol a  kráterből ki... Még több

3 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

(folyt.) Végre sikerült jól beállítanunk a bicajomat (köszönet érte Puttónak!) és élvezet volt rajta tekerni. A mai napon a tó északi csücskét akartuk megkerülni és lemenni egészen Podersdorfig, a másik kempingig. Kellemes, lágy, enyhén szeles, meleg időben kerekeztünk. Jobbat kívánni sem lehetett volna. Kemény tempót nyomtunk és egy óra múlva már Breitenbrunnban voltunk, ahol a vízközeli strandon megpihentünk. Megittuk a szokásos Radlerünket, hozzá egy... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Bakker! Majdnem visszafordultam Zsámbéknál, amikor azt hittem, hogy nincs nálam a telefonom... Egy laza mozdulattal nyúlok a táskába a telefonomért, ki is veszem, aztán később mikor telefonálni akarok derül ki, hogy nem a telefonom, hanem az MP3 lejátszó... :))) Kicsi, lapos, fekete, pont mint a telóm, csak éppen telefonálni nem lehet vele... De akkor, hol a mobilom? Hideg zuhanyként futott át rajtam a felismerés, hogy biztosan otthon hagytam megint a fekete kanapén (... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Milyen egy szabad nap, amikor nem dolgozik az ember? Mindenkinek más gondolom... De biztosan sokan vagyunk akik először is megpróbálunk kicsit tovább aludni... Aztán, mikor felkeltünk kidugjuk az orrunkat az ablakba, milyen is az idő kint? Ha süt a nap, akkor az biztosan tovább löki a jó hangulatunkat... Utána felfedező út a hűtőszekrény felé... a kifolyó kávé és a piritós illata... Juventus a rádióban... egy félő pillantás a tükör felé: "Úristen ez én va... Még több

0 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

2009. november 28-án indulunk egy kilenc hetes kerékpár- és gyalogtúrára Új-Zélandra. Kicsit későn írok, tudom, de el voltunk foglalva a szervezkedéssel. Most úgy néz ki, hogy ketten megyünk. Hívtunk jópár ismerőst, de senki nem tudta megoldani, hogy ennyi időre távol legyen a munkahelyétől vagy vállalkozásától.

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez