A második túranapon a századik születésnapját idén ünneplő Alpenverenisteignek vágunk neki. A Hoyo mellett ez a Rax legrégibb útja. Nincs agyonbiztosítva, mégis viszonylag könnyű vonalvezetése, gyönyörű és látványos fekvése, ugyanakkor izgalmas szakaszai miatt nagyon szeretek ügyesebb kezdő csoportot idehozni. Aki ezen túljut, az már jó eséllyel vasaló marad. (Főleg most, hogy másnap kapnak egy még ennél is látványosabb utat – de pssszt! Ez még titok!)... Még több

3 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A szobám egy romhalmaz. Mindenütt izzadt pólók, büdös zoknik, és már a nadrág is megáll a sarokban, ha letámasztom oda. Vagy magától elmegy odáig... Most azt gondoljátok, hogy panaszkodom, pedig dehogy! Épp ellenkezőleg: dicsekszem! Az imént értem haza Raxisztánból, ahol az elmúlt mesebeli három éjjelt és nappalt töltöttem a Csellengéssel, hogy egy fantasztikus társaságot fölvigyek a Schneebergre, majd klettersteigesdit játsszam velük a Rax meredélyei közöt... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

...hát ezt írtam már jó régen, de ez most egy állomás nekem..visszaemlékezni egy állomásra, ami új gondolatokat, és érzéseket nyit meg bennem...

Milyen jó, ha van az embernek múzsája, akkor van kihez írni. Volt egy férfi múzsám. Valósággal ontottam a történeteket. Aztán kitalálta, hogy ne legyünk barátok, azóta sem értem, hogy hogy lehetett valaki ilyen felelőtlen. Mintha épp csak egy szikrányi pillanatot töltött volna el az életemben, és ez a pilla... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Schneeberg

Ébredés . Sokadszor, de most már tényleg meg is kellene mozdulni. Odébb teszem a fejem, mintha égne a bőr a tarkómon. Emelem a takarót a karommal, de majd leszakad. Rámarkolok a csücskére, na az ám a gyönyör! Húznám fel a térdem, fordulok, és ez már tényleg nem megy hangos nyögések nélkül. Kis idő és tisztul az agyam, ja persze, csak túrázni voltam tegnap, és a tünetek alapján úgy 4 napon belül gyógyulok.A gonosz szalonna a tegnapi durva b... Még több

11 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Az egyik növényekkel kapcsolatos emlékem ehhez a mezei gazhoz tartozik.
Nem voltam az a kimagaslóan jó tanuló, de mindig érdekeltek a fák, a növények, az erdő és a természet.
A szüleimtől rengeteg könyvet kaptam ennek felfedezésére. Búvárzsebkönyveket, Gerard Durell legszuperebb könyvét az amatőr természetbúvárt, amiből még filmsorozat is készült.
A gimiben biológia verseny volt, amire jelentkezett is egy tehetséges jó tanuló osztálytársam.... Még több

3 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez