Akik az Eger környéki falvakat járják, lépten-nyomon riolit kibúvásokba mélyített pincéket, és barlanglakások sorát találja a dombok lábánál. Kácson és Cserépfalun égész lakótelepet vájtak a puha kőzetbe. A szépen meszelt szobák, ajtó-, és ablakkeret helyek, kemencék, füstjáratok, polcok és padkák arról tanúskodnak, hogy két-három emberöl... Még több

2 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Nincs mit szépítgetni a dolgon: Petőfi a Kárpátok kapcsán leírt „tán csodállak, ámde nem szeretlek”-kel alaposan elvetette a sulykot. Ilyet az ember – bármilyen őszinte – nem ír! Megérteni persze lehet, hiszen mi, hegyvidéki fiúk meg épp „az alföld tengersík vidékin” szédülünk, ha nincs a láthatáron valami hegy, amiben megkapaszkodhat a tekintet. De nem ezzel kezdjük az éneket...... Még több

4 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Velika Vára (Turski grad, Stari grad)

A várat a horvát Sudeni (későbbi nevük Békeffy de Welyke) dinasztia építette a tatárjárás után. Csellel, teljes épségben került török kézre. Evlia Cselebi szerint a törökök 300 fős helyőrséget állomásoztattak a várban, ami... Még több

1 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

A Papuk-hegység (Horvátország, Szlavónia) csodálatos táj, tele szép, magyar várakkal. Központi része természetvédelmi terület (és geopark) Park prirode Papuk néven. Sokáig elzárta előlünk a nemzetközi politika, majd a háború. Most viszont már szabadon mehetünk oda, tulajdonképpen veszélytelenül túrázhatunk, nehézséget legfeljebb a megfelelő térkép beszerzése jelenthet, de ez a helyszín... Még több

3 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez

Mesebeli táj a Nyugati-Kárpátok szirtöve a Fehér-Kárpátokban, Árvai-Magurában, de a szirtöv (bradlové pásmo, klippen belt) hegységei közül is legkedvesebb számomra az alig zsebkendőnyi Pieniny-hegység a Dunajec áttörésével. Először itt léptem hajdan a Kárpátok földjére, mindjárt egy egyhetes táborozás erejéig a czorsztyni vár tövében, a folyó partján, s az... Még több

6 hozzászólás Tovább a teljes bejegyzéshez