TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link
Cím: Csajági pihenő
Címkék: Arcok
Blog Beljegyzés: Rövid pihenőmet tartom Csajágon, mert fogytán erőm és eszem valamit. Egy kisfiú megáll mellettem, a hasonló korúaknál szokásos nagy fékezéssel. Egy mosollyal díjazom köpenygyilkos ám látványos manőverét. Míg csendben eszegetek, közli, hogy most éppen húgával játszanak. Ő a versenyző a kislány a pontozóbíró. Megkínálom míg eszem. Valamilyen önérzettől vagy óvatossságtól vezérelve visszautasít. Nem baj. Hogy továbbra is legyen beszédtémánk, megkérdem az ifjú bajnokot(lehet vagy nyolc éves), milyen messze van a már sokszor megtett úton Hajmáskér. Készségesen válaszol. Mikor befejezem, elindulok. Ekkor láthatom, amint a pontozó bíró előtt egy újabb értékelendő fékezést mutat be. A kislány kezében tényleg ott egy papírlap és a toll, minden pontozó nélkülözhetetlen eszközei, arcán meg boldog mosoly. Milyen kevés kell egy gyermeknek a boldogsághoz!?