Cím: Édes anyanyelvünk 5.
Címkék: meghímel kancsatt nőcsatt babona
Blog Beljegyzés: Hímzés a térképen Hajdan a leányok kedvesüknek szépen hímzett keszkenőt, vagy más néven jegykendőt adtak. Hímzésen ma azt értjük, amikor a tűbe fűzött színes fonalat a vászon nyílásán áthúzva az anyagra cifra mintákat készítünk. A szó valódi értelme azonban kiveszett már nyelvünkből. Helyneveinkben itt-ott még is visszaköszön: A Zemplén-hegység térképet böngészve Sima községtől észak-nyugatra kb. 800 méterre találunk Hímváró -sziklát. Egyéb olvasmányaim alapján vannak sejtéseim mit is takarhat ez. Bizonyára ide várta titkos kedvesét a leány. A Badacsony déli oldalában szintén van egy szikla. Erről a nép-rege azt tartja, ha két egymást szerető fiatal holdtöltekor, háttal a Balatonnak reáülnek, egy éven belül egybekelnek. Az ezernyolcszázas évek elején Kisfaludy Sándor romantikus költeményt is írt erről. Ennek hatására később a bazaltasztalba leveles ágakat és rózsát véstek, s a mai térképek már, mint Rózsakö- vet jelölik. Másutt is találunk hasonló jelentésű helyneveket. Ilyen például a Balaton Györök feletti Szerelem-domb, vagy Csongrád megye legmagasabb pontja az Öttömös melletti Szerelem-domb ( 128 m ) Anonymus (P. mester) krónikájának (17) magyar fordításában ezt olvashatjuk: „A fönt említett Turszol pedig Árpád vezér kegyelméből ama hegy lábánál, ahol a Budrug a Tiszába ömlik, nagy földet kapott és azon helyen földvárat épített, mely most a jelenben Hymusuduornak neveztetik.” Vajon kik építhették ezt a Tisza parti földvárat? Erre a kérdésre maga Anonymus adja meg a választ egy másik fejezetében (18): „Bors pedig… jó szerencsével megindulván, parasztoknak sokaságát összegyűjtvén, a Boldva folyó mellett várat rakatott” Bors vitéz vára a határvidéki gyepürendszerbe tartozott, Tarcal vitézé meg a „Hymesuduor”, az Alföld peremén a Tiszánál volt. A nép építkezésének módját, a közelben található anyagok határozzák meg. Földvárat ott építettek, ahol kő helyett földdel, fával, sövénnyel kellett beérni. Ahogy már előző írásomban elmondtam, a sövény vár úgy készült, hogy a földbe ásott karókat fűzvesszőkkel egymáshoz erősítették, majd két ilyen falközét földdel meghányták, s a tetejébe líceum vesszőket szúrtak. A hymesudour”, mint az udour (=udvar) rész mutatja összetett szó. Ebben tehát a hymus, az udour jelzője: mint jelzői melléknéven képző az –s, a tő a hym (ejsd: hím) Tehát, annak kell utána néznünk, hogy a sövényfonásos földvár nevében az udvar szónak lehet-e olyan jelzője, melyben a tő: hím. Ecsedi István „Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kis vizeken” című munkájában (A Debreceni Déry Múzeum Évkönyve 1933, 123) a következőket írja: A lésza készítése… A vesszőket vastagabb végükkel a földbe szúrja és azután a vékony, hajlós vesszővel a szükséghez képest át hím eli” A kisvizi halász a szép nádszálakat egymás mellé állítja, aztán náddal, gyékénnyel össze hím eli… Máshol meg ezeket olvashatjuk: „Tavasszal a madarak hím eznek” (Kassai J. Szókönyv II. 429.) „Átmegy a hím zés a mesgyén” (Bakó Elemér MNy. 37:337.) Sárközben az öreg nádazók a tetőre rakott nádkévéket a sulykoló fával eligazítják, a vonókéssel egyenesre vágják, majd a hím fával keresztülszúrva, dróttal (régebben fűzveszőkkel) korcolták össze.” A Csallóköz térképén Hímző-rétet találunk, ahol a teheneket és a falu bikájához terelték. Szintén e gondolatsorhoz tartozik még, Kubinyi Ágoston „Magyarországi mérges növények” című 1842-ben Budán, megjelent munkájában a virágról ezt írja: Virág (flos), melyben a nőszés véghez megy, a növény-szaporításra szolgál. Mint láthatjuk honfoglaló őseinknek is megvoltak a természetes szükségleteikre a maguk kifejezései. A ma használt ige a babona és boszorkány szavak családjába tartozik. Utóbbi lerövidüléséből keletkezett, s a keresztyénséget hirdető térítőkkel került nyelvünkbe. Erre is van egy példa mondatom: „A leány szépségével megbabonázza a legényt, aki szerelembe esve megbosz (orkányoz) za kedvesét.” Ajánlott irodalom: Dr. Mészöly Gedeon: A babona és boszorkány szavak eredete. Dr. Mészöly Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Tankönyv kiadó 1956. Szádeczky-Kardoss Géza szadeczky-kg@freemail.hu +3630/35-439-35
TELJES VERZIÓ MEGTEKINTÉSE: Link