Hímzés a térképen

Hajdan a leányok kedvesüknek szépen hímzett keszkenőt, vagy más néven jegykendőt adtak. Hímzésen ma azt értjük, amikor a tűbe fűzött színes fonalat a vászon nyílásán áthúzva az anyagra cifra mintákat készítünk. A szó valódi értelme azonban kiveszett már nyelvünkből.  Helyneveinkben itt-ott még is visszaköszön:

A Zemplén-hegység térképet böngészve Sima községtől észak-nyugatra kb. 800 méterre találunk Hímváró-sziklát. Egyéb olvasmányaim alapján vannak sejtéseim mit is takarhat ez. Bizonyára ide várta titkos kedvesét a leány.

A Badacsony déli oldalában szintén van egy szikla. Erről a nép-rege azt tartja, ha két egymást szerető fiatal holdtöltekor, háttal a Balatonnak reáülnek, egy éven belül egybekelnek. Az ezernyolcszázas évek elején Kisfaludy Sándor romantikus költeményt is írt erről. Ennek hatására később a bazaltasztalba leveles ágakat és rózsát véstek, s a mai térképek már, mint Rózsakö-vet jelölik.

Másutt is találunk hasonló jelentésű helyneveket. Ilyen például a Balaton Györök feletti Szerelem-domb, vagy Csongrád megye legmagasabb pontja az Öttömös melletti Szerelem-domb (128 m)

Anonymus (P. mester) krónikájának (17) magyar fordításában ezt olvashatjuk:

„A fönt említett Turszol pedig Árpád vezér kegyelméből ama hegy lábánál, ahol a Budrug a Tiszába ömlik, nagy földet kapott és azon helyen földvárat épített, mely most a jelenben Hymusuduornak neveztetik.”

Vajon kik építhették ezt a Tisza parti földvárat? Erre a kérdésre maga Anonymus adja meg a választ egy másik fejezetében (18):

„Bors pedig… jó szerencsével megindulván, parasztoknak sokaságát összegyűjtvén, a Boldva folyó mellett várat rakatott”

Bors vitéz vára a határvidéki gyepürendszerbe tartozott, Tarcal vitézé meg a „Hymesuduor”, az Alföld peremén a Tiszánál volt. A nép építkezésének módját, a közelben található anyagok határozzák meg. Földvárat ott építettek, ahol kő helyett földdel, fával, sövénnyel kellett beérni.

Ahogy már előző írásomban elmondtam, a sövény vár úgy készült, hogy a földbe ásott karókat fűzvesszőkkel egymáshoz erősítették, majd két ilyen falközét földdel meghányták, s a tetejébe líceum vesszőket szúrtak.

A hymesudour”, mint az udour (=udvar) rész mutatja összetett szó. Ebben tehát a hymus, az udour jelzője: mint jelzői melléknéven képző az –s, a tő a hym (ejsd: hím) Tehát, annak kell utána néznünk, hogy a sövényfonásos földvár nevében az udvar szónak lehet-e olyan jelzője, melyben a tő: hím.

Ecsedi István „Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kis vizeken” című munkájában (A Debreceni Déry Múzeum Évkönyve 1933, 123) a következőket írja: A lésza készítése… A vesszőket vastagabb végükkel a földbe szúrja és azután a vékony, hajlós vesszővel a szükséghez képest áthímeli”

A kisvizi halász a szép nádszálakat egymás mellé állítja, aztán náddal, gyékénnyel összehímeli…

Máshol meg ezeket olvashatjuk:

„Tavasszal a madarak hímeznek” (Kassai J. Szókönyv II. 429.)

„Átmegy a hímzés a mesgyén” (Bakó Elemér MNy. 37:337.)

 Sárközben az öreg nádazók a tetőre rakott nádkévéket a sulykoló fával eligazítják, a vonókéssel egyenesre vágják, majd a hímfával keresztülszúrva, dróttal (régebben fűzveszőkkel) korcolták össze.”

A Csallóköz térképén Hímző-rétet találunk, ahol a teheneket és a falu bikájához terelték.

Szintén e gondolatsorhoz tartozik még, Kubinyi Ágoston „Magyarországi mérges növények” című 1842-ben Budán, megjelent munkájában a virágról ezt írja:

Virág (flos), melyben a nőszés véghez megy, a növény-szaporításra szolgál.

Mint láthatjuk honfoglaló őseinknek is megvoltak a természetes szükségleteikre a maguk kifejezései.

A ma használt ige a babona és boszorkány szavak családjába tartozik. Utóbbi lerövidüléséből keletkezett, s a keresztyénséget hirdető térítőkkel került nyelvünkbe. Erre is van egy példa mondatom:

„A leány szépségével megbabonázza  a legényt, aki szerelembe esve megbosz(orkányoz)za  kedvesét.”

Ajánlott irodalom:

Dr. Mészöly Gedeon: A babona és boszorkány szavak eredete.

Dr. Mészöly Gedeon: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Tankönyv kiadó 1956.

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

Címkék: Meghímel Kancsatt Nőcsatt Babona