Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Papuk várkör 2. rész
2010/12/12 22:19:27 Küldte: pavluxek

Velika vára (Turski grad, Stari grad)

A várat a horvát Sudeni (későbbi nevük Békeffy de Welyke) dinasztia építette a tatárjárás után. Csellel, teljes épségben került török kézre. Evlia Cselebi szerint a törökök 300 fős helyőrséget állomásoztattak a várban, ami persze keleties túlzás, hiszen nem hogy 300, de 100 ember állva sem fér el a várban, nem beszélve a felszerelésről, lovakról. A várat a 17. sz. végén ostromolták meg Bádeni Lajos seregei, de akkor nagyon. Konkrétan a Pécs visszavételénél már komoly érdemeket szerzett verőcei Makár János (Ivan Makar) tüzérezredes csapatai foglalták vissza, igen kemény és véres küzdelem árán.


Velika vára a faluból.

A bal oldali cseréptetős, magas épület a természetvédelmi park (Park prirode Papuk) látogatóközpontja, ahol beszerezhető a hegység turistatérképe, 30 kunáért. (A cím: Velika, Stjepan Radić utca 46.) A templomtól jobbra lévő völgyben található a termálvízű strand s annak legfelső medencéjével szemközt indul fel a turistaút a várba, illetve a Lapjak gerincre.

A termálfürdő fölött található a Lapjak turistaház. Ezt a közelmúltban újították fel.

Közjáték

Az út következő része a Központi-Papuk és a Ravna gora, meg a Fekete-hegy tömbje között, elhagyatott, erdős vidéken halad, ráadásul a Biškupci és Vučjak Kamenski között 10 km-en szórtköves úton. Az út azonban kimondottan, jó minőségű, személyautóval minden nehézség nélkül járható, közútnak minősül, ennek megfelelően táblázott is.

Velikáról tehát az Isten háta mögé megyünk, a Papuk és a Psunj hegységek közötti nyeregbe, Gornji Vrhovci faluba, ahová már csak földutak vezetnek. Gornji Vrhovci az egyike annak a környékbeli 26 szerb falunak, amelynek lakosságát 1991. októberében a horvátok kitelepítették. Aki nem menekült el a kitelepítés elől (öreg emberek), soha nem térhetett már vissza: a Psunj hegységben fekszenek tucatjával, tömegsírokban. A horvátok rövid úton végeztek a civilekkel, a házakat pedig felgyújtották. Elátkozott vidék ez!

1991. november-decemberében egyébként itt volt a szerb erők főhadiszállása. Amikor 91. decemberében a horvátok visszaszorították őket Pakracig, itt jelentős mennyiségű hadianyagot: harckocsikat, lövegeket, aknavetőket és töménytelen lőszert zsákmányoltak.

A szinte teljesen elpusztult faluba az élet lassan visszatér, de hogy milyen nehezen megy a horvát-szerb megbékélés, annak legelrettentőbb példájaként is ezt a települést szokták emlegetni: 2007. nyarán egy frissen visszatelepült szerb apát és fiát előbb megfenyegették a helybeli horvátok, majd amikor nem voltak hajlandók önszántukból elhagyni a települést, bezárták őket az újjáépített házukba, és rájuk gyújtották az épületet. Csak a szerencsének köszönhető, hogy sikerül kimenekülniük.

A falu felett indul az út a Papuk fő csúcsa (935m) alatt, egy 600m-es hegyen meghúzódó Kővárhoz (Kamengrad).


Kővár (Kamengrad)

A 600m tengerszint feletti magasságon levő Kővár helyén álló régi (ismeretlen eredetű) erődítményt Szapolyai János építtette reneszánsz várkastéllyá. (A Szapolyai-család eleve innen, a környékről származott, a felvidéki birtokokat Mátyás idején kapták.) Szapolyai után már soha nem volt olyan gazdag tulajdonosa, aki meg is tudta volna védeni, így a törökök kezére harc nélkül került. A törökök Kővárban erős helyőrséget helyeztek el, mely állt: 50 aszábból (könnyű gyalogos), 50 fáriszból (könnyűlovas) és 30 rác martalócból. Az állandó helyőrséget veszély esetén, 10 környékbeli szpáhival is megerősítették. A vár helyőrsége lelki szükségleteinek kielégítésére, a birtokon egy dzsámit és egy külön imaházat (meszdzsid) emeltek. A törökök Kővár birtokában, könnyedén be tudták száguldozni a környékbeli birtokokat, ahol szabadon gyújtogathattak és fosztogathattak. Ennek okán Subics Zrínyi Miklós sokáig várt az alkalomra, hogy bosszút állhasson, ami 1554-ben meg is történt, amikor teljesen elpusztította Kővár birtokát és a környékbeli várakat, majd a lakosság nagy részét rabságba hurcolta. Mondom: elátkozott vidék ez!

Hanem a táj gyönyörű. Idelátni sehonnan nem lehet, a látóhatárt körben magasabb hegyek koszorúja adja: keleten és délen a közeli 6-700-asok, nyugaton a Psunj (984m), a Ravna gora (854m) és a Fekete-hegy (863m) vonulata, északon meg az aknamezővel borított Lom (807m) és Papuk-csúcs (935m). Micsoda csillagos ég lehet itt éjjel!

Katonai radar a Papuk-csúcson


Közjáték

Jugoszlávia 1990-ben kezdődő szétesése során Horvátország is deklarálta függetlenségi szándékát amire a szerbek részéről a reakció az volt, hogy a maradék Jugoszlávia területeként meg kell tartani minden olyan területet, ahol szerb ember valaha is járt. Horvátországot a Karlobag-Karlovac-Virovitica vonaltól északra eső területként képzelték el, tehát gyakorlatilag Dalmácia és Szlavónia nélkül. Haladéktalanul megkezdték a szerb lakta horvát területeken a nagyszerb eszmék és a fegyverek terjesztését. A Knin központú Krajinai Szerb Köztársaság dalmáciai dolgaival nem foglalkozunk, jöjjön Szlavónia.

A haditerv az volt, hogy Bosznia területéről a Jugoszláv Néphadsereg által támogatott szerb szabadcsapatok a többségében szerb lakosságú Okučani-Pakrac-Daruvar illetve Pakrac-Voćin települések által meghatározott vonalon észak felé haladva Viroviticáig (Verőce), a magyar határig (Barcs) nyomul és leválasztja Szlavóniát Horvátországról. A támadás (nyugat szlavóniai front) végül a Dalmáciában felmerült nehézségek és a mohóság miatt Verőce határában kifulladt. A kelet-szlavóniai front idő előtti megnyitása, Vukovár és Eszék ostroma, Baranya elfoglalása túl sok erőt kötött le.

 A megszállt területeken a helyi szerb lakosság aktív közreműködésével és listái alapján megkezdődött a horvát lakosság elhurcolása, sanyargatása, kiirtása; az etnikai tisztogatás. Voćinba 1991. augusztus 19-én reggel érkezett a borzalom. A megszálló szerb szabadcsapatok elhurcolták a helyi szálloda vezetőségét és megkezdték a helyben maradt horvát nemzetiségű lakosság sanyargatását. Novemberben maga Vojislav Šešelj „csetnik vajda” is megszemlélte a kisvárost és mindennel nagyon meg volt elégedve. (A szerbek a Papuk és a Psunj hegységek között, Bučje faluban koncentrációs tábort is üzemeltettek.)


A horvát hadsereg 1991. október 29-én az ORKAN-91 hadművelettel kezdte meg a nyugat-szlavóniai területek felszabadítását, december 13-án ért az általunk járt területre és Voćin, Zvečevo felszabadításával haladt déli irányba, Gornji Vrhovcin át, Pakracig (1993. január 03.). A front aztán itt állt 1995-ig, de ez már nem a mostani téma és terület. A Papuk-hegységben és körülötte folytatott harcok során a horvátok 184 katonát veszítettek, 595-en sebesültek meg 26-an estek fogságba. A szerbek 516 katonát veszítettek és nagyszámú sebesültet kellett ellátni. 17 harckocsit a horvátok megsemmisítettek, nagyszámú páncélos járművel és tüzérségi eszközzel együtt. A horvátok nem ejtettek foglyot…

A szerb csapatok utasítást kaptak a kivonulás előtt a horvát lakosság likvidálására, a házak felgyújtására, templomok felrobbantására, az utak mentén, temetőkben, egyéb alkalmas helyeken gyalogsági és egyéb aknák telepítésére. A szerb szabadcsapatok tehát 1991. december 13-án, a Voćinból történt kivonulás előtt minden olyan horvát lakost – jobbára öreg embereket – aki nem menekült el, nem tudott elbújni, megkínoztak és hihetetlen brutalitással meggyilkoltak. A szerbek az áldozatok többségét az általuk lőszerraktárként használt templomba vitték és a templomot felrobbantották. Amikor 1998-ban itt jártam, a falak maximum térdig értek! A voćini mészárlás része volt a Hágában benyújtott Milosević- és Šešelj-vádiratnak, a „vocin massacre” kombinációra az internet száznál több találatod ad; részletek ott. Nem az áldozatok száma – persze, az is, – sokkal inkább megölésük módja az, ami az esetet a délszláv háborúk tömeggyilkosságai közül kiemeli.


Atyna (Voćin)

A 13. században a település és vára az Aba nembéli Othyn vagy Athyn családé volt, innen a település régi magyar Atyna illetve szláv Vocsin illetve Votyin neve. A család kihalásával a birtok a Garaiakra, az ő kihalásukkal a királyra, történetesen Hunyadi Mátyásra szállt. Ő fiára, Corvin Jánosra hagyta, aki horvát bán lett. Corvin közeli kapcsolatban állt II. Jagelló Ulászló királyunkkal akivel gyakran és szívesen időztek itt, gondolom vadásztak. Ulászló csehországi kapcsolatainak köszönhetően épült fel Atyna monumentális gótikus, ún. cseh stílusú, a Boldogságos Szűz Mária Látogatásának szentelt temploma („a cseh késői gótika gyöngyszeme”) 1500-ban. A 17. században a templomhajó boltozata beomlott, de a török kiűzése után kijavították. A németek 1944-ben felgyújtották, de a burgenlandi horvátok segítségével 1973-ban felújították. Aztán 1991-ben a Jugoszláv Néphadsereg és a csetnikek elpusztították, de lassacskán, újraépítik. Ez meg majd leég, összedől aztán elsüllyed?


Ahonnan ez, a fenti kép készült, a hátam mögött a természetvédelmi park igazgatósága található, amely szintén potenciális turistatérkép beszerző hely, munkanapokon. A cím: Voćin, Trg Gospe Voćinske.

 

A templom újjáépítése

A hegytetőn Atyna várának romjai állnak. Egykori tulajdonosait az imént már megneveztem. Katonai jelentősége nem volt, a törökök kivonulásuk előtt – ez itt hagyomány – lerombolták. A II. világháború idején még jelentékeny falmaradványai álltak, melyek között az usztasák (horvát fasiszták) építettek ki harcálláspontot, amit Tito partizánjainak csak nagy nehézségek árán sikerült elfoglalniuk. Ennek következtében a várból csak a képen látható két falcsonk maradt.



Adós maradok egyetlen hellyel, a hegység központi részének várai közül: Darnóc (Slatinski Drenovac) falu Klak névvel illetett, az Aba atyafisághoz tartozó Monoszló nemzetség által épített várával. Ott még nem jártam... A leírások szerint jelentéktelen romok és ez így is lehet, mert végigmentem már azon a hegygerincen, amelyiken a rom van, mégsem vettem észre... Hol járt az eszem??? Nem tudom. De, ha meglelem, visszatérek a témára. Miért ne legyen teljes a kis házi monográfiánk?


A várkör kapcsán a hegység központi részének várait érintettük, azonban a teljes, Nekcsétől (Našice) Daruvárig terjedő Papuk-hegységben 4 további várrom és még egy szerb kolostor található: Nekcse, Szaplonca, Dobrakucsa és Szircs vára, valamint a Pakra kolostor a hasonló nevű folyó forrásvidékén. Ezek közül kettőnél (Nekcse és Szircs) még szintén nem jártam. Amint kiküszöbölöm ezt a gyarló hiányosságot, közzéteszem majd ismereteimet.

Dobrakucsa vára

Tehát a zárszó megint a szokásos: Folyt. köv.



Címkék: Vártúrák Várak Szlavónia Papuk





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.