December 4. szombat reggel 7 lesz pár perc múlva a hőmérő -5 fokot mutat. Hideg reggel köszönt ránk! Olyan mikor az ember a jó meleg ágyban maradna legszívesebben. Ezen gondolkodom miközben dideregve majszolom a pogácsámat az újpesti metrókijárónál. Bástya kicsivel 7 után csavarodik a buszmegállóba. Bepattanok, a kocsiban a várva várt jó meleg +5fok kánikula!! És hála a fűtésnek egyre melegebb, miközben repesztünk Nagymaros felé. 

Találkozópont vasútállomás, leparkolunk összecsörgetjük a többieket, a lángosos sajnos zárva, de túlrabolt nyitva van. Megnézzük a kínálatot, van itt minden! Bakancs, dzseki, hátizsák és minden amire egy vérbeli túrázó vágyhat. Bástya bakancsát stoppoltatja, Veszit elbűvöli egy bőrbakancs. Amíg megbeszélik mi heten átsétálunk a szomszédba egy reggeli kávéra. Ennyire ne rohanjunk! Azaz nekem nem kellene! A járda csúszik a jégtől, egy óvatlan lépés, és mielőtt feleszmélhetnék már repülök a járda melletti friss hóba! A mutatvány 10 pontos! Vidám hangulatban elkortyoljuk a kaffét, megcsodáljuk Veszi új bakancsát, sok jó túrára hű társat kívánva.  

Viccelődve, jókedvűen indulunk felfelé a hegyre. Amint kiérünk a Nagymarosról egy sziklafalon méteres jégcsapokat pillantunk meg. Egyik másik 6-8cm vastag és másfél méter hosszú. Íme a tél egyik varázslatos szépsége. A tájat 20cm hó fedi, a csordogáló víz pedig áttetsző oszlopokat formáz. 

A jeges fal után jelzetlen ösvényen haladunk, persze felfelé. Előttünk még nem járt senki, Bástya töri meg lépteivel elsőként a sima hótakarót. Első állomás a Köves mező. Egy kis pihenő, Bástya ismerteti a tervet, hóba rajzolja le, a nagy hegyet SzGábor sapkája jelzi....

Bővebben:http://turakaland.blogspot.com/2010/12/20101204-borzsony-uttalan-utakon.html