Pécsről és Bólyból 4 autóval indultunk a Dél-zselicbe. Egy autót Magyarlukafán tettünk le, utasai bepréselték magukat Á.János puttonyosába, így találkoztunk 8 órakor 16-an Vásárosbéc központjában. Úti célunk a szomszéd falu, Magyarlukafa. A legrövidebb úton 4 km, de mi csak 2 óra körül akartunk odaérni, így hát Bélával az élen nekivágtunk a kerülő útnak.

Kellemes időben vidáman haladtunk, jókat beszélgettünk - rég volt már a nyári bringatúra, mikor utoljára találkoztunk :)

A környék apraja-nagyja készült a búcsúba, a 4-5 éves fiúcska figyelmeztetett bennünket, hogy nem arra van Lukafa!

Ekkorra már csatlakozott hozzánk egy barátságosnak látszó kutya, ki később őzkergetésre adta fejét ? mi csak a hangokból sejtettük, hogy mi zajlik az erdő mélyén! :(

Könnyedén átjutottunk a saras útszakaszokon, meg-megálltunk, egymást finomságokkal kínáltuk.

Kora délután már túl voltunk a huszadik kilométeren mikor feltűntek Magyarlukafa takaros házai. Kissé sarasan belevegyültünk a Vendel napi búcsúi tömegbe. Volt ott minden: zenei előadások, vitézi játékok, kézművesek portékái, kemencében sültek, házi lekvárok, mézes kalácsok...

Mikor letelt a magunk szabta időkeret, a Lukafán hagyott autóval a sofőrök átmentek Vásárosbécre, és értünk jöttek. Kellemes élményekkel indultunk haza.

Fotók a képtárban

Túravezető J. Béla és M. Rita

Címkék: Mygyarlukafa Vendel Napi Búcsú