Ősszel jártunk Pampival és Főnixapuval és Katával többesben a Tamásvár-bércen, akkor nagy köd, enyhe eső fogadott. Remélhettük ez most elkerül majd. Múlt szombaton néztük, nagyon szép idő lesz vasárnap.  Nem hagytuk ki. Szokásos zónázóval mentünk Szobig majd a szokásos busszal Kemencéig és persze a szokásos alvás is meg volt a vonaton, ami jár. Minden meg lett szervezve, odaút, visszaút, útvonal alternatívák és még a Börzsöny is a megbeszélt helyen várt. Napfürdőzve.
Első állomás a Kőrózsás. Lombját vesztett erdőn át kirajzolódott sziklák felkeltették az érdeklődést. Rövid kapaszkodó után értünk el a kipreparálódott vulkáni köveket. Látványos bombák, és törmelékek  - szakzsargonban piroklaszt agglomerátum - ágyazódnak a megkövült hamuba. Apró könnyen kiforduló kőzettörmelék jelzi az erózió erejét. Fagy aprózza míg az eső és az olvadékvíz lemossa, a Kemence-patak pedig kényelmes-ráérősen elszállítja, és tovább aprózz majd az Ipolyig, közben legömbölyödve kaviccsá válnak. Ha ez a kavicsos törmelékes kőzet összeáll, cementálódik, akkor képződik belőle konglomerátum. Fent a Malom-kő tetején emléktábla fogad, és figyelmeztet talán koszorúival ezekre a könnyen kiforduló kövek veszélyeire is. De az is lehet Éva (2007) számára a legkedvesebb hely volt. Nem tudjuk, nyugodjon békében.
Rövid szakaszt mentünk még a gerincen, állatnyomokat követve. Utána ereszkedtünk vissza a völgybe. Asztal-kő alatt tetszetős jégcsapok hívogattak fotózásra. Erdészeti utat elhagyva a Dosnya-patak mentén haladva igyekeztünk 14-15 millió éves lávapadok közt a mederben, jókora olvadás hordalékait kerülgetve. Jelzett utakat kár is keresni, Megyulásan elhagyva őket jártuk az erdőt végig a nap folyamán. Átvágtunk az Alsó és Felső-Tamásvár-bérc közt, hol kerülgettük, hol megmásztuk a sziklákat, végül felmentünk a várhoz is.
A hajdan volt völgyeket sokmillió éve feltöltötte a vulkáni láva. Mára, mivel keményebb, ellenállóbb ez az anyag; megmaradt, körülötte a puhább kőzet lepusztult. Így az egykori konzervált völgyek maradéka a látható gerinc. Ez egyfajta geológiai inverzió, megcserélődés.
A bérc tetejéről nincs túl pazar kilátás, illetve akadnak ennél látványosabb pontok is a Börzsönyben, de nincs is ezzel semmi baj. Helyette kellemes nyugalom veszi körül a kirándulót ezen a kevesebbet látogatott helyen.
A Dosnya-patak völgyében, illetve másutt is, mint például a Bacsina, Rakottyás vagy Rózsás-patak völgyében is megfigyelhető, hogy a völgyek bal azaz nyugati oldala meredekesebb, a pados elválású lávák, lávabreccsák, blokk és hamuárüledékek jobban előbukkannak és persze jobban is pusztulnak. (Karácson D. 2005) Oka, hogy a vulkáni paláston tektonikai okok miatt nem sugaras vízfolyások alakultak ki, hanem attól eltérően, hegyesszöget zárnak be ezek a patakok.
Nem időztünk sokat, mentünk tovább, mivel szerettünk volna még világosban lejutni a hegyről. Így utunkat folytatva az irányt a Dosnya-nyereg és tovább a Godóvár felé vettük. Godóvár amolyan pici különlegesség. Centiméteres fenokristályai miatt vált geológus körökben ismerté. Illetve késő bronzkori erőd is állt itt, de ezt majd más meséli el.
Idő híján nem került rá sor, hogy saját szemünkkel is láthassuk de valamikor még az év folyamán biztos visszajövünk ide.