Kik a puhányok és kik a kemények? Két csapat, két út három kilátópont. Nézzük hól is kezdődik ez a nap.
Kisinóci turistaház Kóspallag. 37 ember várakozik, készülődik reggelizik vagy épp beszélget ezen a napsütéses hűvös reggelen. Két csapatot alakítunk, majd 9 óra után nekivágunk az útnak.
Puhány csapat, Anita vezetésével 26-an indulnak, én a Keményeket vezetem, 15 sokat látott tapasztalt túrázó, akik mennek árkon-bokron keresztül. Talán 100 métert megyünk közösen. Az első kereszteződésnél integetünk a Puhányoknak, egy laza megjegyzést hozzáfűzve.
Integessünk, őket nem látjuk többet! Na vágjunk bele!
A kék jelzésen haladunk a Pokol völgyben. A talaj fagyott, kocsik vájta bordák nehezítik a lépéseinket. Óvatosan kell haladnunk, egy rossz lépés és kifordulhat az ember bokálya. Szerencsére most ez kimarad, nem is bánjuk, azonban egy forrás iható tiszta vizének nagyon tudunk örülni. Alig 15 perce gyalogolunk, de már le is kerülnek a kabátok, hiába van -2 fok nekünk melegünk van. Feltankoljuk a vizes palackokat, megigazítjuk a felszerelést és haladás van!
Persze mikor látnám meg ha nem most induláskor a patakmederben a jegesedést!
Ezt le kell fényképezni, meg természetesen videó is kell! Pár perc kreatívkodás után indulok a többiek után. Nagyon nem maradtam le, egy bozótos igencsak lelassította a csapatot. Átvágok rajta, így gyorsan utolérem a többieket. A völgy oldalában vezet utunk felfelé, merre másfelé is menne. Lassan lekerülnek a felesleges ruhadarabok, mire felérünk mindenki leizzadva, lihegve nyúl a vizes flakonokért, vagy a pálinkás kulacsért.
Az utóbbiba valami vicces ital lehet, mert mindenki mosolyog aki iszik belőle...
Kedvencek
Digg
Del.icio.us
StumbleUpon
Google
