Időszerű a kérdés, mivel április elejétől számíthatunk a kullancsok megjelenésére. Ahhoz, hogy a címbe feltett kérdést megválaszolhassuk, járjuk körbe a dolgot!

A kullancsok a hüllők, madarak, szárazföldi emlősök és az ember parazitája. Rendszertanilag a pókszabásúak családjába és az atka félék alcsaládjába tartozó ízeltlábúak. Fejlődésük során négy állapotot különböztetünk meg: Tojás, lárva (0,2-0,8 mm), nimfa (1-2 mm), és kifejlett állat (2-5 mm). Az egyes fejlődési állapotokban több hónapot, akár egy évet is elélhetnek táplálkozás nélkül, de a vedléssel járó átalakuláshoz, illetve a kifejlett nőstény tojás rakásához vérre van szüksége. A gazda állatból, vagy emberből 8-10 órán át szívja a vért, majd az alakos részeket megtartva, a plazmát visszaereszti. Ezt a folyamatot 4-8 napon át folytatja, majd leejti magát a talajra. A vérrel megszívott kifejlet egyed, akár testének százszorosára is megduzzadhat!

Ebből az következik, hogy a lárva nem tud még fertőzni, hiszen annak mi vagyunk az első gazdája

  Hol, és mikor találkozhatunk kullanccsal?

A kullancsok érzékenyek a kiszáradásra, ezért a párás környezet keresik. A hideg hónapokat az avar alján, vagy a talajban töltik.

Mind ebből az következik, hogy nem kell tartanunk tőlük a tűző napon, és a tövig rágott fűben. A két méternél magasabb rudas erdőben. Az aljnövényzet nélküli szálas erdőben járva. (De ha az avarba leülünk, akkor már igen!) Fenyőerdőben, és az 1.500 méternél magasabb régiókban. Viszont magas fűben, bokros helyeken, fiatalos erdőben, nádasban, sásosban, szántóföldi növények között és a kertekben IGEN!

Tavasszal, mikor a levegő hőmérséklete 8 fok fölé emelkedik, kezd el aktivizálódni. A száraz nyárban viszont elbújnak. Így április közepétől, június végéig, és szeptember hónapban számíthatunk rájuk.

A napszak is befolyásolja életműködését. Reggel héttől tizenegyig a legaktívabbak és az alkonyi órákban. Borult időben egész nap.

Az állatokat és az embert hő érzékeléssel és a kilehelt széndioxid útján találják meg. Feltehetően nem éreznek illatokat. (Nem bizonyított, hogy a foghagyma evése és a „B” vitamin szedése távol tartaná őket.)

A testünkre került állat nem szúrja be azonnal magát. Előbb megkeresi a neki alkalmas helyet.   Általában a térdhajlat, ágyék, hónalj, könyökhajlat, (nőknél a mellek alatt), ruhák gumija alatt, vállpánt alatti területeket kedveli. Gyerekeken a fül és haj közötti sávot. De soha nem mászik a hajba, és a testet fedő szőrzetbe.

Aki a túrája során árkon-bokron át irány menetben bokros helyeken halad át. Vagy tájékozódási terep versenyen a bójákat ilyen helyeken keresi, április, május, június, és szeptember hónapokban számíthat rá, hogy összeszed néhány ilyen jószágot.

Ezek ismeretében a veszélyeztetett időszakokban a túra, vagy verseny végeztével nézzük át bőrfelületünket, esetleg kérjük meg a túra-, vagy versenytársunkat, és kölcsönösen nézzük át egymást. Ha erre, akkor nem volna lehetőség, legkésőbb az esti zuhanyzást követően tegyük meg ezt, különös tekintettel a felsorolt helyekre! Így minimálisra csökkenthető annak esélye, hogy a kullancs a vérplazmát – és az esetleges fertőzést – belénk juttassa.

Mielőtt a kullancs eltávolításáról beszélnénk, egy a netről vett szövegrészből idézek:

„Amint egy bőrfelülethez közel eső kapillárist (hajszáleret) találtak, csáprágójukkal fájdalommentesen kis sebet ejtenek rajta, miközben a nyálmirigyük által termelt anyagok segítségével a szipókájukat is bele tudják fúrni a kialakult kis sebbe.”

Itt álljunk meg egy pillanatra!  A fúrni ige akár kézi furdancsra, akár fúró gépre gondolunk, forgó mozgást feltételez. A kullancs azonban szipókáját nem „belefúrja”, hanem „beleszúrja” a sebbe. Feltehetően ez a megfogalmazás vezetett arra a téves felfogásra, hogy a kullancs eltávolításához forgó mozgás szükséges! Ez azonban nem így van.

   Hogyan távolítsuk el a kullancsot?

1. Kézzel: A kullancs teste, míg nem szívja meg magát vérrel, lapos. Így egyik kezünk két ujjával széthúzzuk, az állat két oldalán a bőrünket. Ezzel a kullancs csáprágóját szét nyitjuk, s a másik kezünkkel könnyen kivehetjük a bőrünkből. Ha már több órája, esetleg több napja bennünk van, kicsit meghúzva várjunk egy fél percet, és csak azt követően húzzuk ki. Így elkerülhetjük a fejszerű rész beszakadását.

Ezt az eljárást a tájfutóktól tanultam. A nimfák és a kifejlett állatok eltávolításának gyors és tökéletes megoldása. Egy alkalommal az eső elől egy etető alatt kerestem menedéket. Este feleségem másfél óra alatt százhuszonhárom darab kullancsot szedett így ki belőlem.

Az további két megoldást a neten olvastam, illetve rövid videó felvételen néztem meg:

2. A hegyes végű csipesszel oldalról a potroh felett, a fej-szerű részénél fogyjuk meg az állatot és gyengén meghúzva tartjuk kb. fél percig. Majd miután a csáprágójával elengedte a bőrt ki húzzuk. Nem tekerjük, nem csavarjuk, kihúzzuk!
3. Vékony cérnát kétszer körbe tekerünk az állat tora alatt, majd az előbbi eljáráshoz hasonlóan gyengén meghúzzuk és félpercet kivárva húzzuk ki.

Csipesszel már vettem ki kullancsot, cérnával még nem próbálkoztam. A csipeszes eljárást az apróbb lárvák és nimfák kiszedéséhez javaslom.

A neten tekintélyes irodalma van a kullancs témának. Ennek azonban döntő többsége burkolt reklám. Nem vonom kétségbe, hogy kullancscsípéssel Lime kórt, vagy fertőző agyhártya gyulladást is lehet kapni. Szeretnék azonban emlékeztetni rá, hogy az elmúlt télen októbertől márciusig a rádióban, Tv-ben főműsor időben naponta többször is bemondták: „Oltasd be magad H1-N1 vírus ellen, mert különben megdöglesz!” Aztán közölték: „Már egy, már három, már nyolcan megkapták!” Végül márciusban bemondták, hogy "Az elmúlt télen 57 fő halála hozható összefüggésbe ezzel a vírussal."

Ha valaki kullancscsípés miatt halt volna meg az elmúlt években, biztos azt is bemondták volna!

Évente közel százszor ennyi ember hal meg közlekedési balesetekben. Még sem mondják be: „ Ne szállj kocsiba, mert meghalhatsz!”

 Végül még egy gondolat, amiről senki sem beszél:   

Testünket borító bőrünk – több, más feladata mellett – belső szerveinket védi a fertőzésektől. Ha megsebezzük magunkat, a vérzés csillapítása után a legfontosabb feladat a seb fertőtlenítése.

A kullancs a bőrünkön ejtett apró seben át vissza juttatott vérplazmával viszkető érzést vált ki. Az általunk nem látható helyeken, a vakarózás által megsérülhet az állat vérrel teleszívott potroha. Az így szabaddá vált néhány köbmilliméter vér kitűnő táptalaja lehet bármely baktériumnak, vírusnak, vagy egyéb kórokozónak. Ezek felszaporodva a kullancs által ejtett apró seben át a véráramba kerülve az egész testet megfertőzhetik. Az ilyen fertőzés ellen szintén nem véd az oltás.

 Ezért az oltás helyett, azt javaslom, hogy a táborba küldött gyereknek inkább tanítsátok meg, hogyan tudja kiszedni magából, és másokból ezeket a nem kívánt vendégeket.

Bejegyzésem hosszúra sikeredett, de akit további részletek is érdekelnek, olvassa el a neten Dr Lakatos Andrástól: „Mikor Ne menjünk orvoshoz?” és „Mikor menjünk orvoshoz?„ című bejegyzéseit! Ezek valóban nagyon hasznos tanácsok.

Szádeczky-Kardoss Géza

Címkék: Kullancs Limekór Kullancskiszedés