Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



A szándék a fontos :)
2009/11/15 20:55:07 Küldte: Amras

"A tanács veszélyes ajándék, még akkor is, ha bölcsek adják bölcseknek, mert minden szándék rosszra fordulhat."

                John Ronald Reuel Tolkien

 

Újabb hétvége - újabb túrázás. A múlt heti iszapbirkózós kalandok után úgy tűnt az időjárás is kegyes lesz hozzánk, és most nem fogunk bőrig ázni. És valóban… egy csepp eső sem esett, egyedül a köd volt ami kicsit rontott az összképen. A Prédikálószékről a Dunakanyar helyett így mindössze a közelben lévő fák tetejét láthattuk. Ennek ellenére így is nagyon szép és hangulatos volt az erdő. Számomra jó hír viszont hogy úgy tűnik mégsem én vonzom az esőfelhőket…  (egyel kevesebben voltunk, szóval lehet sikerült kiszűrni  a valódi bűnöst ) Mindenesetre most lelkileg is sokkal jobban felkészültebbek voltunk, így kevés meglepetés érhetett minket. A túra szervezésekor felvetődött hogy fürdőruhát vagy inkább  kompot kellene-e vinnünk, de inkább a jól bevált pálinka mellett döntöttünk .

A túra Dömösről indult a Rám-szakadékon át Dobogókőig, aztán visszafelé Prédikálószéket és a Vadálló-köveket terveztük megnézni kisebb „off-road” szakaszokkal fűszerezve. Volt akinek új élmény volt ez a mostani szakasz, de szerintem minden táj tud újat mutatni az embernek függetlenül attól hogy mennyiszer járt már ott korábban. Az erdő sosem állandó, mindig van benne valami változás és persze az ember maga is változik, és mindig mást lát meg ugyanabban a fában vagy kőben. A Rám-szakadékhoz nekem mindössze annyi megjegyzésem lenne, hogy szerintem nem biztos hogy jó ötlet volt ennyire kiépíteni… Amikor még a láncok voltak akkor is biztonságosan végig lehetett menni, de azért mégis kicsit több izgalom volt benne.

Az út felénél Dobogókőn betértünk az egyik melegedőbe enni valami jó meleg levest. Amikor észrevettük hogy az étterem az épület másik részén van, gyorsan irányt váltottunk és az ajtóban álló úriembernek jeleztük hogy mégis inkább arra mennénk. A válasz kicsit elbizonytalanított minket, mert valahogy így hangzott: „Hát… maguk tudják.”. Így utólag nem tudom mire gondolhatott mert végül is nem lett semmi bajunk a levestől és az almás pite is teljesen rendben volt. Kissé műveletlennek éreztem magamat hogy itt láttam először „Magyarok söre” nevezetű italt. Mindenesetre elég jól éreztük magunkat és elemezni kezdtük a levest. Ezt persze semmiképp sem rossz értelemben tettünk, de mivel nagyon forró volt ezért várni kellett vele egy kicsit. Gondolom hallotta a pincérnő a beszélgetést és látva hogy nem fogy az ebéd odasietett hozzánk és megkérdezte hogy „Valami  probléma van?”. Biztosan nagyon mélyen érinthette őt a kérdés, mert hozzátette azt is hogy „Én tettem bele a tejfölt.” .  Nem volt olyan rémisztő a lány, de azért féltünk hogy megfejeli valamelyikünket, úgyhogy gyorsan szabadkozni kezdtünk és felfaltunk mindent. Amúgy nekem tényleg jól esett az a jó meleg leves, és a túrát is sokkal jobban esett így folytatni.

Itt jegyezném meg hogy az egészséges életmód érdekében most is főleg gyümölcsöket (barack) és különféle gyógynövényeket fogyasztottunk (ha minden igaz akkor 21 félét) . Én minden esetre éreztem hogy jó hatással vannak rám . A múltkori túra tapasztalatait azonban nem csak ezen a téren  fogadtuk meg. Egyikünk olyan komolyan vette a váltásruha jelenlétét hogy a túra során többször is átöltözött az éppen aktuális erdő színéhez és a hangulathoz illően . Azt mondjuk még most sem értem hogy abba az egy táskába hogy fért el annyi ruha… teljesen érthetetlen számomra - mintha valami bűvészmutatványt láttam volna. Már csak a fehér nyúl hiányzott…

Most térnék ki arra hogy miért is kapta ezt a címet ez a beszámoló… Az út során többször is belebotlottunk fiatal párokba, akik térkép nélkül indultak kirándulni és ezért jobb híján tőlünk érdeklődtek hogy merre van a helyes út céljuk felé. Én mindig nagyon szívesen segítek másoknak, és ezt természetesen mindig jó szándékkal teszem . Előre leszögezem hogy a térkép nem szokott nekem problémát okozni, csak ugye a múltkori eset után ezt magyarázhatja az ember .  Az első segítségre szoruló párnál szerintem az okozhatott problémát hogy rosszul tették fel a kérdést… Igazából most sem tudom pontosan hogy mit kerestek, de szerintem tényleg jó irányba küldtem őket. A többiek ennek ellenére az ebédnél jobbnak látták ha sietünk nehogy utolérjenek minket . A második párnál már akkor röhögtek amikor látták hogy nyúlok a térképem után - igaz ekkor már tényleg jó kedvünk volt amúgy is. Azt persze eleve nem értem hogy lehet térkép nélkül elindulni kirándulni... Őket jobbnak láttam visszafordítani arra amerre mi is mentünk tovább mert már esteledett. Megmutattam pár képet nekik hogy fent a Prédikálószéken milyen a kilátás, és adaléknak még pár vicces képet is. Belátták hogy tényleg nem érdemes tovább menniük és mivel megneszelték hogy velünk jól fogják érezni magukat a visszaúton egy darabon csatlakoztak is hozzánk. Végül ők kicsit hamarabb értek le, de azért lent még találkoztunk velük és látszólag örültek az újbóli találkozásnak. Lent utolsó búcsút vettünk Dömöstől egy helyi vendéglátóipari egységben, aztán hazaindultunk.

Innen már kicsit más téma jön… A hazaút kicsit hosszúnak tűnt és a megérkezés után jól esett a séta, ezért tömegközlekedés helyett az út nagy részét inkább gyalog tettem meg. Végül megálltam egy helyen és vettem magamnak egy jó nagy adag kaját. Jól esett, mert mint megtudtam ez az egyik legjobb hely a maga műfajában. Kiérve gondoltam sétálok még pár kilométert a nagy adag kajámmal, amikor elém lépett egy elég szerencsétlen kinézetű gyerek hogy szánjam már meg pár forinttal. Az ember megérzi hogy ki az akinek tényleg szüksége van rá és ki az aki nem érdemli meg. Igazából az sem mindegy hogy valaki kér vagy követel… Nagyon nézte a finom kaját és persze egyből megtetszett neki, így megegyeztünk hogy majd a felét meghagyom neki . Blökit úgy sem hoztam most magammal, így szokatlan is lett volna hogy az egész kaját egyedül eszem meg . Közben látom hogy az egyik kezében egy ragasztós  zacskót szorongat. Rá is kérdeztem hogy az meg mi a fenének kell neki, és pár szót váltottunk. Persze elismerte hogy nekem van igazam és el is tette. Biztos vagyok benne hogy ennyitől nem fog leszokni róla, de legalább aznap én is tettem valami jót . Lehet azon gondolkodni hogy mi jó és mi rossz, de ezek olyan dolgok amiket az embernek éreznie kell. Lehet rossz döntést hozni de attól még a cselekedet lehet jó. Nem az számít, hogy az ember mit tesz, hanem hogy azt milyen szándék vezérli.

„Ember módra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek.” - Márai Sándor

Hát ennyit a mára a bölcsességekből . Azért nagyon remélem hogy az első pár akit útbaigazítottam azóta már épségben leért Dobogókőről, és közben megtalálták amit kerestek: „a követ ami dobog”...


A képeket megtaláljátok a szokott helyen:

Képek


Címkék: Dömös Dobogókő Prédikálószék Vadálló-kövek





Bejegyzések 1 - 3-ig. Összes bejegyzésed: 3

Amras
2009/11/16 11:53:46

Nálunk természetesen volt lámpa és térkép is. Az pedig hogy egyesek hogy tudnak ilyen alap dolgok nélkül elindulni túrázni (kirándulni...) az számomra rejtély...



Vyol
2009/11/15 21:46:35

hali,

Tényleg jó lett a beszámoló! Úgy látszik ez a vidék már csak ilyen túrázókat tartogat...közel van a városhoz így kedvelt randihely!:) Mi is tapasztaltuk párszor...nagyon hasonló élményeim vannak a Prédikálószékre mentünk épp, amikor legalább négyen kérdezték meg tőlünk úgy 5 óra tájban (du.), hogy merre van a Dobogókő? Mi meg jól elmondtuk, aztán megkérdeztük van e lámpájuk....;´) ,hogy enyhe utalást tegyünk arra a nem elhanyagolható tényre, hogy rájuk fog sötétedni!:)))) valamint jókat kacagtunk...volt , aki bevállalta a sötétedést is....megjegyzem néha az ilyen mókák izgalmasabbak, de azért néha nem árt tervezni is....;) pl.lámpa, pótelem mindig legyen nálad, mert sosem tudhatod mikor kell majd   

Itt , ha jól linkelem be, akkor megtaláljátok a mi 2008 tavaszán tett túránk beszámolóját is :) by me, persze nem egy írói véna tollából, de azért talán elmegy :)....

http://outdoor.blog.hu/2008/05/04/utunk_a_predikaloszekre

Üdvimanó, V. 



remeron
2009/11/15 21:23:31

Gratula Karesz! Hivatalosan is felfogadunk "Krónikásunknak" Úgy
látom utána néztél a gyógynövényeknek én azért csak egyszerűen behernek
nevezném 
Az útbaigazításról csak annyit, hogy a tőlünk kb. 100 m-re lévő
Dobogókövet kereső túristákat azért nagy szakértelemmel elkülted az
ellenkező irányba Na de a szándék a fontos!   A mi kis divatdiktátorunk táskájában tuti, hogy volt nyúl is

Üdvi  Jani




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.