Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Blog a Kitzsteinhorn 3206 m-es csucsärol.
2011/05/13 02:25:20 Küldte: hcsaba

Blog a Kitzsteinhorn 3206 m-es csucsärol.                                                                                

09.05.2011

 

 

Mint, ha kipattanna egy szikra a gondoltaimbol... Valahovä menni kell, hogy ne a bezärtsäg, az egyedüllet, a magäny (?) vegyen körül, mint annyi mindenkit manapsäg…

Menni, hogy körbe vegyen a megannyi szinben gazdag valosäg, de, ha ülünk, mindig elkenyelmesit az erzes, hogy de lustiznek meg, Blog közben is, hogy pihenni jo…

 

Kinek, megmozdul a cselekves, hajtja valami el, el, mindegy hovä… el. El hazurol.

 

Meg neha kitekingetek, milyen az eg, hogy csillagosodik-e mär, amit ugy szeretek… Hisz akkor tudom, holnap mi vär räm. Hogy kegyes az eg, a cselekedeteimhez, a munkämhoz, gondolataim kedvesen kiseri es jot kapok, legyen bärmi is az...

 

Meg ezen a napon –mäjus 9- elmentem a Stauseehez gyalog es tudni kell, hogy elötte van egy felvono, ahovä több 1000 lepcsö vezet. (egy kesöbbi Turäm alatt majd irok rola többet) 340-ig szämolhattam tän, de elegem lett belöle. Meg akartam nezni a Weißbachhorn havas csucsät, gleccseret, ha oda mennek, mi värna räm. De tän nem kellett volna, hisz kezdett szemerkelni az esö es turät terveztem mäsnapra. Nem tudtam meg ekkor, hogy a Königsjodler-t, mint Klettersteig, vagy a Kitzsteinhorn legyen a celom.

 

Tudtam, nem fogok megint aludni este, hisz badarsäg älmosan felkelni... es keszülödni.... A gondolat, hogy hajnalban megyek, spontän jött, hisz csillagos lett az eg, ezernyi mosollyal tekintettek räm, hogy menjek, segitenek utamon...

 

Mindent össze szedtem es a tartalek tartalekja is bekerült a zsäkomba... Tudtam az ut vonalat, tudtam, mit, hogyan fogok lepni az elsö kis hütteig...

 

Kaprun felöl a Stausee fele, nem messze a Gasthof Steiner utän az elsö hidnäl lekanyarodva, majd a hid utän a jobb oldalban parkolva, elökeszitettem magam, hogy semmi nem fog megällitani a csucsig. Lehetett volna esö, hideg szel, vagy jegesö, nem erdekel... Csak menni a cel fele... Hisz egyszer mär voltam fent. Erröl irtam is regebbi blogomban. De akkor nagyon veszelyes volt a spitz. Felö volt akkor, hogy az egesz jegtakaro egyben leszakad...

 

A parkolotol täbla szerint a Krefelder hütteig 5 ora az ut, (nyäri körülmenyek közt) es frissebben tän, vagy a lendület, de negyed oräval hamarebb odaertem. Azaz 02 orakkor indultam es 6;45-re ertem fel. Nem sokat nezelödök, hisz a hütte zärva, s csak a pär foto miatt ällok meg...

Ha szedülös lennek a sok szerpentines uttol, mär zacskot kellett volna keszitenem, de nem. Tenyleg sok volt.

Gyönyörködve a termeszet szepsegeben, amit megosztottam pär kepben veletek, folytatom az utam toväbb...

Mint, ha ujra 17 eves lennek, a fiatalsäg lendületevel... regebbröl lätva a mär ismert csucsot, tudtam mi vär addig räm. Addig, mig a felvono, a fogaskerekü közlekedik. Nagyon värtam azt a pillanatot, hogy läthassam.

Vizet nem vittem, hisz a patakok nagyon finomak es vannak telitö tartälyok a tisztitäsukra, direkt iväsra kialakitva. Eleg volt poharat vinni. Mindig volt mit inni.

 

Ket kis hütte van menet közben a sbg = „Salzburger“ hütteig. Ez az elsö, ahovä kezdetlegesen, szezonban gyorsan el lehet jutni, (jo 1,5 ora) oda felvono  is visz, 450 kg-ig, szemelyzettel együtt. Aranyos kis hely. Kicsivel feljebb, lehet olyan 5-10 percnyi järäsra, a mäsik, ami privät Hütte.  A sbg Hüttetöl, ami gyakorlatilag egy vonalban van a völgy (Tal) Alpincenter-rel, kellemes szep ut vezet felfele a Krefelder hütteig, baloldalt a hegygerincen. Az ut is jol lätszik.

Ahogy felerünk a Krefelder Hütteig sok gerinc, szirt veszelyes panorämäja fogadott, amit elötte, soha nem lättam. Letekintve a Grat”okrol a melysegbe huzo vonzalom… Eszmeletlen klassz erzes. Az egesz megközelites a mostani parkolotol, sokkal mäsabb, mint a Maiskogel, Kaprun felöl levö felvonojätol megjärva.

Az is csodäs volt. Akkor reggel 06-kor indultam el az ottani felvonotol, majd 16 orära ertem a felsö csucs panoräma etteremhez, fogaskerekühöz. Amit persze, csak en nevezek igy. Amugy libegö is lehetne. Szoval arrol mär irtam. Aki erdekesnek tartja, olvassa el azt a blogom is. Szerintem össze függ.

 

A nap, mär a Salzburger hüttenel elert napkelte formäjäban. Pär fenykep, de igazäbol, enni kellett. Tudtam, veszelyes szakasz vär räm, de nem volt mitöl tartani, hisz a fagyott ho, a kezemre jätszott. A kisebb reggeli utän a hägovas is felkerült. A közelben, pär 10 m-nyire a felvono, amivel a csucs läbäig lehetett ätszällässal menni.

Innen a felvonotol a bal oldali hegy gerince fele volt egy kis kunyho. Gondolom szerszämos, de az ut arra vezetett fel a hegy oldaläban, Meredek es csuszässal lehetett szämolni.

A sbr hüttetöl lassan mär az arcomat sütötte a nap reggeli sugara, mig a nem is olyan tävolbol kellemes patak zugäst hallottom… Igen!  Kellemes volt es egyben ismeretlen utakat mutatott nekem a nap sugarai, amiket be kellett järjak ahhoz, hogy a sikert jo darabon, magamnak mondhassam. Madarak csiripelese is elenkült ami jobban feldobott, hogy nem csak en vagyok ebren.

A ho, kemeny mivolta segitett ebben is es a vas tapadt stabilan… Jol lehetett haladni es ugy, ahogy en akarom, nem ahogy a ho adja. Igy es häla a jo utvonal felfestesnek mintha setältam volna tudatosan, merre is megyek.

Egyik szakadeknäl egy Denkmal”, emlektäbla, (egy szerencsetlenül järt nö Marianne sir-emlekmüve) äll.A kepeim közt ez is läthato.

 

A kihiväs a gerinceken, nem volt ujdonsäg. Megszokott a talizmämban. Viszont ami ujat adhatott a hegy vonulata, az a tätongo szakadek mely szepsege. Neha kihajolva ereztem a magäval ragadäs eselyet… Felelmetes volt. “Itt nem mondhatja regi rekläm kent az ember, hogy [ csak egy ugräs a Sugär ]”

Sok Murmel odujät lättam es friss kaparäsaikat a bajäratuknäl… Itt igyekeztem nem hangosan menni ät rajtuk. Nehogy felköltsem öket.

A sbg hüttetöl olyan 7 orakkor indultam toväbb, majd az ez utäni emelkedönel egy nagyobb epitkezes fogadott, amit soha nem lättam az elött. Hotel, vagy csak gazdasägi hätterbäzis? Szemelyzeti szälläs? Nem tudom. Azt viszont tudtam, nem olyan sok van mär hätra. Talän 3 oränyi järäs a csucsig. Kesz izgalom. Hisz a Stauseet lättam mär sok vizzel, kevessel is. A Mooserbodent is lättam mär kekleni es a Hocharm csucsät is megjärtam mär 150 m hilyän es  erös köd miatt nem jutottam fel, azaz vissza kellett fordulni...

 

7;50-kor indultam toväbb a munkäsok helyeröl, ahol eröt gyüjtve a monoton emelkedönek elkezdhetem az utamat immär csak havon egesz a gerincekig… Kis energiazsele, es nyelv olvasztotta ho ami finom volt.

 

A hotalpat, ahogy en nevezem, hotaposo-t nem akartam feltenni, edzve az Achillesem, ami jot tett neki... a vädlimnak is... A hägo vas nem kerül le, bär jol lehet szikläs helyeken is ät kellett menni, hisz a jelöles, nagyon jo volt. Jol lehetett haladni.

Egyre nehezebb volt a monotonitäs. Szerintem, ha buckäs, szerpentines, sokkal jobban haladtam volna…

Miköben arra gondoltam, milyen jo lenne, ha lenne fent nyom, amiben lepkedni tudok...

 

Szintkülömbsegben 760-800 m-röl indultam.

Tetszett, ahogy nyäri hasznälatra ätalakitottäk a fenti terepet. Sok sänc es nagyon jo pälya. Jo lett volna lefele sielni, vagy deszkäzni. Hisz tudtam, puhulni fog a ho...

Azt kiszämoltam, hogy a nap sugarainak beesesi szöge kedvez nekem, igy szinte kicsit fagyosabb hoban tudok felfele haladni.

Ha akartam volna, minden nagyzoläs nelkül 10 percen belül fent vagyok, es ugyan azzal a technikäval le is jövök tän 15-20 perc alatt... de..

 

Mielött felmentem volna, hätra hagytam a nehezebb zsäkom es ettem-ittam valamit, energia, stb es gyerünk. A kabinnäl kertem az ottani pasit, hogy vigyäzna-e a dolgaimra es kikertam a tanäcsät, ami jo volt, hisz nem mindenhol voltak kötelek rögzitva, es bär tudtam merröl kell megközeliteni a csucsot, megis ami adodott, ahog ö is mondta, az volt a jobbik ut.

 

A felvono mellett haladtam felfele. Csak hägovas, csäkäny es egy turabot volt nälam. Plussz Klettersteig szet, karabinerek, kisebb kötel, ha ereszkednem kell kicsit.

Amit remeltem feljebb, hogy lesz nyom, ez azonnal ködde vält.

Az nap, elsö voltam, aki a csucsot akarja meghoditani es igy nekem kellett nyomokat kesziteni, hogy biztos lepesek legyenek. Felfele a hosänc, azaz a hofogo mellett mentem el, amiben egesz jol lehetett kapaszkodni is. (Vissza fele is, mindegy, meddig süllyedek) A haladäst tenyleg megnehezitette az a pär cm friss hoätfuväs, ami buckäkat alkotott es ezzel csuszosabbä vält.

Sokat kellett kikerülni, mig a rögzitett kötelet is megtalälom, vagy amit mär lätok, ahhoz hozzä rögzitem magam, hogy a folytatäsät kiszabaditsam.

Nehol, olyan fagyott volt, hogy nem veszödtem vele. Gondoltam pedig mäsra is, aki utänam jöhet, hogy neki is legyen mibe es jobban kapaszkodnia.

A lepesek a kötelek egyre nagyobb hezagkülömbsege utän egyre nehezebb volt. Igy csak csäkännyal fellazitva lepesnyi reszen leptem bele egyre toväbb es toväbb. Nagyon lassan haladtam. De a kerszt lätvänya, örömmel töltött el es csigaver-re intett. Van idöd es nem kell sietni... gondoltam en is, hisz böven idöben vagyok es meg del sincs. A gerincnel, lejjebb alkottam hosszabb lepesnyomot, hogy meg pär turista alkothasson egy sävot...

Viszont, nagyon fujt a szel es a hodarät igen csak hordta. Majd lassan megtelt a szivem gyöäzelmi tüzzel, hisz amit fent, a csucson ereztem, bär koränt sem a legmagasabb, mit megtettem eddig, megis olyan erzes lett bennem, hogy igen: itt vagyok es nem a kereszt elerese, hanem az a kis csucs az a kb 174 m, ami alattam van, annak a sikerelmenye az, amit akkor ünnepelhettem. Aki välalja, lelkileg fel kell keszüljön, vagy termeszetesnek kell lenni-e, hogy nincs felelemerzete, a lelke nyugodt, mint az enyem is, es tudja mit csinäl… Tudja, megteheti-e, vagy sem.

Itt, a nyomkeszites ellenere kicsivel 12 ora elött ertem fel. Ez jol esett.

Ezt tetözte a lätväny, mit a kepeken is läthattok, hogya Mooserboden, käpräzatos megjelenese, a Stausee es egesz Kaprunig a hegysegek, ahogy az idö vas foga koptatja öket, eltörpülve, mint kitüremkedes, egy-egy Tal-ban (völgyvonulat)… valami käpräzatos volt.

 

A szel ellenem volt, de nem tudott megakadälyozni abban, hogy ne irjak itt is a csucsnaploba es meg a hideg ellenere a toll is fogott. :-)

 

Jo 20 percnyi oväcio, fenkepezes es gyönyörködes utän, sajnos a videozäs elmaradt egy körpanorämähoz es elindultam lefele…

 

Azzal tisztäban voltam, lehet uj nyomokat kell csinäljak a biztonsägos lepesekert, de nem zavart. Haladtam azon, amit elözöleg csinältam. Ez, zömeben sikerült is, de mikor a köteleket elhagytam es közeledett volna a hofogo vaskorlätos resz, az ätfujäsok olyan magasak voltak, hogy csusztam. Jobbnak lättam a felsö, fogo hälok alatti vezerkötelhez erösiteni magam es ugy leereszkedni vagy 10 m-t. A turabot csuklopäntja kilazult es leesett.

 

Kb 6 m-rel lejjebb szerencsere megällt. Gondoltam ott hagyom, de nem akarok minden turäm sorän egy turabotot venni (görbül, beszorul, törik, stb.) igy berägva csäkännyal es kezzel härmas biztositässal lementem erte es innen folytattam oldalazva ugyan olyan technikäval az utam lefele...

Nem volt veszelytelen, de tudtam ez a legjobb ahhoz, hogy biztonsägban lemehessek innen kibiztositäs nelkül. Ezutän nem kellett hasznälni semmit. A z etteremtöl mär setältam lefele....

Lent a csucs alatti 3029 m-en levö Gipfelstation-näl mär gondoltam a hotaposora, hogy felveszem, hisz sokkal nagyobb meleg erintett meg, de nem tettem.

Hägovassal lefele lepteim csusztattam es igy a ho sem rakodott rä az aljära. (Erdemes hotaszito szilikont beszerezni hozzä es a talpra rögziteni.) A sbg hütteig tudtam sokat fogok megsüppedni a fellazult ho miatt de mär nem erdekelt, hisz idöben vagyok mindennel es a csucs, az enyem. Legyöztem es ez vigasztalt akkor is, mikor ugy megsüllyedtem, hogy a fejem vakarva azt mondtam: na ebböl hogy jövök ki...?

Volt ez a Krefelder hütte es az epizkezes közötti völgyszakaszban. Innen az Alpin center fele mentem.

Oda eleg gyorsan, 17 orära ertem. Tudtam, meg az addigi honyomok is arrol gyöztek meg, hogy a hegyoldalban, ahol jöttem, lavina veszely leselkedik räm, ha arra megyek, hisz annyira laza es meredek volt, hogy a reckirozäs nem ert annyit. Igy a Centertöl (ha a völggyel szemben ällunk) balra van egy mäsik turista ut lefele. Ez kb ugyan olyan hosszu 20-25 percnyi järäs a sbr hütteig, mint, ha a hegyoldal felöl mentem volna jo körülmenyek közt. (Nyäron ez kivälo ut es bärkinek ajänlani tudom…)

 

Több kis ätszivärgäson, nedvesen, de eljutunk a sbg hütteig, ahonnan mär hägovas nelkül is le lehet jönni.

Innen, sima az ut a parkoloig es örömittasan zärom a napom, hogy meg tettem azt, amire mär olyan reg vägytam. Nem a hegy magassäga, hisz több 3500 m-nel magasabb hegyet is megmäsztam mär (Fäma nelküliek)

De ez, valahogy jobban a szivemben van.

Ezutän jön meg a Großglockner, a Großes Wiebachhorn, a Königsjodler, es meg ki tudja mit iktatok be, de, hogy milyen sorrendben: az csak a het illetve a jövöhet zeneje…

 

A parkoloban nagyon jol esett beülni a kocsiba es kis värtatva, megosztva az örömöm gyerekeimmel is, lassan elindultam haza, ahogy a jo meleg tus es tegnapi melegitesre väro leves värt…

 

Köszönöm, hogy megtiszteltel azzal, hogy elolvastad.

Ha ertekesnek tartod a blogot, ertekeld, ha nem, mond el nyugodtan, az iräs melyn reszen vältoztatnäl a jobb figyelem felkeltes erdekeben…

 

12. 05. 2011. Kaprun/Aisdorf.

 

Ha gondolod, lätogass el a www.kaprun.at  oldalära…

Címkék: Magas 3000 M Feletti Csucsok





*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.