Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Krndija délről
2011/05/15 21:20:04 Küldte: pavluxek

Nem kell megijedni, kutyából nem lesz szalonna: ez is Papuk-blog, csak álruhában.

Krndija névvel illetik és turisztikai szempontból rendszerint különálló hegységként kezelik a Papuk keleti egynegyedét (kb. a Vincine-hegyek alatti Tromeđa-nyeregtől kezdve), habár ezt sem geomorfológiai sem más földrajzi tényezők nem indokolják. Csak a hagyomány... Olyan, mintha a Mátrát az Oroszlánvártól keletre már nem Mátrának hívnánk, hanem mondjuk Darnónak.

A Krndija a Dráva-síkról (északról)

Ez a kirándulás úgy kezdődött, hogy nagyon túltengett bennem a felfedező-vágy. Felvettem a kapcsolatot Fobizan túratárssal, akiben szintén túltengett, így megegyeztünk, hogy péntekre szabaddá tesszük magunkat, s megterveztem egy kb. 22km-es körutat, kb. 800m szintkülönbséggel, hogy majd kb. azt fogjuk bejárni. Azért ez a nagy körülbelüliség, mert a Papukban a térkép, az utak nyomvonala és a valóság nagy hasonlóságot mutatnak egymással, azonosságot viszont nem. Ezért – meg azért, mert az út több mint kétharmada ismeretlen volt még számomra is, – nem is hirdettem meg az utat nyílt túraként.

A Krndija Orahovicából (még mindig északról)

A hegységet – gépkocsival – az Orahovicáról Pozsegára vezető gyönyörű úton kereszteztük, s a hegyek déli lábánál levő Kutjevo kisváros borkombinátjának árnyas parkolójáig utaztunk, ami Pécsről épp 110km-re található. Mellette található a kolostorból lett kastély. Elmesélem. (Megpróbálom röviden, mert a „Papuk várkör” blogban már írtam a helyről.)

Kutjevo középkori (magyar) neve Goto volt. A név valószínűleg a horvát „kutu” (sarok) szóból származik, s arra utal, hogy a helység a Pozsegai-völgység (északkeleti) sarkában található. Goto írott története azzal kezdődött, hogy a zirci cisztercita apátság tizenkettedik apátjának utasítására 1232-ben létrejött a gotói kolostor (apátság), Abbatia Beatissime Virginis Marie Vallis honesta de Gotho néven. 1529-ben a török veszély miatt a ciszterek felhagyták Kutjevót, amit a törökök 1536-ban el is foglaltak és feldúlták a kolostort és templomát.

1700-ban I. Lipót a jezsuitáknak adományozta a kutjevoi uradalmat, hogy annak jövedelmeiből tarthassák el az 1698-ban Pozsegán alapított középiskolájukat. Tőlük származik a kolostor és templom barokkos felújítása.

II. József viszont 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet is, s összes javaikat lefoglalta és a hasznosításukra hitbizományi alapítványokat hozott létre. Horvátországban a „Horvát-szlavón Oktatási Alapítvány” nyűglődött a teherrel, a birtokot rendszerint bérbeadta, majd 1882-ben nyilvános árverésen eladta a károlyvárosi (eredetileg zenggi) Turkovich Vendelnek. A Turkovich-család 1945. szeptemberéig birtokolt és gazdálkodott itt, s e 63 év alatt oly mértékben felvirágoztatta a természeti értékekben gazdag vidéket, hogy Kutjevo a horvát tudat számára a „mintagazdaság” szinonimája. Több lábon álló birtok volt: szőlő-bor (saját üveggyárral), gyümölcs, szántó, erdő-, vad- és halgazdaság. (A környék felvirágoztatásáért a Turkovich család tagjai 1912-ben bárói címet kaptak.)

Az 1862-es kataszteri térkép / A kastély emeleti és földszinti alaprajza / Olaszrizling

Régi képeslap / Turkovich Milán

Számunkra Kutjevo híres borai révén lehet ismerős. A Turkovich név pedig Dékány András ifjúsági regényeiből: Turkovich... Zengg... valószínűleg sokaknak párosul ezekhez a nevekhez Dékány remek tengerészregény-sorozata, amelynek főhőse Turkovich Daniló uszkok származású zenggi hajóskapitány, a tudós természetbúvár, a hajók, tengerek és szelek ismerője és ismertetője.

Nem véletlen a kapcsolat, hisz a zenggi-kutjevoi Turkovich családnak a hosszú járatú hajók fogadására-építésére is alkalmas 35m mély zenggi kikötőből három hajója is járta a tengereket: a „Három fivér (Tri brata)”, „Három fiú (Tri sina)” és „Josip Juraj Strossmayer”.

A zenggi kikötő manapság

A jugoszláv szocialista időkben a kolostorból lett Turkovich-kastély a birtokon létrejött mezőgazdasági szövetkezet központja és raktára volt, ma pedig meglehetősen jó állapotban de üresen áll. Szinte kong. A szomszédos Kutjevói Pincészet (Kutjevački Podrum) nevű borászati nagyüzem az épületet nem, csak a kiterjedt pincéket használja.

...Szóval beparkoltunk a borkombinát parkolójában a melósok autói közé, az árnyékba, majd hátizsákjainkkal elindultunk a kastély udvarán át ki, a buszfordulóba, aztán a patak hídján át, balra, a Turkovich Zdenkóról elnevezett utcán fel, a keleti hegygerincre. A kisváros határát, azaz a Kutjevačka-patak vízgyűjtőjét fogjuk körbejárni, a gerincen (az eredeti terv legalábbis ez volt).

200m-ről indultunk, s 3 kilométer múlva már 600 méteren, a Dobra Voda nevű forrásnál jártunk. A nálunk megszokott, a Mecsekben gyakorlatilag kizárólagosan elterjedt kifolyócsöves forráskiképzés errefelé nagyon ritka, az egész Papukban háromra emlékszem. Ez is merítős. Jó nagy bádogbögre van mellékelve. Lyukas. Fobizan meg vigyorogva nagy felismerésre jut; hogy ez milyen praktikus! Nem kell bénázni a töltögetéssel, ebből automatán jön a víz. Csak leteszi a párkányra és már kezet is moshat, mint a csap alatt... A közelben korhadt fakerítés és ledőlt beton idom jelzi, hogy nem nagy becsülete van errefelé mostanában a partizánok örök dicsőségének (vječna slava).

A Dobra Voda után gyönyörű szálerdőben hullámvasutazunk tovább a Papuk (illetve Krndija) főgerincén. Mély nyereg után lóingató meredekségű emelkedő jelzi, hogy megkezdtük a kapaszkodást a 700m magas Péter-hegyre (Petrov vrh). A csúcs előtt gyönyörű, üde (ám teljesen meddő) áfonyás jelzi, hogy itt még savanyú talajon járunk, a csúcson azonban már dolomitmurva (szegfűvel), meg mészkő és boroszlánok, no meg dühöngő, hideg szél fogad bennünket. A Péter-hegy a Parkon belül is kiemelten védett terület a botanikai értékei miatt (meg még a Pliš, a Mališćak és a Lapjak ilyen).

Csúcsnápolyizás után a hegy gerincén ereszkedünk le a Međa-nyeregbe (620m). Ezen a hágón át vezet az út a Podravináról (Dráva-sík) a Pozsegai-medencébe. Jövet mi is itt keltünk át reggel, s itt megyünk haza majd, este. Most keresztezzük a nyomainkat … de előbb felmászunk a kanyarba épített tribünre, hogy lenézzünk a Dráva-síkra és a raholcai szerb kolostorra. A Mecsek innen nemigen látszik, talán mert eltakarja a Nagypapa-orra (Dedov nos) nevű gerinc, de most, a párás időben a Villányi-hegységet sem lehet kivenni. A kolostor viszont jól mutat, most is. (Az 1300-as években épült és a török időkben elnéptelenedett ágoston-rendi REMETA kolostort építették újjá az 1700-as években és üzemeltetik szerb görögkeleti szerzetesek, teljes elszigeteltségben. Lásd még: Papuk várkör Part. I.)

Szent Miklós kolostor (Manastir Sv. Nikole / Manastir Orahovica / Manastir Duzluk / Samostan Orahovica)

Szóval itt vagyunk a Međa-nyeregben. Szlavóniában kb. minden második hegynyeregnek ez a neve, azt jelenti: között. Van még olyan is – kicsit ritkább, de szinte minden kiránduláson útba esik egy –, hogy Tromeđa, ez jobbára gerincelágazások csomópontjának a neve (a.m. három között). Innen a Međa-tól kezdődik utunk azon harmada, amelyen már jártam. Először is virágzó medvehagymás, szép erdőben felszerpentinezünk, a Krndija legmagasabb csúcsára, a tévéadóval koronázott 792m magas Kapavacra.

A torony nem látogatható, kilátás csak lombtalan időben... Kárpótlásként ott a csúcsdoboz, íróállvánnyal, szinte új beírókönyvvel, bélyegzőkkel. Beírom magunkat, aztán csúcscsokizunk.

A Tromeđanál

Rövid tartózkodás után aztán tovább bandukoltunk a főgerincen a Tromeđa nevű elágazáshoz. Innen a főgerinc kelet felé fut tovább és már nem Krndija a neve, hanem Papuk. Mi viszont délre kanyarodva maradunk a Krndiján: megkerüljük a Vincine-hegyeket, s megyünk a 760m-es Lipe nevű hegy felé. A Lipe előtti nyeregben hangulatos vadászházat találunk, még a forrásvizet is elvezették a házhoz (és csapra jár).

A Kapavac a Lipe-ról

Aztán felmászunk a Lipe-re, ahol egy tábla jelzi, hogy a közeli Rogin Kamen kilátópont (vidikovac). Nosza, hát, felkeressük ezt a Rogin Kament, mert az idei kirándulások nem kényeztettek el minket szép kilátásokkal. Délre tartó, irtásos hegygerincen hamarosan egy nagyobb kőhöz érünk: ő lenne a Rogin Kamen (700m). A kilátás kissé párás, de amúgy pazar. Előttünk a Pozsegai-völgység, városaival és falvaival, körben a medencét övező hegységek: a Dilj, a Pozsegai-hegység, a Psunj és a Papukhoz tartozó Ravna gora és Crni vrh-Vrani kamen vonulat. Szemben, távol a boszniai hegyek. Balra, lent, nagyon messze, a nagy alumínium bortartályok környékén áll a kocsim. Hihetetlen, hogy két óra alatt oda el lehessen gyalogolni! Pedig el lehet...

A Rogin Kamen (700m)

A Lipe után délkeletnek fordulva folytattuk utunkat. Aztán eltérítettek... Egy elágazásnál a Kutjevo felé mutató jelzőtábla letérített bennünket a gerincről, jobbra. Felfedeztem ugyan, hogy megy tovább egyenesen is jelzés, de ki tudja, hová? A térképen nincs több jelzett út, csak egy... Kövessük a táblát, az a tuti!

Hát tuti lett, mert oda vezetett, ahová mutatott, csak nyertünk vele pluszban 3 kilométert meg 200m szintet, s gyarapodtunk élettapasztalatban. Most már tudom, hogy egyenesen kellett volna menni... de ez a szép a felfedezősdiben...

A Mlaka- kulcsosház és kilátása Kutjevora

A kitáblázott ám ennek ellenére kezdetben nehezen követhető jelzés mindenféle kalandos flikk-flakkokkal először a romantikus Odmorište Mlaka (Pocsolya-pihenő) nevű vadiúj kulcsosházhoz vezetett. Kimondottan hangulatos hely.

Az Óvár halmai

Tovább haladva, Alsó-Mitrovac falu fölött, a gerincen egy ismeretlen várat találunk. Fobizan mondjuk nem nagyon tudja beleképzelni a jelenségbe a várat, mert ő még képzetlen várépítészetileg, de majd mellettem kikupálódik – ha akar. A gerincet – nyilván a tatárjárás után – árokkal vágták át a terület gazdái, azaz a ciszterek, s masszív, kerek lakótornyot építettek. Aztán a későbbiekben ezt már nem fejlesztették, hanem a kolostort építették masszív, zárt erőddé, sarkain lőréses bástyákkal. (A kolostor várárkát a jezsuiták töltötték fel a középkori kolostor, meg a falu omladékával.) Az itteni, jelentékeny tömegű torony meg közben leomlott, magas és meredek kőhalmai az árokkal, meg a fára festett Stari grad (Óvár) felirattal kombinálva egyértelművé teszik, hogy mivel állunk szemben. Érdekes módon a horvát várirodalom és a 10ezres topográfiai térkép nem ismeri a helyet.

Mivel azonban lejöttünk a gerincről, a Kutjevora vezető út a továbbiakban gerinceket kerülgetve, céltalannak tűnően le-föl vezet. Közben egy csoport kaukázusi zergevirágot látok, de nem fotózom, mert lesz majd szebb is. Többet persze nem láttam. Aztán végre feltűnik az első présház. A kutjevói szőlőhegyen vagyunk tehát, a város határában. Hamarosan leérünk az autóhoz, már előttünk a borkombinát. Becsatlakozunk a Kutjevótól Velikáig vezető borútba. Rettenetes lehet itt a tűző napon, ittasan gyalogolni pincétől pincéig.

Hogy a szomjas vándorok kellő felkészültséggel – meg szállásfoglalással – érkezzenek a helyszínre, a kutjevoi borászok csinos honlapot szerkesztettek, elérhetőségükkel, bor- és szállásajánlattal, térképpel, mindennel. Érdemes megnézni: http://www.kutjevacki-vinari.hr/. A területen egyébként mindenféle fehér- és vörösborfajtát termelnek (a 20. sz. elején 94 fajta szőlőt termesztettek), a fő profilt azonban a rizlingfélék jelentik, közülük is kiemelkedik az olaszrizling, aminek itt graševina a neve. Akinek a szerényebb, otthoni borkóstolás a profilja, kedvező áron bevásárolhat a Pincészet (Kutjevački Podrum) bejárata melletti Vinotékában. A Pincészet jobbára tömegborokat termel, „de Gotho” márkajelzéssel palackozzák a csúcsminőségű boraikat.

Aki viszont az olaszrizlingek királyát akarja megkóstolni, az Ivan Enjingi pincészetét keresse fel! http://www.enjingi.hr/

Zoranka fedőnevű egyed így írt róla a Kult.Bor blogon egy pécsi borcsata alkalmából:

Enjingi Grasevina kései szüret 2004 (Kutjevo, Horvátország)

A végére hagytuk a győztest. Sejtettük, legalábbis azok, akiknek már volt szerencséjük a kutjevói Szepsy-borokhoz. Mert Ivan Enjingi leginkább Szepsy Istvánhoz hasonlítható figura. Abszolút karakteres borai vannak, amelyben benne van a táj, a mindig kései szüretelés, az ember maga, a karakter, az őszinteség. Őszinte... Erős akácméz az illatában. Kis petrolosság. Kamillavirág és túlérett kajszi. Van benne alkohol tisztességesen, de szépen hozzásimul a struktúrához, akárcsak a savak. Összetett, sűrű matéria. Nem fiatal, mégis az. Hosszú macerációval készített bor és ez nagyon jól áll az olaszrizlingnek. Legalábbis Enjingi tud róla valamit, amit csak kevesen.”

Zoranka! Egyszer megkóstolnád a pemetefű cukorkát, nagyot fordulna veled a világ! Regényeket tudnál írni róla!

Melyhez hasonló jókat kívánok, mindenkinek!



Címkék: Papuk Szlavónia Krndija Kutjevo Kapavac Petrov





Bejegyzések 1 - 6-ig. Összes bejegyzésed: 6

pavluxek
2011/05/30 20:58:40

Festival Graševine 2011.

2011. 06. 11-én, szombaton Graševina (olaszrizling) fesztivált rendeznek Kutjevón (Drávaszabolcstól kb. 65km-re).

A rendezvény alkalmából nyílt túrát vezetnek a kutjevói borúton. Találkozó Kutjevo főterén (trg Graševina) 11-én 09.00-10.00 óra között, várható visszaérkezés 14.00 órakor.

A helyben maradóknak borkóstolás, kolbász, lángos, és mindenféle négylábú-sütés, tamburazenekarok, szépségkirálynő választás, dal, móka, kacagás, meg minden, ami egy ilyen rendezvényen meg szokott esni.

Én nem leszek ott, mer' más dolgom van.

http://kutjevo.hr/images/stories/dogadjaji/kutjevo_festival2011_plakat.pdf



fobizan
2011/05/20 16:31:26

Miket irkáltok itt rólam? 



kekszakall
2011/05/16 23:47:11

Egyedül is elmentem volna . Na midegy már. Csak térképem lenne , akkor mennék én is önálóan. Amint írtam egyedül túráztam most is . Szerdán akarok menni megint. De az is egyedül lessz . 

A kutyámat sem vihetem pedig valamikor rendszeresen jött velem buszon , vonaton , autóban. Szegény megöregedett. 13 éves. A köjkét meg nem vihetem mert nagy majrés és össze pisál mindent. Az is 10 éves. 

Fobizán: tetszik a "meghatározása " :-)) Na mindegy majd őszre. De ha véletlen tudsz térképet venni Papukról akkor meg kérlek vegyél nekem ! Majd szerét ejtem hogy elhozzam ! Meg akkor rendezem a tartozást . (parkoló) Addig is jó egészséget és szép utakat neked ! De a blogokat várom!! :-))



pavluxek
2011/05/16 21:32:20

Tudom, hogy szívesen jöttél volna, de nem véletlen, hogy nem csődítettem tömeget. Fobizant is csak azért hívtam, hogy ne legyek egyedül, mer' azt már unom kissé. Végül olyannak bizonyult az útvonal, amire lehet túrát szervezni, habár egy kicsit hosszú. De olyan is előfordul, hogy a fele útvonal járatlan köves-avaros-ágas zanócban vezet, meg olyan is, hogy közbeiktatódik valami 8km-es kerülő pluszban. Ilyen túrát nem lehet felelősséggel (tiszta lelkiismerettel) vezetni. (Fobizan nem számít mert neki benne van a szemében a gyanús tűz, meg különben is: élő anyag a fém vázon.)

Ellenben, ha tudom, hogy szabin vagy, akkor kitaláltunk volna mást a Papukban. Lett volna mit... De most már cseszhetjük, mert őszig nem nagyon fogok tudni szervezni semmit. Kár-kár!



kekszakall
2011/05/16 20:39:35

Hát én is elmentem volna . Egész hónapban szabin vagyok . Papuk elvonási tüneteim vannak már . :-)) Csak rám kellet volna telefonálni .



Tiger
2011/05/15 21:45:49

Meginn jó túrát és leírást láthatunk Pavluxek kartárstól. Büszkék vagyunk rád... nem hiába. 




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.