Oké-oké. Tudom, hogy mindenki a Rax-Schneeberg karika beszámolóját várja. Készül az is majd, de egy sajnálatos apróság okán társadalmi célú közlendőm akadt. Pénteken sikerült megkezdenem a nyári szünetet, bár nem állt szándékomban. Munkába menet sajnos egy lejtőn besatuzott a bringám első fékje, minek köszönhetően a János kórház traumatológiai osztályán hawaii-oltam a hétvégén. Még az sem vigasztalt kellőképp, hogy mind az altatóorvos, mind egyik-másik nővérke kedves-csinos volt. Nem szeretném hosszúra nyújtani az élménybeszámolót, csak pár apróságot emelnék ki.
1.) Viszonylag régóta, viszonylag sokat és viszonylag ügyesen bringázok.
2.) Kivételesen nem vandál módjára közlekedtem, hanem gyökkettővel mentem, amikor a baleset történt.
3.) Ennek ellenére az alkaromat operálni kellett (lemezeket ültettek be, így lettem Mészkőemberből Bádog Favágó), a csuklóim, a vállaim nagyon nagy pofont kaptak, és a nyakamat is eléggé meghúztam.
4.) Volt rajtam bukó, így hálát adhatok a Teremtőnek, hogy csak ennyi történt. A nyakam állapotából kiindulva bukó nélkül ez lehet, hogy sokkal-sokkal csúnyább véget ér...
Verdikt: Tudom, hogy veletek ilyen úgysem fordulhat elő. Velem sem - látjátok. Azért annyit hadd kérjek, hogy ha már fölültök a bringára, a bukót is csatoljátok a fejetekre. Trendibb és csinosabb a hullazsáknál, és lényegesen kevesebbe kerül, mint egy temetés.
Balesetmentest mindenkinek!

Címkék: Csellengés Kerékpár Balesetmegelőzés Biztonság Bukósisak