Hegységeink peremén találjuk az Őr-hegyeket. A németek lakta falvakban Strázsa-hegynek, a tót ajkú községekben Muzslának mondják ezeket. Az utaktól távolabb, a hegységek belsejében találjuk a Látó-hegyeket, és Látó-köveket. A Bakonyban van a Pápalátó-kő. A Börzsönyben a Magos-fát korábban Tátralátó-hegynek nevezték. A Bükkben a fennsíkok szélén találjuk a Látó-köveket.

Vannak olyan látókövek, melyekről nincs kilátás. A Bükkben a Kis-fennsíkon Bükkszentlélektől északra az egész sziklasort Látóköveknek nevezik, pedig csak a legmagasabb részéről lehet messzire tekinteni. A sziklataréj többi részét elfedi a bükkös. Találunk Látókövet Balatonfüreden a Koloska-völgy aljában, és a Budai-hegyekben a Remete-szurdokban is. Ilyen Látókő a Szádelői-völgyben, a Cukorsüveg is.

És vannak források is. Ilyen a Bükkben az Imó – vagy régebbi nevén Ima-forrás. És vannak az erdőn több száz éves vihar tépázta fa matuzsálemek. Az erdészek nem vágják ki. Apáról-fiúra száll a tiszteletük. És vannak a forrásoknál és a mocsarakban hatalmas fűzfák...

Azt gondolom, a Látókövek között vannak a látóemberek kövei is. Mindenki ismeri a Bükkben a Bánkút melletti Bálványt, a Siroki vár közelében a Pogánykőt, Mátraballa határában az Áldozóvárat és Áldozó kutat. De Sárospataktól délre is van Bálványos és a Cserhátban Nógrádszakáltól keletre Másisten-bérc. A Zemplénben a Papoló-kő, Zalában, Homokkomáromtól északra Isten-dombja és Újszent-hegy. Ezek mind a hajdani – és mai – táltosok és látóemberek helyei, ahová a világtól félrehúzódva látni mennek)

Kis fiú voltam még, talán 8-10 éves, amikor anyámmal elmentem Máriabesnyőre egyik nagynénjéhez Téchy Kató nénihez. Különleges képességekkel megáldott asszony volt. Ha valaki új lakásba költözött ő mutatta meg hová tegye, és hová ne tegye az ágyát. Megállt az ember előtt egy-két méterre, és a szeméből, a kopaszodásából, az orrának a hajlataiból és tudja Isten még milyen jelekből mondta kinek, milyen testi és lelki bajai vannak, és várhatóan milyenek lesznek 5-10 év múlva. Mikre vigyázzon, mit egyen és mit ne egyen, és mit lehet ellenük tennie. Kézrátéttel sok mindent meggyógyított.

Amikor beléptünk hozzá szó nélkül fejemre tette kezét. Soha sem találkoztunk, még is bújtam hozzá. Talán csak anyám ölében éreztem olyan biztonságban magam, mint akkor ott nála. Számomra érthetetlen, összefüggéstelen félmondatokat, és semmihez nem köthető szavakat mondott anyámnak, de mélyen a lelkembe vésődtek. Most felnőtt fejjel már tudom, hogy az első szótól, az utolsóig igaz volt a jövendölés.

 Ilyeneket mondott:

„ Érzékeny lelkű, nyughatatlan gyermek… sok baja lesz az életben… sokára fog benőni a feje lágya… (nem mondta, de én láttam rajta, hogy szerinte soha sem) Csak az fogja megérteni, aki közel kerül hozzá… a betegségei javát kinövi, de bizonyos dolgokat egész életében kerülnie kell… (Asztmás, sokat betegeskedő gyerek voltam.) Barackmagot, mákot csak mértékkel egyen… alkoholt soha se igyon… vigyázzon rá, hogy mindig kipihenje magát…, és ehhez hasonlókat.

Aztán a tenyeremet kezdte elmerülten tanulmányozni. Hümmögött, dünnyögött, arcának izmai sok érzéshullámzást árult el. Anyám nem bírta már tovább:

- Katókám, mondjál már valamit, mit látsz benne?

És ő újra beszélni kezdett: Ilyen hosszú életvonalat még nem láttam, megéled a kilencvenet, talán a százat is… elakadt itt, de anyám tovább unszolta:

-         Hát? – mondta ő - A lányok azt fogják gondolni, hogy… pedig ő mindegyikhez egyformán kedves..., nagy szerelmek…, és házasságok is…,  gyerekek…

-         Ezt honnan gondolod?

-         A kéz élen lévő vonalak számából, - mondta Ő.

Anyám nem kérdezet többet. De én láttam rajta, hogy még sok mindent tudna mondani. Pénzt senkitől sem fogadott el. Amije volt ajándékba kapta. A felesleget, pedig szétosztotta a rászorulók között.

Később azt is mondta: Néha legszívesebben kimenne a világból. El, csak messzire, ahol egyedül lehet a gondolataival. Hallgathatja a csendet. Böjtölhet, és egy lehet az Úrral. Ő említette akkor a „látó helyeket” is.

Kislány korában, Kató nénit a falujukban egy világtalan öregember kérte meg, hogy vezesse el a távoli forráshoz, és hagyja ott egyedül. Nem értette miért. Aztán napokkal később, mások hozták haza a koldust lesoványodva, de olyan lelki békével, boldogsággal az arcán, amiből Kató néni mindent megértett. Ő tanította meg a kis Katókát, mit kell észrevenni, mire kell figyelemmel lenni.

Gyönyörű a mi nyelvünk: azt mondja a vak emberre, hogy világtalan. Csak fényt lát, de nem érzékeli, ami mozdul, él. Nem ismeri a színeket. Mind ezek lehetősége hiányzik belőle. A vak ember ujjai kifinomulnak. Egyéb szervei tökéletesednek. Lát ő, de befelé, a szeretetével. Gyakran válnak a világtalanok látókká. Régen látóemberekről és javasasszonyokról beszéltek. Ma természetgyógyászoknak nevezik őket. Természetesen régen is, ma is sok közöttük a szélhámos. A látó ember tekintete elréved, magába néz. A csalóké a te szemedből próbálja kiolvasni, mit szeretnél tőle hallani.

Ma is történnek csodák, és történni fognak mindaddig, míg emberek élnek a földön, és van hitük.

Szádeczky-Kardoss Géza

Címkék: Bálvány Másistentető Szentesfűzfa