Valamikor 2007. őszén egy turista ismerősöm kérdezte, hogy készülök-e a túráimra, én meg azt a választ adtam neki, hogy: nem különösebben. Azóta sokszor eszembe jutott ez a nem, merthogy nem igaz. Folyamatosan, egy életen át készülök a túráimra, a szabadidőm jelentős részében valamilyen térképet, természetrajzi könyvet, folyóiratot vagy honlapot (vagy vártörténetet, vagy növényhatározót) böngészek, és tervezek. Így aztán, ha úgy adódik, Kerguélentől a Ruwenzorin át az Ellesmere-szigetig, Kerekitől Nagybakónakig lenne, illetve van ötletem, hogy hamarjában mit is nézzek meg. Ez a hobbim, sőt, életformám. Ám a blog nem rólam szól, ez csak az előbeszéd...

A Dunántúli Regionális Vízmű kezdeményezésére egy vidám, kutyahancúroztatással egybekötött vízóracserén vettem részt tavaly május közepén egy pénteken, Fonyódon.

Mivel a szakik korán végeztek, felmerült a kérdés, hogy mit is kezdjünk – Dolfika és én – a nap további részével? Hát, menjünk kirándulni! Van két hely, ahová régóta szeretnék elmenni, de még sosem voltam. Itt az idő... De vajon jobbra (Kerekibe) menjünk, vagy balra (Nagybakónakra)?

Ha korán ebédelek, akkor akár mindkettő belefér. Két kis dombvidéki kirándulás a sok hegy meg sík után.

Így aztán korán megettem szerény disznótoros ebédemet, mely után oly jól esik a járás, aztán irány Kereki! A strand még várhat...

Kereki egy somogyi község, Balatonföldvártól illetve Kőröshegytől délre, a Kaposvár felé vezető út mentén, a tótól valami 5-6 kilométerre. A Somogyi-dombságban, a falu határában húzódó magaslaton áll Fehérkő várának romja. Ide igyekszünk. A vár a 300m-t meghaladó magasságú dombhátnak egy 254m magas, elkülönülő ormán áll, a Levelesi-erdőben.

A várhegy a kereki sportpályáról.

Rétek Kereki-Amáliapuszta határában.

A várhoz toronyiránt egy nyiladék is vezet, célszerűbb azonban a jelzett turistaúton, kerülővel felmenni. Ez - a nyiladék - ugyanis meglehetősen meredek és agyagos, nem könnyű rajta felkapaszkodni, mert állatian csúszik. Tudom, mert kipróbáltam.

A helybéliek a várat és környezetét 2002-ben kivágták a bozótból és azóta rendben is tartják, tisztességgel. A várat övező árokrendszer egészen jól kivehető.

Az erődítmény jórészt téglából, kisebb részt terméskőből épült. Valószínűleg be is vakolták a falakat, innen származik a ma indokolatlannak tűnő név, hiszen szinte minden van itt, fehér kövön kívül. Sajnos jobbára csak a palota épület romjai maradtak fenn, az árkokon kívül egyéb erődítés ma már nem látható. Igaz, régészeti feltárás még nem folyt itt.

A várat Károly Róbert utasítására, a közbiztonság javítása céljából, a környékbeli birtokok védelmére építették a 14. század első felében.

Trónviszályok alkalmával volt csak említésre méltó szerepe, egy alkalommal Luxemburgi Zsigmond ostromolta - eredményesen - majd Hunyadi Mátyás halálát követően a zavarosban halászó Habsburg Miksa csapatai foglalták el, akiktől Kinizsi Pál és a "Fekete Sereg" foglalta vissza. Ezen ostrom után hosszabb ideig romosan állt, míg az 1540-es években a környékbeli várak katonasága végképp lerombolta, nehogy ez is használhatóan kerüljön török kézre.

A 17-18. században kezdték elhordani a romot, aztán ebből épült 1830-ban az új kereki templom, az 1920-as években pedig egy vadászkastély is (de ez már nincs meg).

Fehérkő, Fejérkő, Katonavár, Kupavár, Kereki-vár: ezek mint alternatív elnevezései a helynek

Két rekonstrukciós rajz.

és az alaprajz

A Kőröshegyi-viadukt a várból

A Tihanyi-apátság, egy darab Füredi-öböl, hátul a nagy hegy pedig a Papod (645,3m), a Bakonyban.

Míg én szemlélődök, Dolfi kapitány pihen. Embertörténelem ez, nem kutyatörténelem, úgyhogy őt olyan nagyon ez a rész nem érdekli...

Újra lent, a völgyben: zsurlók. Somogyban békarokkának is hívják, Baranyában meg tálmosófűnek. Kis kvarckristályokat épít a szárába, így aztán kiválóan lehet vele edényeket súrolni. Valószínűleg ezért lett zsurló a neve...

Búcsú a várhegytől

* * *

Kerekitől 71,7km-re van Nagybakónak - légvonalban és Zalában. Nagybakónak nevezetessége pedig a Kicikla. Ide igyekszünk.

A nagykanizsai tévétorony Nagybakónak határában.

Hatalmas szelidgesztenyéket rejtő vegyes erdőben indulunk, aztán egy kis küzdelem következik: beérünk a Kicikla sziklaszurdokába. Hajdan - nem is olyan régen - szépen kiépített ösvény vezetett a szurdokban, a leomló kövek, bedőlő hatalmas fák azonban a mederbe kényszerítik a turistát. Amúgy nem vészes a bújócska a mederben - száraz időben. Úgyhogy rá is zendít egy intenzív zápor, s kitart, amíg a szurdokban tartózkodom. Tisztára holivúdi-filmes, kincskeresős, trópusi esőerdős a fíling. Állatian élvezzük a kutyával.

Szóval, a Kicikla ennek a hivatalosan Kőszikla-szurdoknak nevezett csodának a helyi elnevezése. Emlékeztem én, hogy Rockenbauerék annak idején Nagykanizsa környékén jártak valami klassz helyen, amiről akkoriban (a 80-as években) még nem volt turistatérkép, csak aztán elmerült az infó az agyam kétezredik bugyrában, rá is ittam. Aztán tavalyelőtt nyáron Dínó barátom egy futós topikban hívta fel figyelmemet a helyre (meg, hogy itt lakik a nagymamája). Azóta érett, hogy el kell ide jönnöm.

A dombot egyébként felső-pannon korú tengeri homokkőbe és márgába (meszes agyag) vájta a víz, meg a Teremtő utolérhetetlen fantáziája és kiszámíthatatlan akarata.

Egy sziklagaléria páfrányai.

A környék a régi turisták előtt nem volt ismeretlen, az 1930-as években a nagykanizsai cserkészek évről évre itt táboroztak, s a szomszédos, kevésbé vad-, de ugyanilyen -regényes völgyben forrásokat foglaltak. Ittam belőle, állati jó vizű, nagyon jól esett.

Nagybakónaki cserkész/eszperantó források

A velünk élő népművészet

Nagybakónak nevéből a "bakónak" állítólag bükkös helyet jelent ószlávul. Talán a Bakony neve is ebből ered...

Fent a dombon, a bükkös (és a Kicikla fölött) repcetábla és a nagykanizsai (újudvari) tévétorony áll. A torony 206m magas, teraszáról (nem látogatható) állítólag 18 tévétorony látható, a legtávolabbi a grazi.

A tévétorony melleti farakásról pedig jól látható a horvát Zagorje tájegység egyik gyöngyszeme, az Ivanščica vagy Ivaneci-hegység. Tele van várrommal. 1061m a legmagasabb hegye és ő is, én is azt a kegyelmi állapotot várjuk, amikor egy pár nap erejéig meglátogatom. Terv, térkép van, az alkalomra lesünk. (Zagorje a fővárostól északra levő Zágrábi-hegyvidék, avagy Horvát-középhegység történelmi neve.) Az Ivaneci-hegység számunkra még arról nevezetes, hogy a SummitPost-on az Ivanščica szócikket SzaniUherkovich túratársunk írta. http://www.summitpost.org/ivan-269-ica/522702

Aztán elindultunk vissza, hazafelé...

A nagybakónaki hősök emlékműve (I-II. Vh-s)

Ez volt a mi péntek délutáni kalandozásunk a Somogyi- és a Zalai-dombságban tavaly, május idusán. Másnapra beköszöntött a monszun és elmosta a fél országot...

Nagykócsag, Balaton, Gulács, monszun

Címkék: Vártúrák Várak Balaton Kereki Fehérkő Nagybakónak Kicikla