Szabolcs községben túráztunk ketten a fiammal, honfoglaló Szabolcs vezér nyomát keresve....
Készültünk erre a napra, vonattal terveztük az utat Rakamazig, aztán busszal Szabolcs
Rakamazon 45 percünk volt az átszállásra, s böngésztük a térképet, talán le tudunk menni a Nagy Morotva partjára, de mivel úgy láttuk kerülni kell az utcasort, le mondtunk róla.
Annál nagyobb volt az örömünk, amikor a helyszínen, az állomástól 5 percre két ház közt egy ösvényen mégis lejutottunk a Tiszának erre a holtágára. Vonatról, búszról nem lehet ellátni oda, s nem is gondoltuk mennyire gyönyörű látvány fogad minket.
30 percünk volt kb. Nem sütött a nap, borús volt az idő, pedig milyen szép mikor a képen az ég kék, foszlány fehér felhőkkel? A folyón épp egy csónakos halászott, madarak repkedtek, a parton messze gólya, vagy kócsag, ki tudja, szóval szép látvány volt. Mondanom se kell, egy magaslatra húzódtunk, nagy magas harmatos fűben, a nadrágunk alja rögtön átázott, de sebaj.
Mire megérkeztünk Szabolcsba, még borús volt az ég, csüngött az eső lába, de még nem szitált, hát kiváncsian kerestük a földvárat. A falu csendes volt, egy két embert lehetett látni menni valahová, a házak udvarán szinte senkit.
Tudjátok, olyan szomorú ez, mert valamikor a falvakban is nyüzsgő élet folyt, ma már szinte munka sincs, csak vegetálnak az emberek.
Megfigyeltem a porták szépen rendbe voltak azért, sok virág, és zöldségek, meg ami kell....Aztán a határ is, ahogy körbe néztünk később a sáncról, zöldelt a vetéstől....Jó volt látni, hiszen dolgos munkás kezekre vallt.
Megtaláltuk az Árpád házat. Egy külföldi tulajdonos felújított házban, portán álmodott magának egy rég múlt világot.
A kertjében áll a faragott Szabolcs vezér szobor, fájdalmas emlék kötődik hozzá nekem, mert aki készítette Bandi, asztalos és fafaragómester, egyik jó ismerősöm, barátom volt, s ő már az örök hazánkban, a mennyekben nyugszik a többi honfoglaló magyarral együtt......
Aztán elértük Földvár bejáratát, ott áll Szabolcs vezér, Győrfi Sándor szobrászművész munkája, 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulójára állították fel. Felette a sáncon lobogtak a zászlók.
Csend volt. Ahogy így vissza emlékszek, halljátok, még a kutyák se ugattak.
".............Szabolcs a 10. században élt magyar vezér, a honfoglalók "második kapitánya".
XIII. század elején alkotó Anonymus szerint Szabolcs a honfoglaló magyarokat vezető hét férfi egyikének, Elődnek a fia volt, "akitől a Csák-nemzetség ered".
Elbeszélése szerint "Szabolcs, a nagy vitézségű férfiú szemrevételezett egy Tisza menti helyet, majd mikor közelebbről megismerte előnyeit, úgy vélte, hogy várépítésre különösen alkalmas lenne.
Miután társaival együtt döntést hozott, az egybehívott szolganéppel nagy árkot ásatott és egy igen erős földvárat építtetett, amelyet ma Szabolcsnak hívnak"
Anonymus szerint Tas oldalán Szabolcs vezette Szatmár és az ismeretlen helyen fekvő Sárvár várának elfoglalását, majd a Meszesi kapuig nyomultak előre, visszafelé vezető útjukon pedig a dorogmai réven keltek át. Elbeszélésében Szabolcsot Zolta fejedelem később az I. Ottó német király ellen küldött sereg egyik vezérévé nevezte ki......."
Itt fent, rajtunk kívül senki se volt, felsétáltunk a bejárathoz, fel a sáncra, s lenéztünk a földvár belterületére.
Hatalmas tér, láthattjátok a képeket a galériámban, elszórtan fák, bokrok, oszlopos emlékmű, egy régi temető, virágos rét, s sáncról messzire ellátunk, a falu házain túl a Tokaji hegyet, a Zempléni hegyvonulatot, a fák között megcsillant a Tisza vize, hát szép volt, lélekemelő.!
"..........A
Kárpát-medencében letelepülő magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelyét jelenthette
Szabolcs település közelében a hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűre formált és földdel kitöltött védőfallal elkészített, 337 x 225 x 387 méter háromszög alaprajzú
földvár, amelynek területe 3,3 hektár volt. Az egységes magyar államot létrehozó
István király idejében ez a vidék is a keresztény uralkodó hatalmába került, így benne tartotta székhelyét
Szabolcs királyi vármegye ispáni tisztségviselője......"
Többször is javítani kellett a védőműveit ért károsodásokat, mivel a
11. században újra és újra feldúlták vidékét a
Kárpát-medencében betörő
úz és
kun törzsek. Legelső korabeli forrás vele kapcsolatban az
1092-es szabolcsi zsinatról emlékezik meg, amikor az Árpád-házi
Szent László király elnökletével összeülő egyházi és világi méltóságok elfogadták
II. Orbán pápa határozatait.
Miután
II. Endre király nagyrészt eladományozta a szabolcsi ispánság földjeit is, meggyengült a fegyveres szabadok tábora. Így az országra zúduló
tatárjárás idején a mongol lovasseregek könnyűszerrel elfoglalták és lerombolták Szabolcs várát, melyet többé nem építettek újjá. Politikai jelentősége elenyészett, irányító szerepét a rövidesen felépülő kővárak magánföldesurai vették át a nemesi vármegye életében. Bár a vár szerkezetét összetartó fagerendák az elmúlt évszázadokban elkorhadtak, a vastag földtöltés még napjainkban is felidézi őseink hatalmas munkáját, amellyel a Kárpát-medencében egy erős, viharokkal dacoló
Magyarországot hoztak létre........"
Bemásoltam nektek ide a történetét a netről, hogy jobban el tudjátok képzelni.
Míg sétáltunk körbe az ösvényen, s csodáltuk a tájat, a szép mezei virágokat, el kezdett szitálni az eső, mire körbe jártuk, s lesétáltunk megnézni a régi kis temetőt, már kezdtünk az esőkabát ellenére is átázni.
"................A szabolcsi földvár az egyik emléke a magyarok vad, portyázó idejének, amikor képesek voltak a katonai hatalmukat kiterjeszteni a mai Ausztria (ami akkoriban még nem létezett) és Dél-Lengyelországra is.
Sokkolólag hatott egész Európára a magyarok katonai sikereinek titka, ami a következő volt:
erős, gyors lovak, (melyeket vadállatokkal edzettek) és a hatékony harci technika: a magyarok sosem támadtak szemtől-szembe, kivárták, amíg az ellenség támadt és aztán visszavonulást színleltek.
Majd amikor az ellenség üldözőbe vette őket hirtelen megfordultak és nyílzáport zúdítottak rájuk. A lesből támadó csapatok oldalról és hátulról közéjük csaptak, ezzel teljes káoszt okozva.
A legjellegzetesebb fegyverük az íj volt, ami kétszer olyan messzire lőtt, mint az Európában használatos íjak (kb. 300 m). A jól felszerelt lovak és különösen a kengyel (ami nyugaton még ismeretlen volt) lehetővé tette, hogy bármely irányból nagy erővel lőhessenek............."
A földvár belsejében, mint látjátok csodaszép virágok nyíltak, én sokszor szebbnek látom őket, mint a nemesített kerti virágokat, s a csepergő eső ellenére is jól éreztük magunkat. Ti tudjátok, miről beszélek, mosolygok mikor mondják, na szép kiránduló idő van, mert hét ágra süt a nap, persze hogy szép is az, de ennek a bús csepegős borús időnek is meg van a hangulata. Na nem arról beszélek, mikor ömlik az eső !!! A földvár közepén egy nagy fa alatt áll a Szent László pad.
"...........A szabolcsi földvár közepén pozitív energiavonal csomópontja található. A Szent László pad egy pozitív energiavonalra, a Szent György energiavonalra került. Ezek az energiavonalak évszázadok óta gyógyítanak. Ezt a helyet jelölték meg, hogy akik a környékről, a nagyvilágból ide eljönnek, és 20 percet eltöltenek itt a padon, gyógyító energiákhoz jussanak........."
Van egy magaslata is a sáncnak, itt van az oszlopszerű emlékmű, innen is szép a kilátás, látni a templomot, s a kúria épületét a házak között.
".............A szabolcsi zsinatnak (1092) is emléket állító millenniumi emlékmű (1897)5 méter magas, sóskúti kőből Gerenday műtermében készült.
A fő lapon cararrai márvány lemezre a ezek szavak vannak vésve:
"A honfoglalás pihenője, 1092-ben országgyűlési székhelye volt a magyaroknak a vár".
A hátsó lapon: "Szabolcs honfoglaló vezér és szentnek nevezett László király emlékéül emelte Szabolcs vármegye közönsége".
A jobb oldalon: "Elmúlt egy ezer év, annak állj mint őre, és légy buzdító jel a munkás jövőre".
A bal oldalon: "Hirdesd míg a világ, hirdesd míg napja tart, hogy helyén találja harcz s munka a magyart".
Történt ugyanis, hogy az előző évben kunok törtek az országra. A Havasalföld irányából érkező seregeik Kapolcs vezetésével Erdélyen keresztül Biharig jutottak, majd a Nyírséget is feldúlva Tokajnál keltek át a Tiszán. Innen a Tisza mentén, a Duna–Tisza közét pusztítva Becséig hatoltak. László király a horvátországi hadjáratból visszatérve a Temes folyó közelében ütközött meg a kunokkal és aratott győzelmet felettük.
Elképzelhető, hogy az 1091-es kun betörés során a vármegye székhelye, Szabolcs templomai súlyos kárt szenvedtek, s az újraszentelésük okot adhatott a zsinat ide szervezésé.Ugyanebben az évben, 1092-ben László király hadat indított Halics ellen. Lehetséges, hogy itt, Szabolcsban volt a hadak gyülekezőhelye is, ahol a királlyal tartó előkelők már korábban – a zsinatra – összesereglettek.
Mindenesetre a hagyományosan 42 részre tagolt törvénykönyv – zsinati jellegével összhangban – a magyar egyház belső reformjairól ad számot:............"
Lesátlátunk, már igencsak "csatakosan" a templomhoz . Ugye látjátok, milyen szép a környezete, s maga a templom is a maga hófehér egyszerű mivoltjában..... Elkértük a kulcsot, a szemben lévő házból, s háboríthatatlan jó egy óra hosszát pihentünk, szó szerint értsétek, a Jóisten házában.... Magunk voltunk, átvettük a száraz ruhát, ettünk, s aztán szép csendesen körbe jártuk, megbámultok a magát a falak, ablakok nyújtotta szépséget, a berendezést, imádkoztunk is.Próbáltuk megörökíteni, a fények jók voltak, s így sikerült.
Mindenesetre hiddjétek el, olyan valódi lelki béke szállt meg minket.
Olyan érzés, amikor gondolat nincs, csak el vagy, ülsz, akár itt a templomban, vagy akár egy mezőn, erdőben, patak partján, hegy csúcsán, bárhol, s csak csendes boldogság költözik a szívedbe.....
"................A román kori épületet az 1357-ből való első írásos említése Máriának szentelt monostornak tartja.
A XVIII-XIX. század során egyetlen teremmé alakították át, s három pillérének alapjait csak az 1970-71-es ásatások során találták meg ismét.
Az 1978-ra befejezett műemléki helyreállítás során eltávolították az értéktelen ráépítéseket, az új tetőszerkezet pedig az egykori belső tér arányait érzékelteti. Az így kialakult különleges megoldás révén, eredeti és jelzésszerű középkori részletek is megtekinthetők.
Szentélyét a 14. század második felében kifestették (az elpusztult freskók a tizenkét apostolt ábrázolták).
A 16. század közepétől a templom a reformátusoké. Az 1841-es földrengés során súlyosan megsérült templomot átépítették (akkor szűnt meg háromhajós osztása is). 1900-ban tornyot építettek elé, amit a németek fölrobbantottak (1944).A templom helyreállítására a régészeti kutatás befejezése után került sor.
A templombelsőben gótikus sekrestyeajtó, szentségtartó és faragott keresztelőmedence is található......."
Folytattuk utunkat az egyre jobban megeredt esőben. Nem messze a templomtól áll a Murányi-kúria szép épülete, megtekinthető tárlatvezetővel. Mint látjátok, szép a környezete, a parkjában több száz éves, csavart tölgyű orgonabokor állt, virágzó lila akác fával.
A kúria nem rég lett felújítva, korhű bútorzattal, hangulatos, nagyon szép. Külön megcsodáltuk a sarkokba festett királyok arcképét.
".............A források tanúsága szerint a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt települt át Szepes megyéből a Mudrány család első kimutatható, borkereskedéssel foglalkozó tagja.
A család leszármazottja Mudrányi András - gyermektelen lévén - a kúriáját a református egyházra hagyta.
Az egyház birtokában volt, 1977-ig parókiaként és szolgálati lakásként, majd a műemléki helyreállítás óta, 1980-tól a nyíregyházi Jósa András Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye egy részének enteriőrszerű bemutatására szolgál.
A kúriát 1987-ben műemlék jellegű épületnek nyilvánították. Az itt bemutatott kiállítás a XIX. századi vidéki nemesi élet mindennapjait, keretét, tipikus lakáskultúráját mutatja be.
A zárt előtérből a középső ajtón az egykori fogadószobába, az „ebédlő"-be, míg a többi a hajdani hálóhelyiségekbe irányította a látogatót, s végül - ezek által közrefogva - még egy-egy férfi, illetve női nappali szoba található, amely vendégszobaként is funkcionált.
A konyha és a zárt előtér kivételével valamennyi helyiséget freskóval díszítettek: a más és más kerettel övezett színes mennyezet négy sarkában a hun-magyar történet, illetve a magyar történelem kiváló személyiségeinek portréi tűnnek a szemünkbe, melyek egy részét a műemléki helyreállítás hozta a napvilágra.
Az épülethez irodalmi emlék is fűződik: Móricz Zsigmondot barátai egy tiszatelki vendégeskedés után vitték el Szabolcsra, s az itt szerzett élményeiről A szabolcsi földvár című riportjában számolt be az író.
Később Ebéd című híres novellájában is megörökítette itteni benyomásait: a Mudrányi-kúria ebédlője volt a színhelye az elbeszélésben ábrázolt nevezetes lakomának............"
Végül buszra és vonatra szálltunk, habár átöltöztünk, de mégis kissé áthűlve, de szép emlék képekkel tértünk haza.
Jó lesz újra eljönni majd, én úgy gondolom, jó vissza térni ilyen lélekemelő, nyugtató tájra, ahol boldog csendes órákat élhettünk át, ugye ti is így gondoljátok ?
Szép napokat, jó túrákat kívánoknektek !!
.
Kedvencek
Digg
Del.icio.us
StumbleUpon
Google
volt olvasni kicsit hosszúra sikeredett beszámolódat. Gyönyörűen adtad vissza 
a csendesen szemetelő eső békés, boldog hangulatát! Köszönet érte!
folyta. Alig egy ötödén kellett árokkal megerősíteni. A sánc szerkezetét hatalmas mocsártölgy gerendákból építették fel. Közéje a kivágott fák ágait, tuskóit és földet szórtak, majd az egésszet meggyújtották. Így a földdel lefolytott rakásban a gerendák elszenesedtek, s mind máig ellenállnak a gombákknak. Amikor az 1800-as évek végén a Tisza áradása megbontotta 
