Vasárnap reggel már korán keltem. Sok sok évvel ezelőtt másztam ezt az utat utoljára. Kíváncsi is voltam mennyire maradtak meg épen a szegek, mert ez a klasszikus út még szegeken, ékeken és frendeken megy. Mászótársam ez alkalommal Tinu volt egy Nagyváradi srác aki új utakat nyít meg.  Megközelítettük az utat, szerencsére pár héttel korábban már valaki megtisztította a galyajtól így nem volt olyan fárasztó kerülgetni őket a meredek oldalban. A beszállás kényelmes párkányról történik. Váltot mászásban haladtunk a 3 kötélhosszas útban. Tinu kezdte. Így neki jutot a mennyezeti mászás is, amiből több szeg is hiányzot. Szóval segédezközöket kellett használni bőven. Ékek és frendek tarkították az utat. Mint a neve is mondja, valóban kékes szürke a szikla. Mivel nagyon rizkán másszák így ekég poros is volt :( Kár, mert roppant szép. A mennyezet után még jön egy kisebb áthajlás , majd stand. A stand kényelmetlen, viszont a kilátás pazar. Felérvén átvettem a stafétát és indultam is tovább a második kötélhoszban. az eleje kicsit törékeny és omladékos, de két ksebb áthajláson keresztül a szikla már kompakt és tiszta. A második stand már több útnak is a biztosító helye a torony alatt. A torony. Két szép áthajlással indít tele nagy fogásokkal és nagy repedésekkel. Bár nittelt mi azért mégis csak ékekkel mentünk. Azért ez így mégiscsak izgalmasabb. A gerinc tetejére kiérve a Révi szoros tárulna mindenki szeme elé. A nap további részében egyébb ékeken történő mászások voltak. Az idő pazar, torkunk száraz, tenyerünk nedves. Lehetett volna fordítva is :)))    Jó hétvége volt, remélem sokan csatlakoznak majd....      Laca

Címkék: Szikla