Történt, hogy fobizan túratársam este jelezte, jönne Kaposvárra valami miatt, és kirándulna...

Az ember a vendéget várja, s én is így tettem. Bár igazat megvalva ebben a csípős november végi hidegben nem volt nagy kedvem mászkálni, de kedvre nem kellett sokáig várnom, mert túratársammal együtt megérkezett az is.

Korábban jártunk már közösen a Gyertyánosban, s most is oda indultunk, bár most nem is a látnivalók, hanem a geoládák hajtotta keresési vágy hajtott bennünket, vagyis fobizánt 

Két láda találatot tudhatunk ma magunkénak, a Négy testvér forrásnál elheyezettet, és aTöröcskei Parkerdő Cserkész forrás ládikóját. 

Tudjátok, ezekben a ládákban nem is a tartalom a lényeg, hanem kutatási vágy, az igazlom, hogy vajon megtalálod-e. 

Hideg volt, cidrizős, a mi bojongtunk a levelekben, a fák között, és jól érzetünk magunkat.

Ma amúgy több dolog jutott eszembe, amiért hálás lehetek:

-van meleg hajlékom, ahová egy hideg nap után jó hazaténem

-hogy van kihez hazatérnem, hogy nem vagyok egyedül

-s bár nem felhőtlenek a mindennapok, jön energia újra fekelni nap, nap mint nap tovább menni a sokszor gyötrelmekkel teljes hétkoznapok kifürkészhetetlen útjain 

-van hely a világban, amiben megpihenhetek, legyen ez a természet, az erdő, egy fa töve, vagy egy barát, akivel jó beszégetni hosszan sokáig

Köszönöm a mai napot, még sok ilyet, fobizan,  Neked is, s mindenki másnak is.

Egy idézetetet fogadjatok még el, ma sokszor gondoltam Gyökössy Endre ezen soraira:

Boldogok, akik tudják, miért élnek, mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

Boldogok, akik összhangban vannak önmagukkal, mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

Boldogok, akik csodálkoznak ott is, ahol mások közömbösek, mert örömes lesz az életük.

Boldogok, akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza, mert békesség lesz körülöttük.

Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak.

Boldogok, akik meg tudják különböztetni a hegyet a vakondtúrástól, mert sok zavartól kímélik meg magukat.

Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

Boldogok, akik lenni is tudnak, nemcsak tenni, mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak. Leborulók és nem kiborulók többé.

Boldogok, akik mentség keresése nélkül tudnak pihenni és aludni, mert mosolyogva ébrednek fel és örömmel indulnak útjukra.

Boldogok, akik tudnak elhallgatni és meghallgatni, mert sok barátot kapnak ajándékba és nem lesznek magányosak.

Boldogok, akik figyelnek mások hívására anélkül, hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat, mert ők az öröm magvetői.

Boldogok, akik komolyan tudják venni a kis dolgokat és békésen a nagy eseményeket, mert messzire jutnak az életben.

Boldogok, akik megbecsülik a mosolyt és elfelejtik a fintort, mert útjuk napfényes lesz.

Boldogok, akik jóindulattal értelmezik mások botlásait, akkor is, ha naivnak tartják őket, mert ez a szeretet ára.

Boldogok, akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit, mert életesebb lesz az életük.

Köszönöm, hogy szántál időt a gondolataimra: maris