Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



Bihar hegységben 2008 ősze
2009/12/16 21:27:51 Küldte: ranti

Erdély zord fenyvesei között a Bihar-hegységben:

 

   2008. szeptemberében váratlanul ért az megtiszteltetés, hogy a falumbeli ismerősöm, Gáspár Zoli felajánlotta, megmutatja milyen is az Erdélyi-szigethegységben található Biharban barangolni. Négy naposra tervezett túránkhoz Miklós barátom is csatlakozott.

Utazásunk során Zoli megismertette velünk „Bihar költőjének” egy nagyon kedves, találó versikéjét:

                      „.. mert hát Biharnak az a legfőbb tartozéka,

                      Hogy az ember ázzék rajta, mint a béka.”  (Hanzáros Géza)

S mi akkor még nem gondoltuk, hogy bizony végig így lesz, bármerre járunk, ázunk, mint a békák.

 

   Itthonról borús időben indultunk, szinte magunk előtt terelgettük a felhőket. Nagyszalontát elhagyva az út minősége egyre rosszabb lett, de a sík, alföld-jellegű vidékből már kezdtek kiemelkedni az Erdélyi-szigethegység vonulatai.

A Bihar-hegység lábánál, Belényes után befordultunk Vasaskőfalva felé, majd a Boga telepnél megcsodáltuk a sebes sodrású folyót őrző hatalmas Indián sziklafalat. Innét a Pádis fennsík felé indulva, a glavoji tisztáson táboroztunk le. Az itt kanyargó Vár-patak mellett állítottuk fel sátrunkat sűrűn permetező esőben. Szerencsére Zoli a hálósátrak mellé hozott egy nagyobb, általunk nappalinak nevezett étkezősátrat. Így már egészen komfortosan élhettünk.

Elhelyezkedésünk után - végig Zoli túravezetése mellett – még aznap a „Ponor cirkusz” forrás barlangját kerestük fel. A barlang számunkra járhatatlan volt, a kiömlő víz az alatta elterülő Ponor réten, sok apró víznyelőben tűnt el. A rétet magas szikla-képződmények – a kulisszák - határolták egyik oldalról. A rétről turistaúton haladva egy újabb barlangot, a Hamlet-barlangot néztük meg. A barlangot bővizű patak formálja. Sajnos kötél, mászó- és ereszkedő felszerelés nélkül csak a kezdeti 8-10 méter járható.

Túráink során végig hatalmas, smaragdzöld fenyvesek között jártunk. Hol ligeteket, hol áthatolhatatlan falat képezve számunkra. Alattuk puha mohapárnák hívogatták az embert gombákkal, virágokkal ékesítve. A leveleken esőcseppek ragyogtak fenséges látványt nyújtva szemünknek.

Az esti vacsora elfogyasztása közben megbeszéltük, hogy a második nap a „Csodavárat” tekintjük meg. Zoli elbeszélése alapján izgatottan vártuk a reggelt, reménykedve, hogy az eső is eláll majd!

Aztán reggel lett nagyon hamar, s az eső továbbra is esett. Reggeli után beöltöztünk a szinte már elmaradhatatlan esővédő ruháinkba. A Csodavárhoz vezető út nagyon sok szeméttel volt teli, mint a sátorozó helyünk környéke is. A szemét lehangoltságát feledtette velünk a gyönyörű táj szépsége. Igaz a kilátó pontra érve a „várudvarba”, az esős idő miatt csak részlegesen lehetett belátni a rozoga, életveszélyes alkotmányról. A Külső várudvarba nagy meredélyen ereszkedtünk le, ahol hatalmas szádájú (67x30m) barlang fogadott bennünket. Az „Alvilágban” bővizű folyó állta utunkat, mely sötéten kanyargott a hegy gyomrában. Mi a föld alatt, a víz folyásával ellentétesen, szikláról sziklára mászva, ugrálva eljutottunk a „Vár”  Előcsarnokába, ahonnan felmásztunk a belső udvarba is. A Csodavár belső udvara egy zárt sziklakatlan, egy helyütt szintén hatalmas leszakadással a már előbb járt „Alvilágba”. A barlangban láttunk egy bővizű forrásszájat, mely igen impozáns látványt nyújtott. Szűk keresztmetszeten bő, erős sodrású víz ömlött ki.

A barlangban több túrázóval találkoztunk. Szinte túlöltözöttek voltunk hozzájuk képest: ők tornacipőben, többedmagukkal egy zseblámpával merészkedtek le. Olyan benyomást keltettek, mintha csak lakott terülten sétálnának.

 

   Csodavár megtekintése után az Eszkimó-jegesbarlang felé vettük utunkat. A barlang bejárata már nem volt olyan monumentális, mint a fentebb írt Csodaváré. Viszont hatalmas „ablakkal” tekintett az ég felé. Lent a barlangban behullott hómaradványokat, valamint kb. 10m vastag jégmezőt találtunk. A jégmezőn 4-5 jégképződmény is fehérlett. A legmagasabb képződmény belsejében kb. 50cm átmérőjű, talán 10m mély kút volt.  Kötéltechnika segítségével a jégmező mellett lehetőségünk lett volna a barlang alsóbb régióinak a megtekintése is.

 

   A délután, még a vacsora előtt autóval a Pádis fennsíkra is felmentünk. Igen lehangoló volt a táj gyönyörűsége mellett a rengeteg szemét, a sok összetákolt kalyiba. A kalyibák mellett azonban már épültek szebb kis nyaralók, valamint monumentális vendégházak is. A fennsíkon betértünk egy kis kocsmában. Itt találkoztunk ismételten a Kolozsvárról jött fiatalokkal. Velük még másnap is összefutottunk a Szamosbazárban. 

Sátrainkhoz érve, vacsoránk után kissé fázósan bújtunk be a hálózsákjainkba. Előtte megbeszéltük, hogy holnap reggel korán sátrat bontunk, s felmegyünk a Szamosbazárhoz, este, pedig már a Kisszegyesd melletti völgyben hajtjuk álomra fejünket. Miklós lefekvés előtt meglátogatta az időközben ide érkező román hegyimentőket. Saját finom pálinkájával kínálta meg őket, melyet előzőleg az én vizes palackomba töltött át. - Ennek még jelentősége lesz a holnapi nap folyamán. -

 

   Reggel napsütésre ébredtünk, melyet igen örömmel fogadtunk. Reggeli csendes szemlélődésünket Zoli kiáltása zavarta meg. Fogmosás utáni öblögetésre - a már tegnap este pálinkával töltött - vizespalacknak hitt flakont használta. Persze ez másnak nem lett volna megrázó élmény, de Zoliról tudni kell, hogy nem szokott alkoholt fogyasztani, így számára érthető volt a pálinkával való öblögetés rossz íze. Mi persze ezen Mikivel sokáig humorogtunk.

Sátraink bontása után kicsit még körülnéztünk a reggeli napsütésben aztán irány a Pádis fennsík mellett lévő Szamosbazár, a Meleg-Szamos forrása. Itt nagyon sok – idős, fiatal – túrázóval találkoztunk. Őket lehagyva először érkeztünk a kanyonban lévő nagy szádájú Aragyásza-barlang bejáratához, a Babilon kapujához. A kanyonban folyó patakot most már a barlangban követtük tovább. A barlang 250m hosszan kanyarog a föld alatt, sok helyütt égre nyíló kilátással. A föld alatt kanyargó víz a Medúza-zugon keresztül látja meg újból a napvilágot. A Medúza-zug erősen kanyonos, magasabb vízálláskor nehezen járható, vagy egyszerűen kiöntődik az ember a vízzel együtt az alatta elterülő Fortuna-ligetre.

Az Aragyásza-barlang után, a mellette lévő kanyonban a Kis-Tunel barlangot is megnéztük. Megközelítése a síkos, vizes sziklák miatt nem ment eseménymentesen. Zoli a patak partjáról egész kemény hátast dobott a patakba. S jó magam háromszor is megcsúsztam. Persze a látvány feledtette esésünket.

Visszatérve a rétre meredek emelkedőn felmászva fentről nézhettünk le a Meleg-Szamosra. Egy órás „séta” utunk fenyőfák-, platánfák között, sziklák alatt és felett vitt. Majd egy meredek lejtőn ismételten visszatértünk a völgyben kanyargó Meleg-Szamoshoz. Lefelé menet megnéztük a Belcazár palotáját, mely egy száraz, elaggott barlang. Kisebb cseppkőmaradványokat, érdekes alakzatokat láttunk benne. A patak szintjére leérve és átkelve a Meleg-Szamoson közel 100m-es emelkedőn, vizes kőmorénán másztunk fel a Belvedere elnevezésű kilátóhoz. Itt egy meredek szikláról nézhettük az alattunk elterülő katlan szépségeit, innét törpének tűnő óriás fenyőit. 

Késő délután érkeztünk meg az autóhoz, s most már elindultunk új táborhelyünkre a Kisszegyesdi-völgybe. Sátrunkat már sötétben állítottuk fel a kanyargó Szegyesd patak mellett, a völgy bejáratánál található réten. Ez a hely sokkal kultúráltabb volt, mint a glavoji erdészház mellett elterülő rét.

 

   Reggel sátrainkat lebontva a Schmidl kőköz felé haladva elindultunk a völgybe. A völgy eleje tág, nyitott a bővizű Szegyesd-patakkal. Később ez a völgy kanyonszerűen összeszűkül, melyet több helyen át lehet érni. Fejünk felett a magasban sziklafal és fák tornyosultak. Persze, hogy eddig eljussunk számtalanszor át kellett kelni a patakon. A patakba több helyen, barlangszájakon át víz ömlik, jelentősen növelve a vízhozamot. Ezért csapadékosabb idő esetén ajánlatos a gumicsizma használata. Mi azért nagyon ügyesek voltunk a bakancsainkban, mert csak visszafelé áztunk át, vagyis én biztosan így jártam. A völgyben a patak szintjén, illetve különböző magassági szinteken közel 30 barlang található. Mi ebből az Entz-, Leány- valamint a kanyon végén lévő hatalmas cseppkőképződményben, mésztufagátakban, medencékben gazdag József főherceg (Magura) barlangot néztük meg. A barlang tárva nyitva állt bárki előtt. Sajnos ez bent meg is látszott. Több helyen megrongálták a cseppköveket, telefirkálták a képződményeket, illetve bekormozták őket. Ennek ellenére nagyon nagy élmény volt a barlang bejárása. Felszerelés – lámpán kívül – nem szükséges hozzá, ha csak az ember a szűkebb járatokba is nem szeretne bejutni. A barlang megtekintése után már sietve indultunk ki a völgyből, hiszen még haza kellett érnünk aznap Nagymányokra.

 

   Négy napos túránk alatt nagyon sok szép élménnyel gazdagodtunk, s elhatároztuk, hogy ide még visszajövünk családostul jövőre sokkal hosszabb időre. Ezúton is köszönjük Zolinak, hogy megmutatta számunkra Erdélynek ezt a sok szépséggel, izgalommal teli lévő szegletét! Persze azóta Zolival már sokfelé jártam a Mecsekben, szűkebb otthonunk környékén.

 

Végül, de nem utolsósorban meg kell említenem Seprősi Czárán Gyula (1847-1906) nevét, a Bihar-hegység nagy felfedezőjét. Felfedezései, útleírásai ma is nagy segítséget nyújtanak a túrázóknak.





Bejegyzések 1 - 1-ig. Összes bejegyzésed: 1

Gejza
2010/01/03 17:36:36

Köszönet ezért a tartalmas írásért!


Jó volt felidézni a régi emlékeket. Harminc éve - amikor én elöször jártam arra-, még csak ökrös szekéren lehetett eljutni a Glavoj erdészházhoz. 8-10 sátor fért el a tisztáson, és az üres konzerves dobozát mindenki hazavitte...


A táj, a fenyvesek, és a barlangok alig változnak.


Üdv: Géza




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.