A Szer-kő

Gyermekkorom óta vonzódom a sziklákhoz, kövekhez, vár-, és templom romokhoz. Túráimon keresem a meredekfalú szurdokokat, barlangokat, sziklaletöréseket és kőcsipkés gerinceket.

A turista kalauzokban próbáltam nyomára jutni, vajon a Pilisben, a Dobogókő északi oldalában a Szerkövek neve honnan ered?

Valahol azt olvastam: A szer-kő szerszámok készítésére alkalmas követ jelent. De hát konglomerátumból milyen szerszámot akarnak készíteni?

A Mecsekben a Jakab-hegyi Babás-szerkövek meg homokkőből vannak, Abból még lehet ablak-, és ajtókeretet, vagy sarokkövet faragni, de szerszámot? 

A másik magyarázat szerint pogány-kori szertartások helye volt. Ez is sántít, hiszen a szer-kövek nem oltár-szerűen kimagasló helyet jelölnek, hanem gyakran egész hegyoldalon végig futó sziklapadokat. Végül a népnyelv segített hozzá az általam helyesnek vélt megoldáshoz.

Az Őrségben szeres települések vannak. A sok esőt az agyagos kavics nem nyeli el, így a házakat a domb élre építették többé-kevésbé sorokba. Ezek a szerek.

Ma is mondják a rendetlen emberre: "Se szeri, se száma a munkájának!"

Máskor meg: „Majd szerit ejtem, hogy találkozzak veled!”

Úgy is mondhatnánk: „Sora van annak!”

Ha a térképet tovább böngésszük, számos a szer-kővel azonos jelentésű helynevet találunk:

A Mátrában, Kékes-tető északi oldalán a Sor-kőt. De a Velencei-hegységben is van Sor-hegy.

A Zemplénbe a Füzér-kő tetejére építették a Füzéri Rákóczi várat. S a Bükkben is találunk Füzér-kőt. (Azon is van egy tatárjárás utáni magán váracska.)

A végére hagytam Ópusztaszert, ahol honfoglaló őseink az ország szerét, tehát annak rendjét beszélték meg. Mint ahogy a Bakonyban is találunk, Rend-követ.

Épp a múlt héten jártam a Medves-fennsíkján, Bárnán, a Szér-kőnél. Itt a lágyabb rétegekben sorokba rendeződve domborodnak ki a cipó-forma keményebb képződmények.

Szádeczky-Kardoss Géza