Mivel a "HARVARDON" eltöltött évek alatt több mint 10000 tanitványom volt, és naponta történtek események, de a túra jelleget sokszor nehéz felfedezni a történetben, ezért a vendégem a közös túránkon az a túratárs, aki erre rátalál.
Minden munkahelyen előfordul, hogy valaki valamilyen részfeladatban kimagaslót nyújt, és ezt a vezetői észreveszik, és ezért gyakran megbizzák ilyen teendőkkel. Én talán abban voltam a legjobb, hogy ha már senki sem birt a tanulóval, akkor hozzám került nevelési szándékkal. A napokban találkoztam azzal a fiatallal, aki mintegy tiz éve került hozzánk - úgymond "áthelyezéssel"! Nem nagy bűne volt, csupán megmérgezte a portás kutyáját. Ennek talán azért volt nagy jelentősége, mert egy vadász - vadtenyésztő suliban ez főbe járó bűn volt.
Én lettem másodikban félévkor az új osztályfőnöke. Finoman szólva is kommunikációs zavarokkal közdött, mert amikor a nevét kérdeztem, akkor is csak. Ööö..Őööö.. jött. Módszertani tapasztalataimat bevetve - de fogcsikorgatva - látványos fejlődést értem el Tóni barátomnál. Hivatalosan csak nevezzük K. Antal kiskorúnak. Egy hónap múlva már olyan dolgokat produkált, amit a legmerészebb álmaimban sem képzeltem el. Olyan kérdésekre is válaszolt, amit fel sem tettem!
Ezek voltak a válaszok: 1. Csongrádról
2. Vadász- vadtenyésző
3. Nem adtak fegyvert
4. A Zámbó Jimmy köröli bonyodalmak miatt
5. Ku.va jó itt!
Gondolom, hogy érdekel Benneteket, hogy mik voltak azok a kérdések amit fel sem tettem. Mivel én egy jó hirű pesti középiskolába jártam, ahol azt tanitották, hogy a jó modor nem szégyen, ezért szépen kérdeztem.
1. Honnan jöttél Tónikám?
2. Ott mi voltál Tónikám?
3. Miért jöttél el Tónikám?
4. Miért nem adtak fegyvert Tónikám?
5. Hogy érzed itt magad Tónikám?
Az egymásra épülő logikailag felépitett kérdésekből látszik, hogy a töretlen fejlődés biztositott volt, és év végére Tóni már osztályelsőnek számitott. Ehhez az a következetes munka kellett, hogy minden óra azzal kezdődött, hogy Tónikám vegyük át a leckét. Tóni egyre magabiztosabb lett, mig az osztálytársait úgy kellett a pad alól előkaparni.
A következő évben már nagyon otthon érezte magát, és beszólt: "Főnök nem vóna egy tolla?" Van Tónikám! - ugye a jó modor kötelez. "Oszt adna?" Hamár ilyen szépen kéred, természetesen. De mivel vállalkozási ismereteket tanitottam, és felébredt bennem a tanár csak nem hagytam ki a poént. Kölcsön nem adok tollat elvből, de vállalkozási alapon bérbe szivesen - bérleti dij fejében. A kölcsönösen kialkudott bérleti dij 6 Ft/ó alapján két órára 12 Ft, amit Tóni a tanári asztal sarkára tett. Ez a tiszta üzlet, kis pénz, de előre!
Majd ezután megkértem a tanulókat, hogy irják fel az óraszámot: 27-28. óra, nov. 14, Ismétlés!
Ma többet nem irunk!
Ez teljesen kiverte a biztositékot Tóninál: "Főnök máskor mindig 6-7 oldalt irunk, most mög csak ennyit!"
Tónikám csak nem az én tollammal!
Elkérhettem volna erre a rövid időre Pistátol is tollat.
Miért nem kérted el?
Ezután szépen levezettem Tóninak a vállalkozás lényegét, hogy az nem lett volna nekem üzlet, ha kifogy a tollam. Ez is hozzájárult Tóni személyiség fejlődéséhez.
A következő évben érettségi előtt elmentünk közösen az OMÉK -ra, hogy had lássák a fiatalok a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket. Szakmai napra mentünk, már 10 órakor bemehettünk. Engem is érdekeltek a gépek, de arra nem gondoltam, hogy Tóni "törleszt". Barátaival négyesben másfél óra múlva 32 üres sörös korsót raktak gúlába a sörsátornál, amire felfigyelt a TV 2 riportere, és Tóni elé tette a mikrofont, és megkérdezte: Elnézést Uram, lát maga jövőt a magyar mezőgazdaságban? "Hát mit gondol, mért vagyok én itt! Honnan jöttek fiúk? Vásárhelyrül! Este lement a Hiradóban! Másnap Rapcsák kirugta a mg. suli dirijét. Természetesen év végéig minden órán megkérdeztem Tónitól: Tónikám tisztelettel kérdezem, hogy látsz Te jövőt a magyar mezőgazdaságban? Minden alkalommal az volt a válasz: Hát Főnök mit gondol, mért vagyok én itt?
Miután Tóni sikeresen leérettségizett legális "zugpálinkafőző" lett.
Kérdeztem, hogy megy a sora, nem panaszkodott, de nem tett jót a "vállalkozásának" ez a mindenkinek szabad pálinkát főzni stilus.
Kedvencek
Digg
Del.icio.us
StumbleUpon
Google
ne hagyd abba! Szerintem a gyerekekről sokkal többet lehet írni, mint a qutyákról...
