Köszöntök mindenkit, aki olvassa a blogot!
Az idei túra szezon is megkezdődött sok kellemes percet kívánok minden lelkes fanatikusnak és mindenkinek, aki a szabadidejét a természetben tölti.
Idei első túrán a Kitörés 25 volt, erről galériában néhány képet is találtok, külön nem írnám le az útvonalat és minden egyes apróságot róla, inkább csak összegezném a hangulatát és hogy milyen tapasztalatokkal gazdagodtunk.
A túra Budapestről a Budai várból indult 18 és 19 óra Virágos-nyeregnél ért véget a Boróka büfénél. Az indítás zavartalanul zajlott kicsit nagy volt a sor, de ez betudható annak, hogy összesen 1054 túrázót kellett beregisztrálni, a beérkezésnél nagyobb volt a fejetlenség, de úgy hallottam, hogy jövőre nézve már van megoldás, hogy gyorsabban haladjon a beérkezőknek az szendvics - forró tea kombó osztása illetve az oklevél és a kitűző átadása.
Távolság 24,5 km, szintkülönbség 1071 m, szintidő: 8 óra, sikeresen teljesítettük 7:10 perc alatt, a pihenő után várt ránk meg egy 3 kmes séta le hegyről a buszmegállóig.
Elég sok tapasztalattal gazdagodtunk, ez abból eredt, hogy nem vagyunk elég gyakorlott téli és éjszaki túrázók :)
Elsőnek azzal, hogy hosszabb távon nem jó túl sok cuccal sétálni, mert az ember úgy érzi magát, mint egy málhás szamár és a felét se használja :)
Szerencsére fázni nem fáztunk, igaznak, minősült, hogy úgy kell felöltözni, hogy állva kicsit dideregjünk és így túra közben nem kell annyit öltözködni. A pihenő után mikor újra kimentünk a hidegbe, akkor azért jól jött az a plusz réteg :)
A távolságra külön nem térnék ki, ami fontosabb éjszakára világításnak lehetőleg fejlámpát válaszunk, hogy ha van rá lehetőség, eddig azt hittem tök mindegy, de rájöttem, hogy lejtőn lefele, mikor csúszik a talaj jó, ha az ember tudja használni a kezét és nem össze vissza világít. Itt jegyezném, meg hogy orrfújásnál is kellemetlen minden alkalommal a szemembe világítani :)
A másik nehézség a hideg volt, nem a ruházat, hanem az élelmiszer és a víz miatt. Szerencsére vittünk egy liter teát termoszba azzal elvoltunk, de a vizünk a túra végére inkább a jégkására hasonlított, ugyan ez elmondható a szendvicsünkre is, de azért még úgy is finom volt. Erre egy dolgot eszeltünk ki, amit jövőre fogunk kipróbálni, hogy a szendvicsek, mellé csomagolunk egy forró vizes palackot és ezt becsavarjuk, a mentősöknél is használatos izolációs fóliába, így terveink szerintem, nem fagy meg a kajánk és a vizünk is csak iható hőmérsékletre hűl le.
Ami még nagyon jól jött a túra a folyamán az a Sport szelet volt, ajánlom mindenkinek nagyon jó energiaforrás.
Kellemes túrást kívánok mindenkinek az évre.