Tavasz van, kikeltlek a biciklisták a motorosok és az elvetemült túrázók. 

A múlt hét közepe fele invitált a túrára Anna barátnőm, abban maradtunk még szombaton egyeztetünk.A túra  minden esetben az időjárás függvénye. Szombat este tehát megbeszéltük náluk lesz a találkozó Rákosrettentőn, 7:45-kor, nagy bánatomra, mert azt reméltem kicsit szunyókálhatok vasárnap. De mit is gondoltam, hiszen Börzsöny nem a szomszédban van és korán kell elindulni, ha még világosban szeretnénk hazaérni. 

Reggel a megbeszélt időpontban találkozó, öten mentünk , egy telekocsira való társaság. Anna barátnőm, a lánya és veje / helyesbítek, még csak jelölt/ és egy fickó. Barátném  merényletet követett el ellenem,ugyanis, aki az ötödik személy volt véletlenül egy korombeli egyedül álló férfi...

Lelkesen és vidáman érdeklődtem az utunk távjáról és útvonaláról. A választól már nem lelkesedtem. 20 km-ert fogunk megtenni és 4 csúcsot kell megmászni. Azt hittem én balga egy laza kis családias, kötetlen kiruccanás lesz. Hát nem. Elfelejtették közölni velem, ez egy teljesítmény túra. Lényege a bizonyos 4 csúcs tetején lévő táblák, fák, az onnan látszó táj és akármik lefotózása, bizonyítékként, hogy ott jártunk. Ezt a feladatot Anna barátnőm lánya és a párja tűzte ki célul , ez egy verseny , és ha teljesítették a versenyt maradéktalanul , bizonyos pénzösszeget kapnak érte. Kicsit úgy éreztem nemes cél érdekében tesszük meg az utat, a  fiatalok érdekében. 

Márianosztráról indultunk a Börzsöny déli részéről , a női börtönt visszafelé néztük meg . 

Mint minden túra kezdete beszélgetősen, vidáman és lendületesen indul.

 Első cél a Kopasz-hegy / 538 m /, lazára vettük, ez nekünk nem megterhelő, mi már gyakorlott túrázók vagyunk. Ah az a féktelen egó! Egy darabig az erdő emelkedőjét élvezhettük, de egy sziklás szakasz kezdődött. Ekkor már a kopasz részen voltunk, keskeny hegygerincen, tele sziklákkal és alattunk a mélység. Óvatosan kellett evickélni, vigyázni hová lépünk, kezünkkel megtámaszkodni, és erősen kapaszkodni. Hangsúlyozom , alattunk a mélység ! Tériszonyom van, a kilátókba nem megyek fel, sziklákra nem mászok, a második emeleten már nem nézek ki, az ablakon. Sziklák tetején botladoztam, remegő lábakkal, a hideg futkosott a hátamon, közben szédültem, A csapat már jó messze járt tőlem, volt képük otthagyni engem. Még az egyedül álló fickó is faképnél hagyott, egy gyámoltalan szegény nőt. Ezt nem bocsátom meg nekik ! Az járt a fejemben  nem vagyok normális, behúztak ismét a csőbe, soha többé nem jövök a Börzsönybe, pedig már rég terveztem , hogy másodszor is  bele vetem magam az erdejébe. Sikerült, megcsináltam, a hegytetőn voltam, ahol egy vaskereszt állt, és a tövében szerelem lakatok . Ha szerelmes leszek .engem ugyan fel nem citál az a pasi, hogy odategyek egy lakatot. / elkeseredésemben gondoltam ezt/. 

A lefelé vezető út már jóval könnyebb , lankásabb és kellemesebb volt. A nagy traumámat kompenzálta egy vaddisznó látványa. Ott szaladt el az orrunk előtt, a semmiből került elő egyedül és huss, már el is tűnt. Ezután,már csendesebbre fogtuk magunkat. 

Következő célunk Só-hegy / 584 m/ . A feladat szerint itt egy kőoszlopnak kell lenni és azon a jelzésnek. A felfelé vezető út szinte felüdítő volt, könnyű, laza fás terep, füves hegygerinc, a talaj viszonylag száraz. Felkaptattunk, az a bizonyos jelzést lefotóztuk, gyönyörködtünk a látványban. A tetőn iszonyatosan fújt a szél, hiszen nyílt terep volt ,semmi szélvédett hely. Út közben láttunk egy érdekes hatalmas üreges fát, varázsa fának neveztük el , görbék voltak az ágai , mint a Harry Potterből  a Fúrja fűzre emlékeztetett. 

Következő állomás a Nagy-Sas-hegy / 600 m/. Már csak 2 csúcs van hátra.

 Nem teljesítmény túrán vettünk részt, de már szokásunkká vált az az szintidő mérése, de útjelző táblák is jelzik, egy bizony cél mennyi idő alatt érhető el. Jól haladtunk, 9: 15-kor kezdtük a túrát és még csak dél körül járt az idő. 

Ami meglepő volt számomra, hogy felébredtek a kullancsok, nem egyet a nadrágunkról söpörtük le.Börzsöny erdejében lassacskán ébred a természet. Kis hóvirágok kukucskáltak ki az avar alól, alig észrevehetően.