Balaton.

Ha ezt a szót halljuk, a nyár jut eszünkbe. A balatonlellei bazársor, lángossütők, palacsintaárusok, gyermekzsivaj, napsütés, a víz hűsitő simogatása, hajókirándulás, sötétrózsaszín naplemenete, lila felhőkkel, külföldiek tömege a parton, monokinis lányok, szabadtéri mozi, szúnyogok...

Pedig alig múlt száz éve, hogy az első fürdőházak felépültek a parton. Addig csak a nádrengeteget, bőséges halászatot, madárparadicsomot, lápokat, s a délről özönlő ellenséges hordáknak áthatolhatatlan akadályt jelentett. Felette a Bakony járhatatlan őserdeje. A kettő között a Balaton-felvidék. Hányatott országunk máig viszonylag épségben megmaradt tájegysége.

Az Alföld apró falvai elpusztultak. Helyüket csak a szántásban felbukkanó cseréptörmelék jelzi. A Balaton menti dombvidéken keresztülgázolt a tatár, be-becsapott a török, de tartósan sohasem tudta megvetni a lábát. Évek  óta tervezem, hogy bejárom ezt a vidéket. Hívtak a szőlőhegyek között megbúvó apró falvak fehérre meszelt, tornácos, nádtetős házai, málladozó falú középkori templomromok, s a bazalthegyek ormán a büszke végvárak sora.

Néhány éve május elején valóra vált az álmom. ötödmagammal öt napra mentem egy elfeledett világ emlékeit keresni. Ott vertük fel a sátrunkat, ahol utolért az este. Ott ettünk, ahol éhesek voltunk, és volt mit. Közben néztük, láttuk, hallgattuk a csendet, amely többet mond el a történelemkönyvek megsárgult lapjainál.

Május 1. szerda

Zöldellő rétek, alig hajtó csertölgyesek között dombra fel, völgybe le, kanyarog az országút. Balatonfüreden szálltunk fel a buszra, s most alig győzöm kapkodni a fejem. A szőlő már fakad, a bokrok alatt a kis télizöld virága kéklik. Az erdő szélén a genyőte, vagy más néven királyné gyertyája sötétzöld levelei bújnak. Ez egy mediterán növény, itt van a legészakibb előfordulása. Végálló fürtjei május végére fognak kinyílani.

Balatonszőlős, Pécsely, Vászoly házait hagyjuk magunk mögött.

A hegyen a Zádor-vár sziklái fehérlenek. Délre a Tihanyi-félsziget, s a Balaton ólomszürke vize látszik a dobok között. Borult, párás idő van. Nem baj, legalább nem lesz melegünk! Most lefelé zötykölődünk. Két oldalt erdő. Aztán egy falutábla: Kisdörgicse. Lekászálódunk. Még egy pillantás a térképre, s nekiindulunk ötnapos vándorlásunknak.

Tíz óra múlt pár perccel. A falu kihalt, csak egy tarka macska kandikált kíváncsian felénk. Az utca végén kőfallal körített templom, majd néhány 1800-as évek végi paraszt-barokk ház mellett vezet el az utunk. Kiérve a házak közül pár száz méterre a legelőn áll a Kisfalud-dörgicsei templomrom.  A XII. század elején épült.

Egyike annak a kilencvenkét templom- és kolostorromnak, melyek Balatonfűzfőtől, Várpalota, Sümeg, Keszthely határolta területen fennmaradt. A falakat fehér édesvízi mészkőből emelték. A sarkokat faragott kövekkel erősítették meg. A kövek közé kaviccsal kevert égetett meszet szórtak. Egyszerre csak 60-80 centire rakták a falat, aztán vízzel leöntve beoltották a meszet. Néhány hét alatt kiszáradva időt állóan összecementálódott a fal.

Egy éren ugrunk által. A selymes füvű réten néhány fehér fűz áll. Hosszú volt a tél, alig van virág a fűben. A bíbor kosbor széles levelei között még nem bújik a bimbó.

Lejjebb az országút hídja mellett megcsodáljuk a római alapokon nyugvó 1.600-as évek végén épült csúcsíves kőhidat, majd a Kővölgy fehér sziklái alatt iszalag és szederindák között bujkálva érünk ki a kaszálóra.

Jobbra fent a dombon, a hatvanas évek elején restaurálták a XIII. századi Szetpéterdörgicsei templomot. A torony nélküli homlokzaton egy kereszt alakú ablaknyílás van. Szentéje egyenes záródású. A hajó déli oldalán két félköríves ablak és bejáró. Később, még egy hajót építettek mellé, s a kettőt közös tetővel fedték be. A kövek között vérehulló fecskefű sárga virága nyílik.

A Balaton felé tekintve, a szemközti domboldalon a fák közül kikandikálva már ide látszik következő úti célunk, a Boldogasszony-dörgicsei templomrom. Átvágunk a sarjadó vetésen, s a temető melletti gyalogúton felkaptatunk. 10-12 perc, s már újra tesszük le a zsákokat.

 István királyunk rendelete értelmében minden tíz falunak templomot kellett építenie. Itt alig három kilométeres átmérőjű körben öt templom rom van. Vajon milyen sűrűn lehettek akkor a falvak? Ezen morfondirozok, míg körbejárom a falakat.

Címkék: Templomrom Várak Balaton-felvidék