2009. december 29-én érkeztünk meg Nagybörzsönybe. A szállásaink svábos, egyszerű felújított parasztházakban voltak, meleg, kényelmes szobákban. Délután egy órakor el is indultunk a csapatépítő túránkra, mivel a társaság nagy része egymás számára ismeretlen emberekből állt, túravezetőnk Gejza tudni akarta mire vagyunk képesek. Estére kiderült:-) A vacsoránál megbeszéltük, hogy másnap egy hosszabb túrát teszünk, de nem fogunk csúcsokat dönteni. Vacsora után közös játékkal múlattuk az időt.

December 30-án újabb csatlakozók érkeztek, majd busszal átmentünk Perőcsénybe és onnan sétáltunk haza a hegyeken keresztül. Fenn havas lejtőkön vezetett az utunk. Néhányan hóembert is építettek, de hógolyózni is volt alkalmunk. Délután négy óra után érkeztünk vissza és egy kis melegedés után megint a közös vacsoránál beszéltük meg a másnapi programot. Vacsora után játszottunk és forraltbort iszogattunk.

December 31-én két részletben indultak el a túrázók. Gejza vezette csapat már 8 órakor nekivágott a határnak. Paulangos vezette kis csapat 10 órakor indult el. Újabb csatlakozó is érkezett és néhányan otthon maradtak pihenni és előkészíteni a másnapi programot. Délután kettőre mindenki ismét Nagybörzsönyben volt és Bóna Dániel népművelővel megnéztük a falu Tájházát és Vizimalmát, majd a katolikus plábánia egyik alkalmazottja megmutatta nekünk a Bányász templomot és a naplementét Szent István templomban és annak kertjében élhettük át. 2009. év utolsó sugarai sütötték arcunkat Nagybörzsöny határában a több mint 760 éves templom kertjében. Ezután még megnéztük a Szent Miklós templomot is. Sötétedés már Erzsi néni kis vendégházában ért minket, ahol nekiláttunk a nagy adag töltöttkáposzta elfogyasztásának. Vacsora után pihentünk és este kilenc órakor autókba ülve átmentünk Kemencére a Kisvasút állomására, ahol műszaki műemléktörténeti bemutatót láttunk és hallottunk, majd a kisvasúttal elindultunk. 17-en bújtunk össze a kis nyitott kocsiban. A mozdony nehezen kaptatott a lejtőkön és bizony a négy és fél kilométeres úton többször is meg-meg állt. Közben forraltborral és teával kínáltak minket. Visszafelé úton Paulangos figyelte az időt és visszaszámlálás után elénekeltük a Himnuszt, amit minden körülöttünk ülő  is megtett. Épp ekkor értünk a Kőrózsa panzióhoz, ahol tűzijátékkal és pezsgővel köszöntöttük az új esztendőt. Ezután a végállomásra vonatoztunk, ahol meleg virsli és forraltbor várt minket. Éjjel kettő órára értünk ismét Nagybörzsönybe ahol a helyi kultúrházban rendezett batyus bálra mehettünk még mulatni. Itt közülünk néhányan igen jól érezték magukat reggelig.

2010. január 1-jén 11 órakor indultunk ismét útra. Néhányan otthon maradtak még pihenni és főzni. Legszebb túránkat tettük meg és délután négy óra volt mikor visszaérkeztünk. Nekiláttunk a Hétszilvafás vendégház fedett teraszán a grillezésnek. A szökevények pedig elbúcsúztak és haza indultak. Este közös játék után tértünk aludni.

Január 2-án reggel holmijaink nagyrészét öszepakoltuk. A nyughatatlanok ismét felkerekedtek és útrakeltek a Gömbölyű kő irányába. A nyugodtabbak pedig otthon társasjátékokkal és kártyavetéssel foglalkoztak. Kora délutánra ismét együtt voltunk. Elfogyasztottuk a töltöttkáposzta megmaradt részét és hatalmas ölelkezések közepette búcsúzkodtunk, majd hazaindultunk.   

Értékelés: én nem értékelem. Családom és én nagyon jól éreztük magunkat.

Címkék: Nagybörzsönyi Óévbúcsúztató