Levél váltásom Tibivel talán másokat is érdekel

Szervusz! Tibi vagyok és gyakorlatilag általad kerültem ide, olvasván a remek írást, amelyet valaki belinkelt az Indexre. Engem is érdekelnek a várak, és hobbiból szoktam elemezgetni a helységneveket, és arra lennék kíváncsi hogy mi a Te tudomásod Kecskemét, Somoskő, és Bánk nevéről? (kedvelt kirándulóhelyeink)

--------------------------------------------------------------

Kedves Tibi!

Kecskemétről semmit sem tudok, találgatásokba pedig nem akarok bocsátkozni. Ha te hallottál róla v.mit, kérlek küld át!

Somoskő olyan sziklás hegy, ahol (a helynév keletkezésekor) som termett. A helynevek között rengeteg hasonló akad, ahol valamely növény terem, vagy állat él Pl.: Halyagos, Kőrishegy, Csóványos, Boncsos-tető, Magyalos, Harasztos, Sikáros, Fenyőfő, Fűz-völgy. Berettyó (folyó), Sas-hegy, Csókakő, Zákány, Hollókő, Farkastorok, Őzberek, Szarvaskő, stb.

Bánk községgel kapcsolatban ide másolom a Bánsági túranaplómból a vonatkozó részt: Nyelvészeink a bán szó eredetét a hatodik században élt Baján avar uralkodó kagán nevére vezetik vissza. A bán Magyarország déli tartományainak kormányzója volt. Helyneveinkben előforduló bán előtag arra utal, hogy az valamelyik bán birtoka volt. (Bánréve, Bánhorváti, Bánhida, Bánk, Bánpataka, Bánkút, Bánja Luka, stb.)

A bán szó tovább fejlesztéséből származik a Bánság megnevezés. Erről Kiss Lajos: „Földrajzi nevek etimológiai szótára” ezt írja:  A Bánság az Alföld délkeleti része a Maros, a Tisza, és a Duna között. Amelynek északnyugati csücske Magyarországhoz, északi és keleti része Romániához, Nyugati és déli része pedig Jugoszláviához (ma már Szerbiához) tartozik. A török kiűzése után 1716-tól 1778-ig Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék területét a latin Banatus Temesiensis (Temesi Bánság) néven határvidékként kormányozták. Az e szószerkezetben lévő Bánátus átkerült a németbe (Banat), onnan pedig a magyarba. A Bánság helynév a középkorban már használt magyar bánság főnév tudatos alkalmazása az idegen képzésű Bánát helyett.

Örülök, ha tudtam vmiben segíteni. Üdv: Géza

----------------------------------------------------------

Szia Gejza!

Kecskemét nevével bajban vannak a kutatók,több féle verzió létezik,van még sumér és szkíta elképzelés is,bár szerintem kár bonyolítani,valószínűleg az a helyes gondolat hogy kecske-mét(szláv szó,járás,menés,határ a jelentése.)Vagy esetleg simán rét.

Ennél többet olvastam Somoskőről, ott még egy verzió létezik:somosodik=hasad,utalva az ott lévő sziklaképződményekre. Köszi a választ,ez a téma mindig érdekelt.

Üdv:Tibi

----------------------------------------------------------

A somosodik igéről eddig nem hallottam. Viszont az 1837-ben megjelent Magyar Tájszótárban az alábbi példa mondatot olvastam: „A zöld dió burkából kisomlik”

Nyelvészeink ebből származtatják a Somló, vagy Somlyó helyneveinket. Több mint százötven ilyen 400 méternél nem magasabb hegy van a Kárpát-medencében. (Somlyó a nyugati-Bakonyban, a Fóti-Somlyó, a Gerecsében Somlyóvár, Székelyföldön Csík-Somlyó. Szilágyságban Szilágy-Somlyó, stb.) Valamennyi olyan hegy, amely természetes úton vesztette el erdőtakaróját. Sommal, kökénnyel benőtt bozótos, vagy szőlővel betelepített domb. (Lehet, hogy Somoskő is egykor Somlyókő volt?)

A palóc vidéken az ennél magasabb fátlan hegy neve a galya. Ásd: Galya-tető, Kőlyuk-galya, Kerek-galya, Galyaság, stb.

A fátlan, sziklás hegy pedig a szár (kopasz) Pl.:Gyergyószárhegy, Szársomlyó, Szár-hegy a Mátra gerincén, Még a Vác melletti Naszály is ide tartozik. Valójában Nagy-szár(hegy) lehetett, amit az első katonai felméréskor az osztrák adat gyűjtő elhallott, és rosszul került a térképekre. Könnyen lehet, hogy a Gyöngyös melletti Sár-hegy is valójában Szár-hegy volt, hiszen kettős betűink csak az 1700-as évek első felében alakultak ki.

Bocs, hogy feltartottalak. Megint messzire elkalandoztam.

Üdv: Géza

Címkék: Somoskő Somlyó Szár Bánság