Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 

Helyneveink és a gyepü
2012/08/28 20:20:51 Küldte: Gejza

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túráját járva Nagykanizsától, Kőszegig a hajdani gyepü sávjában túráztunk. Többen feltették a kérdést: Mi is volt valójában a gyepü? Mit jelent a gyepüelve kifejezés? Amiket ott elmeséltem,   utóbb leírtam, hátha másokat is érdekel a dolog.

Honfoglaló őseink a medence szélein több tíz kilométer széles lakatlan, vagy gyéren lakott sávokat hagytak. Ez volt a gyepü, melyre a hozzánk csatlakozott székelyekből, besenyőkből. kabarokból és más népekből őröket telepítettek.

A nyugati határvidéken egyébként sem volt könnyű a bejutás. A patakok, folyók ősi állapotukban szinte áthatolhatatlanok voltak. Az erdők, lápok, semjénesek, turjánosok, növényvilága ebben az időben még érintetlen. A Lajta, Ikva, Rábca, Répce, Rába, Herpenyő, Zala, Kerka, Lendva, Mura és a Dráva, valamint ezek mellék patakjai majd minden áradás után új medret ástak maguknak. A völgyek alján éger-lápok, nehezítették a haladást. Aki járt már a Hanságban, a Csíkos égeresben, tudja, hogy kora tavasztól, őszig, derékig érő víz, hínár és sok ezernyi szúnyog keseríti meg a betolakodó életét.

 

A völgy oldalakban a források körül ma is találunk még tőzegmohás függő-lápokat. A nyolcvanas években a Zala forrásához közeli Őrdög-tóba égerfa cölöpökre épített bemutató ösvényt szerettek volna készíteni a Tájvédelmi Körzet munkatársai, de a négy és fél méteres hasított égerfa oszlopokat pár hét alatt elnyelte a láp. Azért nevezik Ördög-tónak, mert nem egy legelő marha veszett már oda.

 

A nagyobb folyók mentén a lefűződött holtágak és turjánosok áthatolhatatlan szövevénye és a fertő-tó körüli sztyep-tavak világa is már a múlté. Akik fogalmat szeretnének alkotni az akkori világról, menjenek el az Ócsai láperdőbe, a Dabasi turjánosba, vagy a Budapest déli határában lévő Háros-szigetre. A vad komlóval, ligeti szőlővel, iszalaggal befutott ártéri erdő még gyalogosan is csak keservesen járható. Lóval, kocsival lehetetlen.

Egyedül a kavicshátságok ákom-bákom szövevényes útvesztőin át lehetett előbbre jutni

 

Az őrök figyelték az idegenek mozgását. Kipuhatolták szándékaikat. A zarándokoknak, kalmároknak megmutatták a gázlókat, átereszeket. A magányos lovagokat a nemzetségfők elé vezették.

Helyneveink beszédesen számolnak be ezekről:

 

A gyéren lakott sáv szélessége változó lehetett. Farkasgyepü és Gyepükaján községeink tanúsítják, hogy az akkor még nagy kiterjedésű Bakony-erdő is a védelmi övezet része volt.

 

A természetes akadályok, mocsarak közötti megerősített átjárókat kapunak hívták. Erről nyerte nevét Kapuvár, Kapo(u)svár és a Kapos folyó. Erdélyben, Kalotaszeg vidékén, Kiskapus és Nagykapus.

 

Az erdélyi Dés közelében lévő Retteg község, valamint a Vas megyei Röjtökmuzsaj olyan rejtekhelyeket jelöl, ahonnan az őrt állók titokban figyelték az idegenek mozgását.

 

Az hadakat a Látó-hegyekről tartották szemmel. Ilyen a Bakonyban a Pápalátó-kő, a Budai-hegyekben a Látó-hegy (Ma az Árpád-kilátó van itt), A Bükkben a kis-, és nagy-fennsíkok szélén található Látó-kövek.

 

Hegységeink peremén szinte mindenütt megtalálhatók az Őr-hegyek, melyeket német nyelvterületen Strázsának, a tót ajkú községekben pedig Muzslának neveztek.

 

Zalaegerszeg mellett találjuk Alibánfa községet. A Badacsony nyugati lejtőjén Alibánfa dűlőt. A Gyergyói-medencéből a Libán hágón át juthatunk Székelyudvarhelyre.

A Zselicben van pipa múzeumáról híres Ibafa.

A Keszthelyi-hegység keleti szélén, Nemesvita mellett találunk Tibafa dűlőnevet. Eger felett a Kis-, és Nagy-Tiba hegyet.

Ezekben a helyneveinkben a libán, iba, és tiba kifejezések valójában hangutánzó szavak. Egy mély és egy magas szótagból állnak és a lármafa hangját idézik.

Ezt más néven száldobnak is mondják. Ilyen község neveket is találunk:

Kárpátalján, Nagyszőlős melletti Száldobos. Erdélyben Dévától északra is van Száldobos község, továbbá Nagyváradtól észak-keletre Hegyközszáldobágy.

 

A tiba-fa, iba-fa, libán, vagy száldob némi túlzással úgy néz ki, mint egy kajak lapát. Középen elkeskenyedik – itt lehet megfogni balkézzel. - Egyik végét vékonyabbra, a másikat vastagabbra gyalulják. Így a jobb kézbe vett fakalapáccsal megütve a vékonyabb magasabb, a másik mélyebb hangot ad.

Aki járt már a moldvai kolostorokban, vagy Bulgáriában ortodox templomban tudja, hogy a délutáni, vecsernye előtt a pópa körbejárja a templomot, s a négy égtáj felé megállva szépen kopácsolva, cifrázva elűzi el vele a megszentelt helyről a gonosz lelkeket.

Megfelelő őrhelyről az ilyen tibafa hangja négy-hét kilométerre is elhallatszik, és rövid üzenetek közlésére is alkalmas. (A későbbi évszázadokban a tiba-fát a haraglábak, és a messzebbre hangzó, félrevert harang szava váltotta fel.)

 

A lármafa másik formája a magas oszlop tetejére kötött széna-, vagy szalmaköteg volt. Ha az ilyet felhőtlen éjszaka meggyújtották 30-60 kilométerre is ellátszott. 2007-ben egy kísérletet végeztek. A fellobbanó riasztást meglátva, kovával, acéllal és taplóval csiholtak tüzet.

Mit gondolsz, mennyi idő alatt ért el  a Vereckei-hágótól, Budára az ellenséges betörés híre?

 

???????????????

 

Kevesebb, mint egy óra. Mindössze negyvenhat perc alatt!

Hallottad már azt a kifejezést, hogy: „Lángban áll az ország”?

Igen, ez az őrtüzek fellobbanását jelentette.

 

Az őrhelyek tehát egyben riadó láncot is alkottak a gyepü, és a nemzetségfők szálláshelye között

 

Lövő, Nyírlövő, Lövőpetri, Zalalövő, Egerlövő, Horvátlövő, és Németlövő a királyi íjászok és a gyepüt védők lakhelye lehetett. Az ő feladatuk volt, hogy a betörő ellenség haladását lassítsák. A kavicshátak átjáró ösvényeire fákat döntöttek. A kapuk elé torlaszokat emeltek.

A lövők lesből nyilaztak. A leg lehetetlenebb pillanatokban, rá-rá csaptak az ellenségre, hogy a következő pillanatban ismét kámforrá váljanak. A természetes akadályokat kihasználva állandó rettegésben tartva a betolakodókat fárasztotta őket a főerők megérkezéséig.

 

Aki a gyepü védelméről többet is szeretne tudni, olvassa el az Új honvédségi szemle 2007. július 5. számában Torma Béla ezredes úr „A Pozsonyi-csata lefolyásának rekonstruált története” című írását, mely a Krisztus utáni 907. júniusában hadjáratra induló bajor sereg feletti győzelmünket írja le.

De megtalálhatod a világhálón is,  az  alábbi helyeken:

 

www.kfh.hu/publikaciok/2007-3.pdf

epa.oszk.hu/00800/00861/00049/pdf/aetas_2010-02_202-205.pdf

keszi-ijasz.hu/a-pozsonyi-csata

hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyi_csata

 

 

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

 

 

Címkék: Helynevek Gyepü Lövő Rejtek Láperdő





Bejegyzések 1 - 9-ig. Összes bejegyzésed: 9

Gejza
2012/09/03 22:09:07

Hogy egykor hol volt legeltetésre alkalmas hely, azt ma már igen nehéz lenne megmondanunk. Alig 150-200 évvel ez előtt is még áthatolhatatlan hatalmas erdőségek borították ezt a vidéket. Az Őrségben a Bikkhát, szénégető, harasztos helynevek utalnak az egykori nagy kiterjedésű bükkösökre. Ma ennek már hírmondója sincs erre . Helyét a magról könnyen szaporodó erdeifenyő vette át. Ha valaki képet szeretne alkotni ezekről az erdőkről nézze meg az orosz festő Ivan Shishkin tájképeit, vagy menjen el Kárpátaljára, ott elvétve még akadnak lérintetlen erdőségek.


Eötvös Károly írta le egy novellájában, hogy az 1830-as évek végén egy barátjával fogadásból átúszta a Rábát Ikervárnál. A közel két kilométer széles völgyben reggel hattól koradélutánig tartott, míg kardjukkal utat vágva elértek a vízig. Jócskán lesodródtak, majd a túlparton kilábolva ismét az áthatolhatatlan égeresbe kerültek. Már a csillagok is feljöttek, mire átvágva magukat kikapaszkodtak a kaszállókra.



Gejza
2012/09/03 21:52:13

A gyepü és a gyeplő csak hangzásban hason-LÓ


Előbbi valószínüleg a gyep, gyepes, gyepesedő szavakkal lehet rokon.


A zablába kötött szíjj, mellyel a lovat irányítják  nyelvészeink szerint a csagatáj yiplik, ótörök iplik,türkmén yüplök szavakkal lehet rokon. A magyarba került iplik jelentése: fonal, kötél lehetett. Átvitt értelemben fegyelmező erő: "kezébe vette a gyeplőt"  (Etimológiai szótár 2006.)



cKatka
2012/09/03 17:06:12

Nagyon érdekes volt, ismét új ismeretekkel gyarapodtunk :). Köszönjük !

(Nem is gondoltam, hogy a gyepű ennyire széles sávban húzódott. Gyakorlatilag az akkori legelttésre alkalmas sík- és részben dombvidék széléig.))



Gejza
2012/09/02 10:54:52

A száldob különböző megnevezéseinek talán az is oka lehet, hogy míg a dombvidékeken a könnyen faragható hársfából, addig Erdély és a Felvidék hegyei között fenyődeszkából gyalulják. Így aztán kicsit más a hangzása is. Az is könnyen lehet, hogy a Hársas, Hárskút, vagy a Felvidéken a Lipa (tótul a hársfa megnevezése) helynevek szintén az ilyen hajdani őrhelyekre utalnak.



Amadeus
2012/09/01 12:51:54

Kedves Gejza!

Nagyon jó volt ezekről olvasni! Még írj, ilyesmiket!



Gejza
2012/08/30 13:37:00

Ahhoz, hogy valahol zárt erdő alakuljon ki, legalább évi 450 mm csapadékra van szükség. A Keszthelyi-hegységben ugyan több ennél az eső, de a meredek oldalú, éles dolomit gerincekről hamar lefolyik, így az eredmény ugyan az.


Az eredeti növényzet virágos körises, molyhos tölgyes ligeterdő, a cserjeszintben cserszömörce, sóskaborbolya, boróka, és vadrózsa lehetett. A dombtetőkön és éleken pedig a dolomitra jellemző lágyszárú sziklagyep. Feltehetően a Kis-, és Nagy-Messzelátó helynevek keletkezésekor még nem volt feketefenyővel betelepítve, és az akácot sem hozták még be Amerikából.



kallaipisti
2012/08/29 22:00:55

Újabb érdekes összefoglaló! Köszönöm!!



Angyom
2012/08/29 19:40:55

Mint Keszthelyi-hg-ben is van pont a kék mellett Gyenestől északra a Kis -és Nagy-messzelátó(364m). Bár ezek erdősek, nagyon nem látni ki róluk, kevés a nyilt dolomit sziklagyepük. Jó cikk, sok-sok új infó! Kösziii



Gejza
2012/08/29 06:31:11

Köszönöm, ez nekem új  információ!




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.