Géza krizantén-illatú, hangulatos cikke ihletett arra, hogy ejtsünk pár szót a november eleji ünnepkör eredetéről is!

A mindenszentek napja egy kelta, tehát „pogány” eredetű keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén tartanak, a valaha élt igaz emberek tiszteletére. (Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween, a kóbor lelkek, a kelták halotti istenének éjszakája.)

A kelták a természetet magasztalták és sok istent imádtak, de a Napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörűvé a földet és növesztette a termést. A kelta újévet november 1-jén ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a Napisten: Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat.

Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állat-áldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak házaikban, amelyek melegen tartják az otthonokat és elűzik a gonosz szellemeket.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák, azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. III. Gergely pápa a 8. században a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-ére helyezte át. A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.

November 1. a mindenszentek, november 2-a pedig a halottak napja. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók virágokat helyeznek az elhunytak sírjára. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.

Mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.

A töklámpás eredete egy nagyon régi ír mondából származik, amiben Lámpás Jacknek, egy részeges, ám csalafinta naplopónak, sikerült rászednie az ördögöt! Jack a templomnak még a tájékára sem ment, ehelyett nap mint nap a meleg kocsmában, a részeg cimborákkal mulatozott. Sajnálatos módon azonban az egyik tivornya végén maga az ördög is megjelent, és kísértő beszédével zaklatni kezdte a „derék” polgárt, aki viszont a boroskancsón kívül nem kívánt magának társaságot.

A nemkívánatos személy ellen csupán egyetlen védekezési lehetősége adódott, el kellett venni a kedvét a további kísértgetéstől. Jack egy hatalmas fához vezette a pokol királyát, és rávette, mérkőzzön meg vele fáramászás tekintetében. A sátán fölényesen mosolyogva elfogadta a kihívást. Jack megvárta, míg az ördög jó magasan felkúszik a fa tetejére, majd gyorsan egy keresztet vésett a fa törzsébe, ezzel megakadályozta ellenfelét a lejutásban.

Bosszúból az ördög a halála után nem eresztette be Jacket a Pokolba, és természetesen a Menny kapui sem nyíltak meg a haszontalan életű lélek előtt. Az ily módon örök száműzetésre kárhoztatott Jack csak egy fáklyát vihetett magával, amelyet a láng megőrzése végett egy sárga tökben helyezett el, - így járja azóta is az éjszaka sötétjét…

Címkék: Pogány Keresztény ünnepek