Csak pár száz éve kezdődik az év decemberben, a téli napforduló idején. Korábban az őszi, illetve a tavaszi napéjegyenlőség (március idusa) volt az év eleje.
Nézzünk néhányat a változatos szilveszteri - újévi népszokásokból! Mindnek az a közös célja, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak!
Étkezés
- Ha szilveszterkor megmarad az étel egy része, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni.
- Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét.
- Baromfihúst tilos enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket.
- A halevés a folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a szerencsénk.
- A rétes hosszúra nyújtja a gazdagságot.
- Egész kenyeret kell megszegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
- Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert anyagi veszteség, kár fog érni.
- Lányos háznál mandulaszemet vagy más apróságot kell belefőzni a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálja, férjhez megy az új esztendőben.
- Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája.
- Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. Nem kell hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, s mindegyikbe belerejtünk - kis fecnire írva - egy-egy esélyes férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljön a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét.
Szerelem
- Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét.
- A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Időjóslás
Régen a legtöbb ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben!
- Ha az újév első napján süt a nap, akkor egész évben szép időre lehet számítani.
- Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél.
- 12 megtisztított fokhagyma gerezdre sót kell tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lesz, akkor az annak megfelelő hónapban sok csapadékra lehet számítani.
- Ha újév reggelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az egész esztendő.
Egyéb
- Újév első napján tartózkodni kell a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
- Január 1-én reggel hideg vízben kell mosakodni, hogy egészségesek maradjunk.
- Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd az egész évet.
- Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek, az éppen az ellenkezőjét, vagyis szerencsét.
- Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt.
És honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó?
Egyszerű: a pogány hiedelmek szerint a Szilveszter éjszakai tűz fényével, és a nagy zajkeltéssel egész évre el lehet űzni és távol lehet tartani a gonosz, ártó szellemeket!
Egyes vidékeken újévkor a nagyobb gyerekek nagy zene-bonával járták végig a falut, betértek a házakhoz és kisebb ajándékok reményében köszöntőt mondtak a gazdákra! (A képen moldvai csángók újévi hejgetés közben)

Adjon az Úristen ennek a gazdának
Száz terü szénát, száz terü szalmát,
A gazdasszonynak tejet, vajat eleget,
Hogy süthessen kürtös kalácsot eleget.
Hajrá, gyerekek!
Adjon az Úristen ennek a gazdának
Egy hold földet, de jó földet,
Hogy teremjen meg rajta száz kereszt gabona,
S vigye el a malomba.
Mikor a molnárné meglátja,
Kontyát a földhöz vágja.
Hajrá, gyerekek!
Adjon az Úristen ennek a gazdának
Két nagy szarvú ökröt,
Arany a lábik, ezüst a farkik,
Színarany a szarvik.
Egy rozsdás külü szól rajtik,
Ráadásul csengõ-pengõ szekeret,
Egy hosszú aranyostort és nyelet.
Hajrá, gyerekek!
Adjon az Úristen ennek a gazdának
Egy nagy sertést,
Melynek füle tele font-kaláccsal,
A farka tele font-pereccel,
Annak fele legyen a miénk,
Ha nem is fele, de egy kicsi belõle.
Hajrá, gyerekek!
Címkék: ünnepeink Népszokások