Vannak, akik csak azért lépnek be egy természetjáró szakosztályba, mert az MTSZ igazolványra kedvezményt kapnak a teljesítmény túrákon, s így 2-3 hónap alatt visszatérül a befizetett tagsági díj. Mások, a Tájak Korok Múzeumok tagságijával teszik ugyan ezt a Múzeumokban. Sok ember keres ma munkát. S ha talált, akkor másod állást vállal, hogy még több legyen a keresete. Mások, valami jobb munkahely után ácsingóznak.  Igen, elanyagiasodott a világunk.

És vajon boldogabb lesz az, aki több pénzt keres? Közvetlen túratársaim között van egy lány, aki egyedül él. A havi nettó keresete 300.000 felett van. De a főnökei elvárják, hogy ezért, állandóan túlórázzon. Azért nem mer gyermeket vállalni, mert akkor nem veszik vissza utána. Nem lesz miből fizetni a lakás tartozását… és vajon talál-e másik hasonló jövedelmű állást?

Egyik volt kollégámnál négy gyermek született, és magukhoz vettek még két állami gondozottat is. Az anya otthon maradt a gyerekekkel. Bizony szűkösen jönnek ki az apa keresetéből. A gyerekek gyakran veszekednek, és ugyan olyan gyakran kibékülnek. Gyerekként megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást, és a megbocsátás csodálatos áldását. Mondanom sem kell sokkal boldogabbak, mint az osztálytársaik.

1873 nyarán, a Magyar Kárpát Egyesület Ótátrafüreden azért alakult meg, hogy Magas-Tátrát feltárják, tudományos szempontból leírják. A tagok a tagsági díj fejében jogot nyertek arra, hogy társadalmi munkában turistautakat építsenek a hegység belsejébe. Menedékházakat hozzanak létre, kalauzokat adjanak ki. Tudom, ma sokan megmosolyogjátok ezt, pedig a közösen végzett munka, a legjobb közösség teremtő. Nem véletlen, hogy két év alatt a tagság száma már ezerre duzzadt.

Ha jól tudom, az Erdélyi Kárpát Egyesületben ma is az kaphat túrázói minősítést, aki a megtett kilométereken felül meghatározott számú munkatúrákon is részt vett.

Évek óta valami hasonlót igyekszünk mi is megvalósítani a szakosztályunkban. Vannak tapasztalt túravezetőink, akik évről-évre társadalmi munkában önköltséges túravezetői tanfolyamokat szerveznek. És nem az a cél, hogy minél több ember kapjon papírt. Csak azok kapnak oklevelet, akik éjszaka, út és jelzések nélkül is önállóan tudnak tájékozódni, és MTSz tagok. Mások tájékozódási terep versenyeket szerveznek. Vannak, akik a szakosztály honlapját fejlesztik. (www.brtsz.hu) Idén már tizenegyedik alkalommal szervezzük meg egy hetes gyerektáborunkat.

Hosszan folytathatnám, de még dicsekvésként hangzana. Inkább egy példát mondok. Sok évvel ez előtt egy erdélyi túrán a pipacsról, búzavirágról és más szántóföldi gyomnövényekről mondtam valamit. Vagy húsz perc múlva egy túratársnőm mellém érve, csendben azt mondta:

-         Géza! Amiről az elébb beszéltél, az nem így van.

És elmondta miben tévedtem, és hogyan van valójában. Én pedig elkiáltottam magam. Megállítottam az élen haladókat, s mikor a vége beért minket, azt mondtam

-         Amit az imént meséltem felejtsétek el! Helyette hallgassuk meg Rózsikát!

Rózsika nagyot nézett, nyelt egyet, aztán szép kerek mondatokban tartott nekünk egy háromnegyed órás előadást a Riszeg-tető lágyszárú virágairól. Utóbb tudtam meg, hogy abban az időben ő volt az ELTÉ-n a Növényrendszertan tanszékvezető tanára.

Barátságunk az óta is töretlen. Tőle kérdem meg, mikor virágzik a kakasmandikó a Zselicben, vagy a sáfrány a Mezőföldön. Hogy akkorra szervezzem a túrámat oda. Ő pedig felkészül az előadására.

Más alkalommal Marii azt javasolta, versekkel, irodalommal is lehetne gazdagítani a kirándulást. Sajnos ehhez nem értek – mondtam. Hát, nem is úgy gondoltam! Te csak mond meg legközelebb hová megyünk, és majd én összeválogatom, kifénymásolom, s elhozom az anyagot.

Most március elején, Kékestetőn fogunk három napot eltölteni. Ági a Mátra kialakulásáról és a hegység kőzeteiről fog mesélni. Jolika a gyöngyösi templomban fog orgonálni. Rózsika is készül, hogy mivel, az nekem is meglepetés. Én a szervezésen és a túravezetésen kívül, az őskori és középkori várakról, valamint a helynevek történetéről fogok mesélni. Tamás tarokk tanfolyamot tart este. Gyűlnek már Sík Sándor versei, Mikszáth novellái, Vörösmarty túra leírása a Mátráról, Kodály Mátra környékén gyűjtött népdalai. Veronika is hozza a hegedűjét, hogy zongora kísérettel újévi koncertjéből játsszon pár darabot nekünk. Mások ámítógépet, vásznat és projektort hoznak, hogy a korábbi évek Erdély túrákról vetítsenek. És bizonyára szerveződnek még olyan dolgok is, amikről én sem tudok.

Alapvetően senkit sem hívunk a szakosztályunkba, de ha valaki hasonlóan gondolkodik, és csatlakozni szeretne, nem küldjük el.

Másokat pedig, akik hasonló közösségeket szeretnének létrehozni, örömmel  segítünk ebben.

Címkék: Kékestető Magas-Tátra Ótátrafüred