A házunk Pilisvörösváron van, ami igazán szerencsés körülmény egy túrázó számára. 10 km-es körben mindenhol hegyek vesznek körül. Ha csak néhány órám van túrázni választok egyet az ablakból. Járom őket rendesen, néha egyedül, néha a családdal, néha barátokkal.
Össze is jött jópár kép, gondoltam rendszerezem őket szépen körben haladva. Kedvcsinálónak is. A helyek többsége elég ismert de azért akad egy-két különlegesebb is.
Pilisvörösvártól délkeletre rálátok a Hármashatár-hegyre, de ezt közismertsége miatt most átugrom. Nagyjából délre húzódik a Zsíros hegy és a Szénások vonulata. A budaligeti csücskén található a Remete szurdok. Kb. 1 km hosszú és elég mélyen bevágodott a hegyek közé. Érdekes, hogy közvetlenül a városból egy ilyen szurdokba juthatunk. A remetehegyi oldalon jópár barlang található, meg tél végén sok hóvirág. Egy március eleji kép a szurdokról:

A szurdok Remeteszőlőshöz közeli végénél érdemes felmenni a Remetehegyre a kék jelzésen. Emelkedik rendesen, de cserébe szép a kilátás, felülről is megszemlélhetjük a szurdokot:

A Remetehegyről egyenesen át is mehetnénk az Alsó Zsíros hegyre, de én sokkal jobban szeretek Pilisszentivánról az Antónia (Antal) árkon felmenni. Egész hosszú (kb. 1.3 km), mély és hangulatos árok, főleg a felső szakasza. És érdekes módon nagy nyüzsgés sincs benne. Májustól néhol szűk zöld alagúttá válik, de ez itt még egy kicsit korábbi, koratavaszi kép:

Az Antónia árok tetején, Nagykovácsi peremén balra fordulva kötelező megkeresni a közeli Alsó-Zsíros hegyi kilátót. A kilátóhely egyszerűen pazar:

Szerintem ez a budai hegység legszebb kilátóhelye. Nem itt a legnagyobb a kilátás, de a sziklára kivezető út, a hatalmas kilátás a vörösvári medencére az egyik, a Szénások oldalára és lefutó völgyeire a másik oldalon összességében felejthetetlenné teszik. Pedig magassága össz-visz 400 méter körüli.


Visszatérve az Antónia árok tetejéhez és ott jobbra fordulva kellemes út visz Nagy-szénás felé. Egy ponton remek kilátás nyílik Nagykovácsira és a környező hegyekre egészen a János hegyig. Szeretem ezt az utat, persze elég forgalmas. Aztán jön a Nagy-szénás. Elöször alulról nézhetjük meg:

Sokan ezt tartják a budai hegység legszebb kilátóhelyének a teljes körpanoráma miatt. Ilyen a kilátás majdnem a tetőről Piliscsaba felé:

És végül a tetőről. Kár, hogy csak ennyi fér a képbe:

Élmény itt leheveredni. Csakhát gyakran fúj a szél. A természetes körpanorámás kilátópontok rajongói csak úgy összehasonlításképpen meglátogathatják a Kopasz hegyet is Börzsönyben. Sem a látvány, sem a szél nem lesz kisebb.
A Szénásokban van egy pár érdekes sziklaképződmény is. Pilisszentiván mellett a Jági tanösvényhez közel találjuk az Ördögtornyot. Szép magas oszlop, szoktak rajta sziklamászni.

A Szénások jóval kevésbé ismert kincse Disznófő. Ide nem vezet fel jelzett túristaút. Talán azért mert kissé veszélyes hely, talán azért, hogy védjék a könnyen morzsolódó dolomitközeteket. Különleges, elvarázsolt táj ez. Sokfelé dolomitcsúcsok fehérlenek. Ilyen kicsit holdbéli táj vesz körül Disznófő egyik karéján:

A dolomitgerincek pengeélesek, élmény rajtuk bóklászni, lecsúszni kevésbé. Disznófőről rálátunk a közeli Kőrisvölgyre, de szép a kilátás Pilis felé is:

Nagy itt a csend és a nyugalom. Én Kőrisvölgyből a K jelzésen Piliscsaba felé tartva egy balról becsatlakozó ösvény után jobbra tértem le a turistaútról, ahol már a fák között átsejlenek a fehér dolomitkőzetek. Igen meredek a hegyoldal, de rá lehet lelni egy kicsit enyhébb lejtésű oldalazó csapásra is. Magasabbról érdemes visszatekinteni Kőrisvölgyre. A meredek rész végén már rajta vagyunk az ösvényen amely végigvezet a dolomitgerinceken Kis-Szénás irányába. Még egy kép egy dolomitcsúcsocskáról:

Tovább lépve eggyel, a Szénások és Pilis között találjuk a Zajnát hegyeket. Na ezt biztosan kevesen ismerik, de nem is túl jelentősek, 400 méter körüli hegyek Pilisvörösvár és Piliscsaba között. Ilyen Pilisvörösvár és a Kevélyek a Zajnát hegyekről:

Itt találkoztam az eddigi legszebb mohagömbbel. Ha egyáltalán ez moha:

Jöjjön a Pilis. Mindennap többször megnézem pár kilométeres távolságból, hirtelen emelkedése miatt hatalmas hegynek tűnik. Külön írást érdemelne, most csak néhány képet mutatok. Mindenekelött ott van a Pilis tető délkeleti oldaláról nyíló óriási panoráma. A legmagasabb és legszebb kilátópontra nem vezet jelzett turistaút, de könnyű megtalálni. Ez itt Pilisszentkereszt a tetőről, háttérben a visegrádi hegységgel:

Nehezen szoktam elszakadni ettől a kilátástól. Itt pedig a Hosszú hegyet látjuk felülről és a jobb oldalon Pilisszántót:

A messzeségben jó időben a megyeri híd is kivehető. A Hosszú hegy közel 500 méter magas, de innen felülről ebből nem sok látszik. Azt tippelem, hogy Magyarországon a Pilis tetőnél van alattunk a legnagyobb mélység. Úgy értem közel alattunk, tehát nem valamilyen nagyon távoli ponthoz viszonyítva. A képen a jobb szélen középtájon Pilisszántó alacsonyabban fekvő része már kb. 500 méterrel van alattunk!
A Pilis tetőre vezet a népszerű extra panorámás grófi út. Én lefelé szoktam rajta menni. Innen csak jó képeket lehet készíteni. Ime egy sejtelmes:

És az egyik kedvencem:

Hogy ne csak panoráma legyen, Pilis Dobogókővel szembeni oldalában található a különleges Vaskapu szikla. Izzasztó úton lehet elérni a Vaskapu szurdokból. Nem összekeverni a Vaskapu völggyel! (Az egy kicsit odébb van, de ha valaki véletlenül mégis odakeveredik nem fog csalódni, szép kis völgy és igencsak mély.) A Vaskapu szikla nagyon egyedi sziklaalakzat, két érdekes boltívvel. Itt van a magasabb:

A szikla mellől szép kilátás is nyílik a visegrádi hegység irányába:

A házunkból Dobogókőre is rálátok, ez egy kicsit távolabb van 10 kilométernél. Mindenkinek biztosan van jó fotója innen, ezért csak egy kilátást sejtető képet rakok ide:

A Pilistől keletre a Hosszú hegy mögött a Kovácsi (Dera) patak vájta ki a varázslatos pilisszentkereszti szurdokot. Lenyügőzően szép, vad és mély szurdok. Tavasszal óriási itt a nyüzsgés, szinte a Rám szakadékkal vetekszik a forgalma. De hát tavasszal a legszebb:

Tovább a már említett Hosszú hegyre. Pilisszántó és Pilisszentkereszt közötti nyereg legmagasabb pontjáról indul a turistaút amely felvezet a Hosszú hegy gerincére és ott hangulatos környezetben halad. Nem sokan járnak erre. A kilátástól végig néhány cserje választ el minket, de egy helyen ki lehet menni a gerinc legszélére. A Hosszú hegy déli oldala igen meredeken esik. Alattunk egy Piliszántóhoz tartozó üdülőövezet látszik. Sajnos mint oly sokszor a kép igen párás időben készült:

Továbbhaladva Csobánka felé eljutunk a környékbeli szerbek által kiépített Szent kútig. Ez aztán rendesen meg van csinálva. Az erdő mélyi csendben furcsa misztikus hangulatot áraszt:

Elérjük a szép fekvésű Csobánkát, ahonnan fel is kanyarodunk a Kis Kevélyre. Útközben érdemes megnézni a hatalmas szájú Mackó barlangot. A Nagy Kevély gerincén a pilisi grófi úthoz hasonló panorámás út vár minket. Na jó, a grófi út szebb, de ez is gyönyörű. Megint csak a pára (meg a régebbi vacak gépem) állt a képeim útjába, de azért látszik a szabad kilátás délnyugat felé:


A kevélyek és a 10-es út között elterülő völgyek néhány érdekességet tartogatnak. Ilyen a Teve szikla:

Meg a filmforgatáshoz felépített Egri vár:

Vagy éppen ez a fűggőhíd:

A solymári völgyet is érdemes meglátogatni. Az ember nem is gondolná, hogy 10-es úthoz ilyen közel is vannak vadregényes helyek.
Ezzel körbeértünk. Sok minden kimaradt, egy csomó képet nagy nehezen hagytam ki. Vissza kellett tartanom magam, hogy a kört növelve újabb és újabb helyeket és képeket vegyek bele az irományba. Legalább lesz indok egy újabb kép-rendszerezéshez.