A déd, a nyám, és a nyím.

Helyneveinkben még előforduló, de beszélt nyelvünkből már régen kikopott szavaink.

A déd szláv eredetű jövevényszó. Megtalálható a horvát, szerb ded, djed, szlovák ded kifejezésekben.

A dédapa, dédanya, dédunoka, déd-nagybácsi, dédike szavaink még itt-ott előforduló kifejezések. A családfákon az anya, nagyanya, dédanya, ükanya, szépanya ősanyák sorában a harmad iziglen való rokonsági fokot jelölik.

A Dédestapolcsány, Lendvadedes, Nemesdéd, Dédeskecskés, Déda, Dedinki, Dedrádhévíz, Dédabisztra, Dédrádszéplak helyneveink azt jelentik, hogy a hajdani ősi birtokon egy távoli rokon család telepedett meg

Itt a Túratárson valaki Nyímnyám „néven” jelentkezett be. De vajon tudja-e a szó eredeti értelmét?

A csángó falvak lakói Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsúra több napos gyalogos zarándoklattal jutnak el. Útjuk során az útba eső falvakban az ismerős nyámok – vagy is a távoli rokonok – pajtáiban, szénapadlásain kapnak szállást éjszakára.

Somogyban Nyím, és Erdélyben Nyímesd községek nevei szintén távoli rokonok lakhelyét jelölik.

Az eladó sorba kerülő nagylány körül legyeskedő ismerős fiúra szokták azt mondani, hogy: „Ez csak amolyan nyímnyám - vagy más szóval - nyámnyila alak”

Vagy is nem komoly udvarló, hisz a rokon fehérnépet úgy sem veheti feleségül. Tehát jobb lenne, ha odébb állna, hogy a komoly szándékú kérőt ne riassza el.

Feltehetően ezekből a szótövekből származtathatók a lekicsinylő értelemben használt nyamvadt. A fogatlan öregekre értett nyámmog. továbbá a bizalmas, vagy gúnyolódó nyanya kifejezéseink is.

Végső soron tehát mind három kifejezés távoli rokoni kapcsolatokat jelentett.

Szádeczky-Kardoss Géza

szadeczky-kg@freemail.hu

+3630/35-439-35

Címkék: Déda Dédestapolcsány Nyím Nyám