Ebben a részben választ kapok arra, hogy a havasokban, a csíki tájakon  meglelem-e az őseim nyomát, történelmi múltját ?

Másnap tehén kolomp hangjára ébredtem, a a félhomályban egy szarvas trófea szeme meredt rám a a félhomályba burkolózó szoba faláról...
Lóránt, a házi gazda, mint a helyi vadásztársaság tagja, híres a vadász sikereiről. A házban léptem nyomon szembe ötlik falon a preparált állatok bundája, és agancsa, a vadászkések.

Már várt a nappaliban, szép jó reggelt kívánva, s pohárt, pálinkát tartva a kezében, hogy megigyuk a mai napra az áldomást, régi jó székely szokás szerint. Reggeliztünk, s már jött is Géza, hogy a aznap elutazunk Gyimesbükkre, a Csíki falvakon keresztül, nézve és hallgatva közben tőle a történelmi nevezetességeket..

BALÁNBÁNYA

Balánbánya 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-ben lett teljes jogú város. A baláni rézérclelőhelyet a XVIII. században fedezte fel egy Opra János nevezetű szegény csángó pásztor. A bányászat ezen a vidéken régebbi időre, a XV-XVI. századra nyúlik vissza. A nemzet fejedelmek alatt nem rezet, hanem vasat bányásztak. A vaslelőhelyek nagyon hamar, 1702-ben kimerültek. A több mint száz évig szünetelő bányakitermelés az 1880-as évek elején újból megindult. A rézlelőhely a kormány kezére került.

Sanyi és fia Andor lovasszekérrel járják az erdőt.
Itt ez megszokott jármű, fáért, kaszálóhoz, állatokért, gombászni, áfonyát gyűjteni és még lehetne sorolni mi mindenért járják az erdőt, nap mint nap.

A bányát 2006-ban bezárták, ami azelőtt nagyon sok felcsíki embernek biztosított munkahelyet. A város azóta vegetál. Nagyon sokan elhagyták a bánya bezárás után, megélhetés nehézségei miatt.
A családokból a fiatalok ahogy ők mondják, az Anyaországban, s az Európai országokban  találnak főleg munkát. Akik maradnak, visszarendezőnek a  székely emberek hagyományos életmódjához, állatot tartanak, s az erdőben gombát s más gyümölcsöket gyűjtenek, főleg eladásra. A havasokban, ahol csak lehet, kaszálók vannak, felosztva magántulajdonban.

Elhagyva a várost, Géza folytatta a történelmi kitekintést. Csíkszentdomokos határában, a Pásztorbükk nevű csúcs alatt 1816-ban emlékkeresztet állítottak, mely szomorú történelmi eseményre emlékezteti Domokos közösségét.

PÁSZTORBÜKK EMLÉKKERESZT

Báthori Endre fejedelmet Mihály vajda parancsára itt ölték meg a  bérgyilkosok. A legenda szerint Szentdomokos határában három nemzedékig nem volt termés, s a falu népe hetenként három napi böjtre ítéltetett. A gyilkosság helyén hét évig vér buzgott föl a földből,  a falu határában csak bogáncs termett, s a nép éhen halt, vagy elvándorolt.Hét év múlva egy fiatal pap keresztet helyezett a vérforráshoz. A kereszt gyökeret eresztett és kereszt alakú nyárfává nőtt. A vér megszűnt folyni, és a föld visszanyerte termékenységét.

Megérkeztünk Csíkszentdomokosra, Felcsík legnépesebb falujába. A falu jól őrzi hagyományait.
Külön nap van szentelve a népviseleteknek, a Szőttesek Vasárnapja.

Csíkszentdomokos Márton Áron park

Itt született 1896. augusztus 28-án Márton Áron gyulafehérvári püspök, Erdély nagy fia, az erdélyi katolikus egyház nagy alakja, emlékére születésének 100. évfordulóján szobrot állítottak.

Csíkszentdomokos Római katolikus templom

Római katolikus temploma 1787 és 1802 között épült a régi román kori templom helyett, melyből azonban számos műkincset őriz.

Következő település Csíkdánfalva, a település 19. században a felcsíki fazekasság központja lett, ma fekete-kerámia üzem is működik itt.

Csíkdánfalva Erzsébet királyné emlékműve

Az emlékműnek egész Csíkban nincs párja. Arra emlékeztet, hogy az erre látogató Erzsébet királyné kegyesen viseltetett a csíkiak iránt. Az emlékmű felirata: 1898. SZEPT. 10-ÉN ELHALT ERZSÉBETH KIRÁLYNÉ EMLÉKÉRE. EMELTE CSÍK DÁNFALVA KÖZSÉGE 1890.

Csíkrákosi Római katolikus vártemplom

Csíkrákos, a székelyek ősi gyülekezőhelye. Itt Rákosmezején állapították meg a székely törvényeket László herceg jelenlétében..1764-ben a madéfalvi veszedelem előtt is itt gyűltek össze a tiltakozó székelyek. Szent György tiszteletére szentelt erődített római katolikus templomát, 1756 és 1758 között barokk stílusban átépítették. A templomkertben temették el Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetőjét.

Zöld Péter plébános sírja

Az 1763 végén kitört, a székely határőrezredek erőszakos felállítása elleni mozgalom élére állt, a császári hadsereg 1764. január 7-én véget vetett a tiltakozásoknak azzal, hogy megtámadta Madéfalvát, az ellenállás fő fészkét és megközelítőleg 500 védtelen lakost lemészároltak. Ezt követően Zöld Pétert és segítőit elfogták és bíróság elé állították őket. A börtönből elszökése után Moldvába menekült, ahol gondozásába vette az ott élő magyarokat. Időközben püspöke kieszközölte számára az amnesztiát, majd hazahívta és Csíkrákosra helyezte plébánosnak. Itt is halt meg 1795. június 27-én.

A helyi temetőben helyezték örök nyugalomra.

 Csíkszépvíz Szent László szobor.

Csíkszépvíz a Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. A monda szerint neve onnan származik, hogy Szent László a kunokat legyőzve lovával egy szikláról a patakba ugratott, és „szép víz” – jegyezte meg. Régen Szépmezőnek is nevezték.

 Csíkszépvíz völgye

A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe.

Csíkszépvíz víztározó

A Nagyszépvíz-patak völgyének középső szakaszán 1986-ban egy földgátat emeltek.
A mesterséges tóba ömlik a Pálos-pataka és a Szalonka-pataka.

Táj a Csiki havasokból.

A Csíki-havasok közepén halad át a Gyimesi-hágó, amely összeköti a Csíki-medencét a Tatros folyó völgyével.

Táj a Gyimesi hágónál

A Gyimesi Hágó egykoron a székely menekülők útvonala volt A madéfalvi vérengzés miatt menekülő, vagy a szegénység elől kivándorló székelyek egy része meg sem állt Moldváig, más részük viszont a Gyimesekben, a Tatros, "Tatáros", és mellék-patakai mellett telepedett le. Az itt élők a "gyimesi csángók". Mivel ők Erdélyben éltek, nem szakadtak úgy el Székelyföldtől mint a Moldvaiak. Ugyanolyan szép magyarsággal beszélnek mint a székelyek Csíkban. A völgyben 3 falu van. A hágó felől Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk.

 Gyimesbükk A 30-as számú őrház, és mögötte a Rákóczi vár

Gyimesbükk községközpont Bákó megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése.
A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként.

Rákoczi várban

A gyimesbükki Rákóczi-várat Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt - védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól védeni kellett az országot. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák.

A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak.

Szent Koronát formázó és lőrésekkel ellátott bunkertető.

A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

Kilátás a Tatros felé, háttérben a Kontumáci kápolna

Az 1782-ben Nagy­boldogasszony tiszteletére felszentelt kontumáci kápolna Gyimesek legrégebbi temploma.

Gyimesbükk határút

A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.

Kilátás a Rákóczi várból Bákó irányába, a régi Románia felé.

Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta. 2007-ben a Budakeszi Kultúra Alapítvány indított gyűjtést Erdélyben és Magyarországon az őrház felújítására. 2008 pünkösdjére az épületet nemzetközi összefogással felújították, majd több ezer ember jelenléte mellett ünnepélyes keretek között adták át.

 Bilibók Ágoston vasúttörténeti előadásán

A felújított őrházban vasúttörténeti kiállítás látható. Bilibók Ágoston nyugalmazott vasúti műszaki tiszt, helytörténész kitartó gyűjtőmunkája hozta létre.

Kaszálón a Csiki havasokban, a Gyimesi hágónál.

Csíkszereda Mikó-vár Csíki Székely Múzeum

Csíkszereda Csíki Székely Múzeum a Mikó-várban működik. A múzeumot 1930-ban alapította a Csíki Székely Múzeum-egyesület. Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.

A madéfalvi veszedelem emlékműve

1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le 200 székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt "siculicidiumnak" vagy "madéfalvi veszedelemnek" nevezik, a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.

A madéfalvi veszedelem emlékműve

A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, amely misztikus módon jelent mást is. A sors különös rejtvénye az, hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük, azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje. Ennek a szójátéknak a neve kronogramma.
S mivel a január 7-én történtek következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, a véres események ellenére, a mai napig a bukovinai székelyek születésnapjaként ünneplik.

Csíksomlyói kegytemplom és kolostor Babba Mária a kegyszobor

Csíksomlyó a katolikus vallású székelyek híres Mária-kegyhelye, búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú.
A csíksomlyói kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke.1948-ban XII. Piusz pápa basilica minor rangra emelte.
A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része.A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja.
Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat.
A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt.
A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak.
A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik.

Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

Felcsík legjelentősebb erődtemploma, a Csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom, egyike a legszebb és legjobban karbantartott székelyföldi műemlékeknek. A székelység, a szászok mintájára, azután kezdte a templomokat fallal körülvenni, miután az 1396. évi nikápolyi csatavesztést követően a török betörések rendszeressé váltak

Kilátás Csiki havasokra

Az erődtemplom egy szikladombon 735 m magasságban látható, udvarára a lőréses pajzsfallal ellátott kaputorony alatt lehet bejutni. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sértetlenül áll a fából épült gyilokjáró, vagy vívófolyosó. A várfalak védőfolyosójának kialakítása egyedülálló a Székelyföldön. A várfal lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellátott, tág kilövési szögekkel.

Csíkkarcfalváról az Nagy-Hagynmás láncolata

A következő részben felkapaszkodunk a Nagy-Hagymásra, az Egyes-kőhöz, és ellátogatunk egy eszetnákra...