Napsütéses nyári napra ébredtem, élményeket kínáló nap kezdődik, barátaimmal felkapaszkodunk a Nagy-Hagymásra, az Egyes-kőhöz.

A Keleti-Kárpátok egyik legszebb vidéke a Nagy-hagymás és környéke, négy nevezetes hegycsúcsával az Egyeskő (1587 m),az Öcsém (1707 m), a Nagy-hagymás (1792 m) és a Fekete-hagymás.



Utunk a kék sáv jelzésen indul  Balánbányáról, a Kovács patakot követve, elérjük egyik mellékága és a Szoros patak által közrezárt hegylábat..
 


A beerdősödött, meredek kaptatón csak néhány helyen érint ösvényünk tisztásokat, az első nagyobb nyílt területről épp egy esztenákra látunk, Öcsém-tető irányába.

Elérjünk egy hűs forráshoz, aztán elindulunk a menedékház felé.Meredek kaptatón után elérjük a Egyes kő lábánál fekvő menedékházat.



Az Egyeskő lábánál, 1504 m magasan fekvő menedékházat 1932. augusztus 14-én adta át az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszeredai Csoportja. Az épületet azóta több ízben bővítették, 2010-re azonban annyira leromlott az állapota, hogy szükségessé vált a teljes újjáépítés. Jelenleg a gondnoki lakrészen kívül két fűtött földszinti szobában összesen 16-18 ágy, a padlástérben pedig 10-15 főre való matrac áll a turisták rendelkezésére (fent nincs fűtés, de hálózsákban télen is el lehet aludni). A földszinten találjuk az étkezőhelyiséget, két hosszú asztallal, rönkszékekkel és kályhával. Itt kb. 20-an férnek el egyszerre.
A házban előzetes megbeszélés, s megrendelés alapján, főtt vagy hideg étel, vásárolható.
A házgondnokai : Gál Zoltán és Aranka.
Szálláshely foglalás ügyében náluk kell érdeklődni telefonon: +40/744-156566.
A ház melletti tisztáson engedélyezett a sátorozás.

A füves menedékház udvaráról pompás kilátás nyílik a Csiki medence falvaira.
Bemutatkozás és ismerkedés után jól esett az ebéd.

Barátaimmal körbejártuk az Az Egyes-kőt, amely tulajdonképpen egy sziklacsoport több tűhegyes sziklából áll.

Az 1608 méter magas Egyeskő fehér szirtjeit több oldalról megtekintve tapasztaljuk, hogy olyannyira sok arca van, mintha nem is ugyanarról a hegyről lenne szó.

A vadregényes sziklaalakzathoz a helybéliek meséket szőttek. A néphit azt tartja, hogy egykor a hegytetőn élő óriások a szirt alatti – asztalra vagy padra emlékeztető kőtömbökkel teleszórt – tisztáson ebédeltek és gyűléseztek. Kincseiket a leszakadt tömbök közé rejtették. Talán az szolgált a rege alapjául, hogy a hegységben réztartalmú ércteléreket találtak.

Nemcsak legendák, de történelmi események helyszínéül is szolgált az Egyeskő. 1285-ben kun és tatár csapatok törtek be az országba, melyeket Pestnél Kun László szétvert csapataival. A menekülő és újraegyesülő hordát az Egyeskő szomszédságában, a Tarkő tetején meglepték és le is győzték a székelyek.

Felejthetetlen a kilátás a környező tájra, az Öcsém-hegy híres Ördögmalmaira,

a nyugatra elterülő Csíki-medencére és hátterében a Hargita-hegységre,

északon a Nagy-hagymásra.

Az Egyeskő menedékház gondnokával, Gál Zolival ellátogatttam az Egyeskő völgyében egy esztenákhoz, hogy megismerhessem a pásztorok életét. Az esztena (román szó) : Havasi juhkarám, pásztorkunyhó. Az esztena a nyájak nyári szálláshelye.

Minden tavasszal a téli időszak alatt pajtában tartott kecskéket és juhokat kihajtják a havasokon található esztenára.

A nyájra pásztorok vigyáznak. Munkájukat pásztorkutyák segítik, merthol nyáj van, ott gyakran előfordul a farkas és a medve.




Szent György napját pásztorünnepként tartjuk számon, ilyenkor megkezdődik a legeltetés. Ezen a napon vagy az ezt megelőző napokban seregbe hajtják a juhokat és kecskéket, és elkezdődik az új pásztorév, amely Szent Mihály napjáig tart

Az esztenákon lovak is "szolgálnak" , hiszen főút ide fel nem vezet, teherhordásra, vagy személyfuvarozásra nagyon alkalmasak...

A pásztorok faháza, itt alszanak, itt készítik a tejből a sajtot, és az ordát.
Egy szamár, s a disznók is békésségben elvannak a többi állatokkal....

A pásztorok segítői a kutyák, nem lehetnének meg nélkülük, nagyon hasznos munkájuk van. Amellett, hogy terelik a nyájat, nappal is, de főleg éjszaka risztanak, ha vadállat közeledik, medve főleg, de van amikor farkas is téved erre, de az inkább ritkábban.

Éjszaka egy ember lent alszik a juhok kalibája mellett egy kis őrkunyhóban.
A kutyák észreveszik, ha jön a vadállat, főleg a medve, s azon nyomban riasztanak, s a pásztor igyekszik elűzni a betolakodót...
na nem úgy , hogy lelövi, hanem a kutyákat ráuszítva riasztja el.

A medve nagyon veszélyes, ha ő és a bocsai közzé kerülsz, vagy ha sebzett. Nagyon sok medve kiszorult az élőteréből, sok erdőt kiírtottak országszerte.
A medve ezeken a területeken belátogat az ember élőhelyére, kukázik vagy más állatot ejt el. Itt az ember több eszközzel riasztja, így ezek a medvék ellenségnek látják eleve az embert, akit támadni kell.

Na már most, a fő okosok, időközönként össze szedik őket, s elengedik a vadonban !! Na ezek a medvék már ha embert látnak támadnak, s nem azok a medvék akik egy málnabokorban békésen elcsemegéznek veled..... mint a mesében...

lovak a disznókarám előtt...na meg a szamár buslakodik...

folyamatosan megy a favágás, hiszen éjszaka hideg van fent itt a hegyekben, de a sajtkészítéshez is kell, hiszen a tejet vaskályhán főzik meg a sajtkészítéskor.

A nap lemenőben.... Azokat a teheneket, melyek tejelő állapotban vannak, behajtják a pásztorok egy karámba. A fiatal bocik az anyjuk tejével táplálkoznak, s ha jól emlékszem a vemhes tehenek se tejelők...Ők kint maradnak a legelőn.

Hajnalban kelnek 5 órakor, mindnyájan. Tehenet, juhot, kecskét fejnek.
Egy pásztor a teheneket, egy pásztor a juhokat tereli ki s vigyázza.

Ezen az esztenákon még két felnőtt ember dolgozik, s nyáron most a kis Botond segíti a munkájukat.Tanul. A székely ember felügyeli a gyereke neveltetését, munkára fogja, jószág nevelésre, kaszálásra, s minden egyébre, ami a ház körüli végzendő munka.

Azok a pásztorok akik bent maradnak, készítik a sajtot. Főznek közben, fát vágnak, ellátják a jószágokat. Este behajtják a jószágot fejésre, nos az is be van osztva, ki mennyi tehenet fej. Sőt még arra is figyelnek, ha más munka terheli a másikat, akkor váltják egymást.Szóval itt nincs lazsálás, vagy simlisség, mert a nem oda való embert a közösséagy megneveli, ha nem lehet, akkor le is út, fel is út...


Esztenák belső tere. Fából készül, ez azért is jó,mert mindjárt látjátok, a kamrában érlelődik a sajt, s friss levegő, légjárat is kell hozzá.

Minden hely kis van használva látjátok, az ágy alatt a fa, amivel fűtik a vaskályhát, amikor főzik a tejet.

Az esztenák belső egy szoba, és a kamrákból áll, de mindenek megvan a maga helye.
A pásztorok egyszerű ételeket esznek, de olyat, ami erőt ad az igen nehéz fizikai munkához.

A kamrában érlelődik a sajt.

A sajtért jönnek a gazdák, vagy megbízóik, s szállítják el eladásra.

Az orda egy másodlagos eljárással, tejsavóból készített sajtféleség.
Az alvadékból kinyert sajt mennyiségéhez képest az ordából csak kis mennyiség (6–10%) nyerhető ki, de ezt a sajtnál magasabb áron értékesíthetik.
Állaga lágyabb, mint a tehéntejből készült túróé, de ahhoz hasonlóan felhasználható. Romlékony, emiatt csak a frissen készült ordát javasolt felhasználni.



napnyugtában legelésző juhok, s kecskék.