Túra és Túratárs kereső közösségi oldal
Üdv a Túratárs-on, jelenleg Vendégként vagy itt. Jelentkezz be vagy Regisztrálj itt <<<
TÚRATÁRS CHAT | RAKJ A KEDVENCEKBE
TÚRABLOGOK  
 



A Boldog-kő
2013/10/21 19:03:23 Küldte: Gejza

Májusban kerékpáros túrával megkerültük a Zemplént. Nem nagy teljesítmény, hiszen akár egyetlen nap alatt is körbe lehetne tekerni. Mi azonban nem csak nézni, hanem látni is akartunk. Így jutottunk el (ím, már sokadszorra) Boldogkőváraljára.

Vannak várak melyeket építtetőjéről neveztek el. Például a Mátrában a Bene-vár, a Bükkben Örsúr vára, vagy a Dunántúlon Simontornya. Másokat a várat birtokló nemzetségről. Ilyen a Zemplénben az Amádé-vár, vagy a Vértesben a Csáki-vár. Megint más erősségeket pedig valamely nagyhírű kapitányáról, mint Nagyvázsonyban a Kinizsi-várat.

Másutt a közeli helységről. Például Trencsény-, Szolnok-, Eger-, vagy Diósgyőr-vára.

Számos helyen előbb a helynév alakult ki. Mórtól délre egy sziklán csókák fészkeltek, ezért a helyet Csókakőnek nevezték. Majd, amikor a tatárjárás után a sziklára elébb öregtorony, majd további falakat építettek: Csókakő vára. Ugyan ilyen névadás Sólyomkő-, Éles-kő, Csorbakő-, Kékkő vára.

Ez utóbbi sorba illik bele Boldogkő vára is. Csak hogy itt nem madár fészkel, nem is a szikla formájáról kapta nevét. Valami más, mára már elfeledett titok őrzője a helynév. Vajon mitől lesz, egy kő, egy szikla, egy élettelen tárgy „boldog”? Mielőtt megpróbálnék a kérdésre válaszolni, valami másról kell beszélnem.

 

Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park munkatársa sok minden egyéb mellett a térség várait, és szikla alakulatait kutatja. Számos dolgozata és füzete jelent már meg ezekben a témákban.

Behatóan foglalkozott a Bükk alji riolit-tufa tornyokkal, melyek oldalába ismeretlen népek vakablakokat, vagy más néven kaptár üregeket faragtak. Feltérképezte, és méreteik szerint osztályozta őket. A régebben kifaragottakat feltehetően Krisztus után 450 és 600 között készíthették. Az újabbakat az Árpádkorban. Míg a legutolsókat valamikor a XIV-XV. század táján faraghatták a kőzetbe. Az újabbaknál valami féle keret is megfigyelhető. Tehát, - feltehetőleg falappal takarták az üreget.

A legtöbb Borsod-, és Heves megyékben van, de akad a Pilisben, a Budai-hegyekben, Érd határában. Vagy távolabb Bulgáriában a Rodope-hegységben, és Törökországban Kappadókiában is.

A középkori méhészkedés – innen a kaptárkő elnevezés – sántít, mivel a sziklák északi oldalában is akadnak fülkék. Sőt olyan is van, amelyiket áthajló falba vések.

Más érdekességeket is megfigyelt. Több sziklatoronyba, a hegy felöli oldalról lépésnyomokat véstek. A csúcsra pedig egy bemélyedést, melyből vércsatornák ágaznak ki. Baráz Csaba feltételezése szerint valami szakrális céllal készülhettek a fülkék, s talán az áldozati állat beleit vitte fel a sámán a szikla tetejére.

 

Ezúttal míg barátaim a várat nézték meg, én a sziklát jártam körbe. Kaptár fülkéket nem találtam rajta. Bár néhány homorulatról elképzelhető, hogy a lassan porladó kőzetbe egykor ilyen üregeket faragtak, s a sötétebb színű bekérgesedés a hajdani fülke hátoldala, míg a többi része már lemállott az elmúlt ezer év alatt.

A szikla tetejére felvezető lépés bevéséseket viszont két helyen is megtaláltam. A vár déli végén induló éles sziklagerinc keleti oldalába vésték az egyiket. 1968-ban, amikor először jártam a várban kimásztam ennek a szikla élnek a végére, s egy ugyanolyan kőtálat láttam ott, mint amilyen Sirokon a Barát és Apáca sziklatornyok melletti Török asztal tetején látható. Ma ez a szikla élre épített faszerkezet miatt nem látható.

A vár kaputornyához a nyugati oldalon ferde feljáró vezet. Ettől ballra 15-20 lépésre látható a másik kőbevésett lépésnyom sor a szikla aljától a várfalig. Ha azonban bemegyünk a várba, a falon belül folytatódnak a bevésések. Tehát a szikla csúcsra felvezető lépéssor a kővár építése előtt készült.

Most egy kicsit foglalkozzunk a boldog szóval. Első ismert említése a Halotti beszéd beli bovdug mint Mihály arkangyal jelzője.[1] Boldogkő várát pedig 1295 körül III. Endre király által kiadott oklevélben találjuk „possessione et castrum Boldua” alakban.[2]

Az Etimológiai szótár ennyit ír róla:

„Belső fejlemény, valószínűleg egy önállóan nem adatolható tő származéka. A szótő ismeretlen eredetű, de talán kapcsolatba hozható a bódít, bolyong igék tövével. A szóvégi –g névszó képző. Vesd össze: csillag, részeg szavainkkal. A szó belseji „l” késői járulék hang.”

Talán közelebb kerülünk a szó eredeti jelentéséhez, ha származékait próbáljuk értelmezni.

A boldogtalan kifejezést Udvarhely megyében ügyefogyott, együgyű, félkegyelmű értelemben használták.[3]

Ha valaki nem jut egyről a kettőre, nem sikerülnek a vállalkozásai, arra mondják, hogy nem boldogul.

Aki sikeres, jól forgatja az eszét, (és a pénzét) az boldogul. Arra mondják, hogy boldog (ember).

Az anyagiak azonban önmagukban nem boldogítanak, ha nem párosul hozzá a kiegyensúlyozott családi élet, tehát a lelki boldogság.

Halottainkra szoktuk mondani, hogy megboldogult. Talán ez utóbbi adhat magyarázatot a Boldogkő helynévre. Talán az ablakos kövek valójában avar-kori urnatemetők voltak? Ahol a táltos, vagy sámán az áldozati állat belsőségeit az ég madarainak felkínálva bocsátotta útjára a halott lelkét.

Helységneveink között találunk Boldogot, Vasboldogasszonyt, Boldogasszonyfát, Boldogfát és Zalaboldogfát. Boldogházát, és Jászboldogházát, továbbá Erdélyben Őrboldogfalvát. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótárában azt írja ezekről, hogy nevüket a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomaikról kapták.

Talán így van, talán nem. Ahogy Szentkútjaink korábban ősvallásunk áldozó helyei voltak, azt gondolom, hogy a Boldogasszony helységneveink is honfoglaló őseink hitvilágából őriztek meg valamit, s csak a keresztyénség felvételével épült oda a Szűz Máriának szentelt istenháza.

Nem lepődnék meg, ha Boldogasszony helységeink környékén kaptárkövekre bukkannék, vagy egy ablakos követ a környéken élők Boldog-kőnek neveznének.

 © Szádeczky-Kardoss Géza szkgeza51@gmail.com

 


 



[1] Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből 246. Budapest 1975.

[2] Kiss Gábor : Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. 78. Budapest1984.

[3] Szinnyei József: Magyar tájszótár 155. Budapest, 1893

Címkék: Várak Kaptárkő Boldogasszony





Bejegyzések 1 - 3-ig. Összes bejegyzésed: 3

matyoka
2013/10/22 23:29:43

Itt van az ősz, itt van újra

irja a blogot Gejza , Paya

Jó olvasni Benneteket :)



Gejza
2013/10/22 16:02:29

Köszönöm  Paya a mesét!


Valóban a szomszédos Tó-hegyen és Leány-hegyen van egy feltehetőleg késő bronz-kori kősánc, ahová szívesen felmentem  volna, de társaimat nem tudtam rábeszélni. Már csak azért is érdekelt volna, mert a Leány-hegy, és a nyergében lévő hegyi-tó valószínűleg a vadlányokról kaphatta a nevét.



Paya
2013/10/22 08:41:36

Géza, a Bódva folyó is boldog?


A Boldogkőről én is hallottam egy történetet. Eredetileg kettő vár volt, egymás melletti hegyen. Egy földvár és egy kővár. A földvár maradványairól most is remek kilátás nyílik felülről, a kővárra. Na de. Hogy is volt az elnevezés? A földvár falai állandóan leomlottak, sok munkát adva ezzel a lakosainak, viszont védelmet azt kevésbé. Szomorkodott emiatt a földvár ura. De a kővár stabil volt, hiszen még napjankban is áll. Üldögélt a földvár és kővár ura a földvárban. Szemlélték a kővárat, ahogy serénykednek benne a cselédek. Egyszer megszólal a földvár ura:


- Haj, de boldog ember az, akinek sok köve van! És nem az epekőre gondolok.


Büszke mosoly suhant át a kővár urának arcán. Megvan a név! Megvan a név! Faképnél hagyta a házigazdát, nagy sebesen rohant lefelé bőrcsizmájában, ahogy csak a pocakja engedte. Néha orraesett a szederben, a kővárba leérve kicsit sárosan és megtépve, de átszellemült vigyorral ordította:


- Emberek, emberek, hirdetek! Én vagyok az utca hírmondója! Ezentúl a várat Boldogkőnek nevezzük. A falut odalent pedig Boldogkőváraljának!


Némelyik szolga motyorászott valamit, hogy jó hosszú lett a falu neve. Ennyi betűt nem is bír egymás után megjegyezni, ha a feladót kell írni a sárga csekkre. De aztán belenyugodtak.


Azóta hívják Boldogkőnek. De a földvár nem lett Boldogföld. Hanem leomlott örökre és csak néhány sáncmaradvány emlékeztett a busongó várúrra, akitől igazából a név származik.


 


 


 




*** Túratárs.com - Túra és Túratárs kereső közösségi oldal ***

Rendszerünkön keresztül a túrát és egyéb outdoor programokat kedvelő emberek megismerkedhetnek egymással, közös túrákat szervezhetnek melyet a túranaptárban helyezhetnek el vagy együtt csatlakozhatnak egyéb szervezett túrákhoz. Az oldalon lehetőség van saját profil kialakítására, melyen keresztül a tagok bemutatkozhatnak egymásnak, illetve feltölthetik kedvenc túrafotóikat. A kapcsolatfelvételről üzenőrendszer és chat gondoskodik.